A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Petánovits Katalin–Törő László: Veszprém megye néprajzi kutatásának 10 éves távlati terve

gyógynövények herbáriumba helyezése már csak azért is nagyfontosságú lenne, mert ilyen jellegű gyűjteményt nem őriznek múzeumaink, és megkönnyítené a gyógynövénykutatást. XV. A vallásos élet tárgyi emlékei Bakonyi Múzeum: 76 db Balatoni Múzeum: 33 db Pápai Múzeum: — Veszprém megye felekezeti megoszlása szerint: katolikus és protestáns. Az utóbbiak száma jóval kevesebb. A szobaberendezések elárulják a felekezeti hovatartozást. A katolikus szentképek között szerepel Szűz Mária, a falon szenteltvíztartó a rózsafüzérrel, a sublótok tetején búcsúi emlékekként Mária szobrok. A protestáns szobája falát csak Jézus és Szentháromság témájú képek díszítik. A katolikusok a búcsúhelyeken az árusoktól viasz testrészeket, opfereket vásároltak, és ezeket hagyták a templomban. A Balatoni Múzeum őriz néhány opfermintát. A népi képzelet Krisztust, Máriát és a szenteket számtalan formában formálja meg. Fafaragásokat, cserép szenteltvíztartókat, kereszteket, türelemüveget készít. Gyűjtenünk kell ezeket a vallásos tárgyú népi készítményeket, de a gipsz vagy egyéb tömegcikk tárgyakat is, amelyek lakásukat díszítették. A vallásos tárgyak közé tartoznak azok a hímzett terítők, amelyeket a templomhoz közel lakók házuk elé épített úrnapi sátrakba helyeztek, és semmi másra nem használták. Vallásos tárgyú ponyvák, kéziratok találhatók a régi nagyformátumú imakönyvek, mellett. Ezeket is gyűjtenünk kell, mert gyakran ritka és szép népi énekeket tartalmaznak. A temetőfejfák — akár kőből, akár fából készültek — gya kran igen szép formájúak, és feliratuk sok esetben tájékoztat a halott életéről, halálának okáról é. í. t. Ha ezek a fejfák a temetőben tömegesen fordulnak elő, védelmükről, dokumentációjukról gondoskodnunk kell. (Pl. balatonudvari, keszthelyi temető.) Az egyes, elhagyott, ledőlt köveket pedig be kell szállítani a múzeumok kőtárába. Az értékes vagy más szempontból érdekes útszéli kereszteket, haranglábakat is védenünk kell. Jellegzetessé teszik a faluképet. Védelmüket úgy tudnánk fokozottan biztosítani, hogy egy-egy szabadtéri múzeumhoz vezető út mentén állítanánk fel, s ezáltal biztosíthatnánk számukra eredeti funkciójukat, illetve környezetüket. XVI. Zene Bakonyi Múzeum: 8 db Balatoni Múzeum: 14 db Pápai Múzeum: 1 db A hangszerek divatja időről időre változott. (Pl. korábban egy-egy hangszer általánosan használt volt nemcsak a nép között, hanem az úri és katonai körökben is. Onnét kikopva végül a pásztorok kezén maradt meg szinte napjainkig. Pl. a duda.) A legáltalánosabban elterjedt zeneszerszámok azok, amelyeket a parasztok, pásztorok maguk is el tudtak készíteni, és viszonylag egyszerűen és hamar meg lehetett tanulni rajtuk játszani. Ilyenek: a citera, furulya, duda, köcsögduda, cimbalom. A citera szinte napjainkig megmaradt a falvakban, épp könnyű elkészítése, jó hangzása miatt. A furulya (jellegzetes a dunántúli „hosszúfurugla") korábban egyaránt a falusiak és a pásztorok hangszere volt. De már jó ideje csak pásztorhangszerré vált. A köcsögdudát a szertartásszerű szokások (regölés) alkalmával használják már csak. A cimbalom pedig a cigányzenekarok jellegzetes szerszáma lett. Múzeumaink furulyákat, dudákat, citerákat őriznek. A kisebb sípok (pl. a kerámiából készült kakuk) közül egy-egy darabunk van csak. Népzenészeink feladata lesz ezeknek a meglevő hangszereknek zenei vizsgálata, hangmagasságának etc. felmérése. XVII. Gyerekjáték Bakonyi Múzeum: 11 db Balatoni Múzeum: 33 db Pápai Múzeum: — A gyerekjátékok korosztályonként változnak, és rendkívül sokfélék. Ennek ellenére múzeumaink gyűjteményében csekély a játékok száma, és azok is felnőttek által készített darabok: kerámia, bútor stb. Nincsenek a gyermekek által készített kukorica, fa, rongy, szőr játékok, és vásárfiaként kapott korai gyári készítésű játékok. Hiányukat úgy kell pótolnunk, hogy a gyerekekkel elkészíttetjük azokat a játékokat, amelyekkel játszani szoktak. XVIfi. Emberi élet szertartásszerű szokásai Bakonyi Múzeum: 36 db Balatoni Múzeum: 375 db Pápai Múzeum: 4 db Ide tartoznak : a családi élet szokásai a) Születés, keresztelő, gyermekágy : a keszthelyi múzeum újabb gyűjtéseiben szerepelnek a múlt századi és századvégi keresztelő garnitúrák. Feladataink közé tartozik, hogy felfigyeljünk olyan tárgyakra (pl. piros szalagocskák stb.), amivel védik a rontástól az anyát és a gyermeket is. b) Ifjúkor szokásai, lakodalom, házasság: vőlegény és menyasszony ruhákat, jegykendőket, ingeket gyűjtöttünk, De hiányoznak a lakodalom egyéb kellékei: vőfélybotok, kocsit, lovat díszítő pántlikák, szalvéták, szőttesek, és a leány kelengyéje. A századelején férjhezment asszonyoknak még többékevésbé együtt van kelengyéjük, vagy annak vászon darabjai. Különböző társadalmi rétegből származó egykorú és egy falubéli leány hozományát kell megvásárolnunk, hogy képet kaphassunk a kelengye nagyságáról és minőségéről. c) Halál, temetés, tor, gyász alkalmával megváltozik a szoba külső képe (halottas lepedő, párna, gyertyák, tükörtakarók) és a viselet színe megsötétedik vagy feketévé válik. Gyűjteményeinkben vannak ép halottas lepedők, de több a hímzett, vagy szőttes lepedőszél. Kevés a halottas párna, nincsenek gyertyatartók, és kevés a tükörtakaró. A temetés szokása megváltozott, elszíntelenedett, mióta kötelező a temetői ravatalozóba vinni a halottat. A fellelhető tárgyi anyagot és a vele kapcsolatos tudnivalókat tervszerű kutatással próbáljuk múzeumainkba gyűjteni. Jelesnapok (a naptári év szokásai). Megyénkben a karácsonyi ünnepkör szokásai a leggazdagabbak. Lucázás, aprószentekelés, kotyolás, Szt. István-köszöntés, betlehemezés, háromkirályok, sőt regölés is. A Balatoni Múzeum gyűjteménye gazdag, de nem állhatunk meg a gyűjtésben. Szokásaink nagy része kihalt vagy kihalófélben van. A töredékes szövegek és a hiányos tárgyi felkészültség nagyon sokat elárulhatnak a hanyatlás módjáról. Hiányzik: az alakoskodók öltözete. A kifordított sapkák, bundák, kardok, szakáilak, bajuszok, maszkok. Enélkül egyetlen jelesnapi gyűjtés sem teljes. Gyűjtésük nehéz, mert a használatban lévő ruhadarabokat fordítják ki, de mégis be kell szerezni. A húsvéti pirostojások készítése napjainkig szokás minden faluban, múzeumi gyűjteményeinkben is szép számmal vannak. A Balatoni Múzeum híres tojásgyűjteményét Sági János a Malonyay Magyar Népművészet sorozat harmadik kötetében közölte is. A pünkösdölésnek és a többi jelesnapi szokásoknak nincs oly gazdag tárgyi anyaga, mint a karácsonyi ünnepkör szokásainak. A Bakonyi Múzeum rendkívül kevés tárgyat őriz, annak is 2/3-a húsvéti tojás. Munkatervében kiemelkedő helyet kell biztosítanunk a szertartásszerű szokások gyűjtésére. A gazdasági élettel kapcsolatos szokások (szüret, disznótor, fonó, fosztó, aratás é. í. t.). Tárgyi anyaga nem sok, inkább a hagyományanyaguk. A Balaton mellett és a megye egyéb területein, ahol bort termesztenek, szokás a szüreti felvonulás, bál. Ez a szokás azonban nem régi eredetű. 40