A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Petánovits Katalin–Törő László: Veszprém megye néprajzi kutatásának 10 éves távlati terve

a hatvanas években is több helyen kendertermelés. Kellett a ponyva, zsák, szalmazsák, lepedő. A legtöbbet használt vászonholmi az ágyruha, a törülköző (a viseleti darabokról az előbb már szóltunk). Ezekből ké­szült a legtöbb. A hozomány ékessége viszont a hímes szőttes volt, amely anyáról lányra és unokára állandóan duzzadva öröklődött. Gyűjteményeink is legtöbbet e hímes darabokból (kosárruhák, abroszok, díszes türülközők) őriznek, bár még mindig csekély a számuk ahhoz képest, hogy mennyi változa­tuk van. Legújabb gyűjtéseinkben arra törekedtünk, hogy ne csak a díszes, többnyire használaton kívüli textileket hozzuk be, hanem azokat a textileket, amelyek nem színesek, de a min­dennapi élet használati tárgyai : lepedők, szalmazsákok, dun­nahuzatok, párnahuzatok, függönyök. E darabok a legnehe­zebben szerezhetők meg. 72 A viselet és textil tisztítása A vászonholmik mosását nagy szapulókádban, lúgos forrá­zással, majd patakban öblítéssel végezték. A ruhákat mosó­sulyokkal csapkodták, a megszáradt vásznat mángorlóval simították. Többfajta mángorló is van: díszesen faragott jegyajándék, egyszerű sima. Ezek a könnyű mángorlók. De használták (különösen nagygazdáknál) a nagy, kősúlyokkal ellátott görgős mángorlót is. A felső ruha mosása és vasalása, rakásba szedése finom mun­A felső ruha mosása és vasalása, rakásba szedése finom munka, amihez nem kellettek a mángorlók. Gyűjteményeinkben meglehetősen sok a kézi mángorló. Nagy mángorlóból egyet őrzünk. Sajnos, szapuló kádunk egyetlen darab sincs, beszerzéséről gondoskodnunk kell. 73 XIV. Kisipar és kismesterség Bakonyi Múzeum: Teljes Részleges Mézeskalácsos 2 1 Suszter 2 Tímár 1 Esztergályos 1 Kovács 1 Rézműves 2 Ács faragó 1 Csutorás 1 1 Pintér 3 1 Kádár 1 1 Fazekas 1 Csizmadia 1 Balatoni Múzeum: Ács 1 Mézeskalácsos 1 Takács 1 Kötélverő 1 Kályhás 1 Fésűs 1 Fazekas 1 Kosárkötő 1 Szalmafonó 1 Nádazó 1 Kenderfeldolgozó 1 Pápai Múzeum: Rézműves 1 Kötélverő 1 Reszelő vágó 1 Kádár 1 Kenderfeldolgozó 1 A számtalan kismesterség közül a néprajzot elsősorban azok a mesterségek érdeklik, melyek a parasztság legfonto­sabb szükségleteit elégítik ki. 74 Nem vállalkozhatunk arra, hogy számba vegyük az összes mesterséget, csak néhányat emelünk ki, amelyek különösen fontosak vagy általánosan elterjedtek voltak Veszprém megyé­ben. Kovácsmesterség : szinte minden faluban volt kovácsmű­hely. Ma elvétve akad itt-ott. Korábban a kovács készítette a gazdasági eszközöket, a kocsi és szekér vasalásait, a lópat­kolást. De ezen kívül nagyon sok kovács értett az emberek és állatok gyógyításához is. Egyetlen kovácsműhelyt gyűjtöt­tünk az egész megye területéről. Nagyvázsonyban a szabadtéri múzeum udvarán van a rézműves műhely. Á jövőben módot kell találnunk arra, hogy a régi falu jellegzetes épületét, a ko­vácsműhelyt is be tudjuk mutatni úgy, mint a rézműves mű­helyt. Takácsmesterség : megyeszerte elterjedt és fontos foglalko­zás. Virágkora a múlt században volt, a paraszti önellátás idején. E században a háborús időszakok szükség megoldás­ként került előtérbe. Kétlaki mesterségnek számít, mert a ta­kács mesterségéből sohasem tudta eltartani családját. Nyáron részes munkát vállalt. Keszthelyen egy takácsműhely van, Nagyvázsonyban pedig a szabadtéri múzeumban működés közben szemlélheti a látogató a szövést és a szőtteseket meg is vásárolhatja. Fazekasmesterség: a múlt században még egész fazekas fal­vak működtek megyénkben. Ma csak egyes mesterek dolgoz­nak. Gyűjteményeinkből hiányzik a teljes fazekas és kályhás eszközkészlet. Nagyon sürgősen pótolnunk kell ezt a hiányt. Sümeg egyik legjelentősebb fazekasközpont volt. Múzeumá­ban a néprajzi kiállítás évről évre halasztódik. Kiváló lehető­séget nyújtana a fazekasmesterség eszközeinek és az általuk készített edényeknek bemutatására, egyben érzékeltetné a for­makincs változását is. Malomipar: megyeszerte a kis patakok, erek mellett sora­koztak egymás után a vízimalmok. Ma alig működik egy-ket­tő, azok is megváltozott funkcióval, darálóvá átalakítva. Némelyik romos állapotban megőrizte eredeti berendezését. A Műszaki Emlékeket Nyilvántartó Csoport figyelmét felhív­tuk a kapolcsi romos malomra, amelynek helyreállítását java­soltuk. Forgalmas út mentén fekszik, festői természeti kör­nyezetben, idegenforgalmi szempontból is hasznos lenne hely­reállítása. Lábbelikészítők : összefoglaló néven említjük a csizmadia, suszter, foltozóvarga, kaptafakészítő stb. mesterségeket. Me­gyénkben még a század első évtizedeiben is virágzó mesterség volt. Egy-egy híres csizmadia vagy suszter egész környéket ellátott lábbelivel. A viselet legrangosabb jelzője a lábbeli. Csizmát cselédsorú nő nem is viselhetett. Múzeumi gyűjteményeinkből hiányoznak a teljes műhely­együttesek. Feltétlenül be kell szereznünk a vásározáshoz szükséges tárgyakat (ládák, sátor vagy kirakodó asztal). A kaptafafaragók szerszámait és mintáit szintén gyűjtenünk kell, ha teljessé akarjuk termi lábbelikészítő anyagunkat. Korábban a mester maga faragta a kaptafákat, csak később vált külön a két mesterség. A fafaragással kapcsolatos a csutorás mesterség, mely a Bakony jellegzetes foglalkozása. Ma már csak egyetlen öreg mester dolgozik. Műhelyegyüttesét a még megfogható tudás­anyagával együtt meg kell vásárolnunk. Háziipar Kosárfonás: megyeszerte általános. Téli foglalkozás, vagy a csökkent munkaképességűek kenyérkeresete. Eszközkészle­te kevés (alacsony pad, néhány ár, tű, éles kések), házilag bár­ki előállíthatja. À kosárfonók gyakran egyszemélyben seprő­kötők és szalmafonók is, bár külön foglalkozásként is űzik. Eszközeik szintén egyszerűek (bőrgyűrű, fa árak, átfűző tűk). Áruikat (kosarak, bucsérok, szakajtók, ág- és ciroksöprűk é. í. t.) vásárokon és szekerezve árusították. Múzeumaink közül Keszthelyen van kosárkötő és szalma­fonó anyag. 75 Vegyes Népi orvoslás: tárgykészlete hiányzik annak ellenére, hogy napjainkban is él a házi gyógyítás számtalan módja. Még a közelmúltban lehetett hallani a köpölyözőkrők, akik vért vettek, eret vágtak, kinövéseket operáltuk stb. A népi orvos­lás leggazdagabb tárháza a természet, a növények. A használt 39

Next

/
Thumbnails
Contents