A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

62. Festetich Leó dallama — Arany János versére. Klein-tanya, Hárságy mellett, 1952 — Horváth János, 1870. Rubato Ott mu - lat ах о - req boj'-tár, a Ui's buj-tár. A Beszegődtem Tarnócára kezdetű népies müdalnak például csupán a két középső és az utolsó sorában maradt halvány emléke a múlt századi ismeretlen somogyi lejegyző 1846-ban beküldött eredeti dallamának (Id. Kerényi György i. m.). A 2. sor 1. üteme az eredetiben egy oktávval mélyebben hangzik, ez a népdal számára idegen, tehát ide mentette át, nyolc hanggal magasabbra. A 2. sor utolsó ütemét is felfoghatjuk az alapdallam kadencia-transzpozíciójának, csak egy szekunddal feljebb (az első hang egy terccel!). A 3. sorunk első és 3. ütemei emlékeztetnek az alapdallamra, de ugyancsak transzponálva: Az első ütem 7 hanggal feljebb, az utolsó egy kvarttal lejjebb! — A negyedik sor kadenciájának utolsó két hangja egyezik az erdetivel. Mit vetett el tehát dalosunk a műdalból? a) A záróhang alatti mélyen fekvő III. fokon való kezdést, ő is eljut ugyan az V. fokra, ez bizonyára a mély III. fok magasított emléke. b) A felfelé irányuló nagyszekszt-ugrásokat, ej a 3. sorban levő modulációt. Átvette viszont — úgy látszik nem tudta általakitani — a funkciós szerkesztési elvet, mely szerint e dal mint a tonika, domináns harmóniák dallamvetülete épül fel. A 7 szótagos rövid szaphikus negyedik sort népünk olyan 11 szótagosra egészítette ki, akárcsak az előző sorok. 63. Egy somogyi névtelen feljegyzése, 1846. Szépalma, Borzavár mellett, 9161 — Sborák József, 1884. Andante Mùdal 1846. A gazdámmal leszek majd egy kenyéren, 1951. A gazdámmal lëszëk én egy kenyéren, Szent György napkor jönnek értem szekéren. Szent Mihálykor gyünnek értem szekéren. Fölteszik a tulipántos ládámat, Felteszem a tulipántos ládámat, Furulyámat, dudámat. Melléje teszem a furulyámat, dudámat. III. Majd csak addig furulyálok, dudálok, Addig mindig furulyázok, dudálok. Míg egy szép szeretőre nem találok. Míg egy szép szeretőre nem találok. Van Tarnócán sok szép szőke, barna lány, Van Tarnócán sok szép szőke, barna lány, Belém szeret egy talán ! Majd belém szeret egy tarnócai lány. E dal nagyon kedvére lehetett pásztorainknak, mert újra találkozunk vele. — De dallamruhája most már nem felemás, mint az előbbié, hanem eredeti szép, ősi ereszkedő dallammal társult. Pécsely, 1969 — Molnár Jánosné, 1891. (Dallamát ld. 48. sz. alatt!) Elszegődtem Tarnócára bujtárnak, Jó legelője van ott a gulyámnak. Füzetesem tiz forint, húsz krajcár, Megél abból uri módon egy bojtár. Szent György napján jőnek értem szekéren, Fölteszik a tulipányos ládámat, Melléje ya furulyámat, subámat, Melléje y'a göndörszőrü kutyámat. * Míg a népies müdalt átalakították saját ízlésük szerint daloló pásztoraink, parasztjaink, a most következő, már idegen földről származó dallal — éppen dalainktól teljesen elütő struktúrája miatt — már alig tudtak valamit is kezdeni. A Bakonyba a török időkben kipusztult magyarság helyére a XVIII. század folyamán több községbe érkeztek német telepesek, kik magukkal hozták jellegzetes dalaikat. Egy pásztordalunkon érzünk ilyen idegen hatást. Majdnem valamennyi kanászunk, juhászunk ismeri a Juhász volt az apám kezdetű dalt, melynek a dúr hangnem főhármasaira épülő dallama árulkodik a magyar népzenétől idegen, feltehetően német hatásra. 412