A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sonkoly István: Kodály 7 dallamlelete Bakonybélből

Kodály 7 dallamlelete Bakonybélből A tervszerű, tudományosan megalapozott, fonográffal felvett népzenegyűjtés Magyarországon a szecesszió idején kezdődött. Elsőként Vikár Béla gyűjtött fonográf hengerre a 90-es években. Gyűjteményének értékét nem csökkenti lényegesen, hogy a dallamokat az ő felvételei nyomán Kereszty István kottázta le. A párizsi 1900as világkiállításon is feltűnést keltett Vikár teljesítménye, a néprajzi térképe is, mely egyetlen dallam 27-féle változatát feltüntette különböző vidékekről. A fiatal Kodály számára iránytű lehetett Vikár példája, s mikor 1905 nyarán elkezdte népdalgyűjtését Mátyusföldön, ennek eredményeiből alakította ki részben Á magyar népdal strófaszerkezete с doktori disszertációját is.

1 Szabad idejében — Bartókhoz hasonlóan — főleg a nyári és évadközi szünetekben gyakran módot lelt falusi anyaggyűjtése kiegészítésére. 1922 elején segélyt nyervén erre a Kultuszminisztériumtól, végigbarangolta Somogy, Esztergom, Fejér, Komárom megyéket, s augusztus elején eljutott a Veszprém megyei Bakonybél községbe is. Kis helység Bakonybél, részben magyarajkú alakossága. A zirci járásban fekvő Bakonybél egyébként műemlékéről is nevezetes, bencés apátságának építése már Szt. István korából datálható. Kodály nem sok időt tölthetett a Somhegy tövében levő idillikusán szép helyen, mert az egyik dalt augusztus 3-án, a többit 6-án jegyezte, munkája mégis figyelemre méltó. Bizonyára azért nem időzött tovább itt, mert csupán 3 férfiénekese akadt, kivel érdemes volt foglalkoznia, mégpedig a 78 éves Német József, a 63 éves Német Imre és a 83 éves Mészáros Ferenc. Tulajdonképpen csak az első két említett személy fontos, az utóbbi csak együtt dalolt Némettel. Bizonyára énekeltek több dalt is ők, de Kodály nem érdemesítette lejegyzésre a többi éneküket. A 7 dal a Néprajzi Múzeum nem hengeres, hanem kézírással, hallás utáni lejegyzéssel készült anyagához tartozik. Ezek közül az első hármat közöljük fotókópiában, a negyediket, a dudanótát pedig öt válogatott változatával táblázatunkban publikáljuk. Az első négy dal múzeumi számát jelezzük a dallam fölött, a többi háromnak múzeumi száma: MSZ. 1691, 1680, 1700. Értéküket növeli, hogy egy kivételével, máig sem jelentek meg nyomtatásban. Idővel — megfelelő helyre illesztve — valamennyi bekerül a Magyar Népzene Tára nagyértékű kritikai kiadásának köteteibe. Tehát Kodály itteni gyűjtése kizárólag hallás utáni lejegyzés. Sajnálta ő bizonyára a sok költséget; más, melizmatikusabb, ornamensekben gazdagabb, ritmikailag problematikusabb dallamok felvételére tartalékolta drága hengereit. Szerinte „jófülű, gyakorlott zenész, ha alaposan áttanulmányozta a fonográffal készült részletes lejegyzéseket, kifogástalan anyagot gyűjthet fonográf nélkül is".

2 Mind a 7 kis dal dúrhangnemű, csupán az egyik, Á malom kereke melódiaívének dúrjellegét ködösíti el a 12. ütem, súlytalan ütemrészen levő leszállított vezérhang, a ta hang, kissé mixolidos jelleget kölcsönözve a kis szerelmi dalnak. Ha sorba vesszük a szóbanforgó hét melódiát, szembeötlő : egyik sem hangszeres, hanem valamennyi szöveges, még a dudanóta is. Jórésze elterjedt más vidéken is, amit bizonyítanak bőséges változataik. EGY KISLÁNY A HEGYEK KÖZÖTT Ez a hexachordális, páva-dal 8-as szótagszámú sorokra tagolódik, kadenciális záróhangjai: 2, 3, 3. A 7 versszakú ballada szövege beletartozik a népmuzsikánkban oly tengernyi sokaságú „páva" melódiák csoportjába. „Szignálja az egész magyar népzenének — a páva dallam. Ennek van a legnagyobb változatköre : a MNTban talán egy egész kötetet is megtölt majd".

3 „VII. kötetéhez, a „páva" dallamcsaládhoz eddig 130 cseremisz, csuvas és tatár változatot' ' tal áltak.

3a A páva daloknak ezzel a szövegével behatóan foglalkozott Domokos Pál Péter, összehasonlítva a ballada legkorábbi, 1789-ből való szövegfeljegyzését

4 az újabb leletekkel. Közölte egyúttal a Jagamassal együtt megtalált brassói, Bartók 1906-os turai, továbbá Lajtha 1929-ből való kisgyőri lejegyzését is. Helyesen állapította meg Domokos: „A négy dallam közt sincs semmiféle lényeges kapcsolat, hasonlóság".

5 A szöveg változataiból azonban kiderült egy tőről fakadottságuk. A mellékletün-feljegyzés szövege kön közölt Kodály csaknem pontosan megegyezik a Domokos—Jagamas kiadványban publikált anyaggal. Az első strófa szövege az utóbbiban: Egy leány a he gyek között Csak egyedül pávát őrzött. Jöttek hozzá jövevények. Három ifjú legények. A szöveg eltérése minimális, a dallam azonban lényegesen változik. A Kodály gyűjtötte változat mégis eredményesen analogizálható a brassói melódiával, dallamívük hasonlósága se423