A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

sok többször, illetve kevesebbszer kerülnek ismétlésre, a további versszakokban, mint ahogy az az első strófában volt. 61. Gézaházapuszta, 1952 — Szabó Lajos, 1901 Parlaneíe 2. — Kondorosi szép csárdásné, mért vagy olyan szomorú? a) a) a) b) Talán bizony ellopták az ëggyetlenëgy édës-kedves Bözsi nevű lányodat ? c) e) — El ám bizony a múlt szombat hajnalán, g) i) Járt utána harminc zsandár, de sëhol sëm találták. 3. Ha bemegyek a kondorosi csárdába, a) b) Rézveretü fokosomat vágom a gerendába. c) e) Az van irva rézfokosom nyelére: g) h) Hány liter bort ivott meg a kondorosi öreg herceg b) i) juhászának a legénye hitelbe. 4. — Kondorosi szép csárdásné engedd el a lovamat ! a) b) b) Visszahozom ëggyetlenëgy édës-kedves, Bözsi nevű lányodat, c) e) — Juhászlegény, elengedem borodat, g) h) i) Csak hozd vissza az ëggyetlenëgy édës-kedves Bözsi nevű lányomat. Megjegyzések a további versszakok előadásához : 2. versszak a) motívum összesen háromszor éneklendő d) f) és g) motívumok kimaradnak 3. versszak d) ésf) motívumok kimaradnak h) utolsó motívuma ismétlendő 4. versszak d) ésf) motívumok kimaradnak A rögtönzésre vonatkozóan szakirodalmunk úgy tudja, hogy csak a sirató őrizte meg az ősi improvizáló előadásmódot. Hadd egészítsük ezt ki két újabb adattal. A Bakonyban két pásztort is ismerek, akik betyárdalok előadása során, ismert népdalból kiindulva egyszercsak dallamimprovizációba kezdenek. Az eredeti dal szövegét is módosítják, betoldanak, kihagynak belőle. Olyan ez az előadásmód, mintha a dalos elfeledte volna az eredeti dallamot is, szöveget is, csak halványan emlékszik rá s most énekelve mondja el a tartalmát. Az érdekes az, hogy ezek az énekesek ezt természetes előadásmódnak tartják, nem mentegetik magukat, hogy az eredetit elfeledték. Azt mondják, ez a dal, így van, eddig van. A két pásztor a Bakony egymástól elég távol eső két helységében él. Az egyik Hëgyësdën a TSz majorában, a másik a Zirc melletti Kardosréten. Ezek az improvizációk is a népdalokra jellegzetes dallâmes szövegfordulatokra épülnek. Az alaphangsoruk pentaton, melyet néha pienhangok színeznek. Megtalálható ezekben az improvizálásokban is a kis és nagyszekszt váltakozása, valamint a semleges szekszt, melyekről korábban szólottunk már. A dallamok nagyjából a strófikus építkezés szerkezetét mutatják, bár e strófák gyakran csak két vagy három sorosak. A strófák végét talán a dallamok lekerekítéséből állapíthatjuk meg, ha nem is mindig egyértelműen. A motivikus építkezés nyomai e stílusban is felismerhetők. A szövegrímek sokszor elsikkadnak, nem kapnak hangsúlyt, szótagszámi kötötségekre sem sokat ad a rögtönző. Két ilyen improvizált dallamot közlünk tanulmányunkban, de kiforratlanságuk, fogalmazvány-jellegük miatt ezeket a Függelék végére helyeztük, ott a 65. és 66. sz. alatt találhatók meg. — Ugyanebben a stílusban rögtönzött a kardosréti pásztor is. Békefi Antal FÜGGELÉK Tanulmányunk függelékébe elsősorban azok a dalok kerültek, melyek magja idegenből származott a pásztorok közé. Ezeken tanulmányozható a legjobban a pásztorok átalakító, áthasonító, dallamformáló ereje. Ez éppen olyan műdalok átvételének módján tanulmányozható a legjobban, melyeknek fennmaradt a mintegy 100 évvel ezelőtt készült írásos eredetije, vagy feljegyzése. Asszimiáló, átalakító erő Festetich Leó zenésítette meg Arany János Kondorosi csárda mellett című versét, mely 1857-ben a Nővilág mellékleteként jelent meg. A nép ezen mindjárt alakított: második sorát az eredeti kvart transzpozíció helyett kvinttel feljebb ismételte meg — olvassuk Kerényi György: Népies dalok című gyűjteményében. Lássuk mit vett át az így megjelent dalból pásztornépünk ! Szerkezet szempontjából megtartotta az А А

5 В A szerkesztést. Javított viszont az eredeti dalon azzal, hogy a 3. sor kulminációs csúcsát mind a kvarttal magasabb kezdéssel, mind pedig az addigi nyolcad hangok újat hozó széles negyedhangokkal kiemelte. Elvetette viszont az A A

5 A sorok szekvenciázó, a nép számára nem kedvelt kezdésmódját; a módosított hangokat s vele együtt a darab moll jellegű karakterét. Az A A

5 A sorok befejező ütemét a mi vidékünkön dl, m, l, fordulattal ismerik és éneklik, e moll kvartszekszt akkordfelbontás helyett alkalmazza pásztordalosunk a vele összhangzattanilag egyértelmű, az ő dallamalkotásához mégis közelebb álló mm, m, l, dallamfordulatot. E dalt az összehasonlítás kedvéért együtt közöljük műdal eredetijével. 411