A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Petánovits Katalin: A sármelléki női viselet a századfordulótól napjainkig
28. Kontyra kötött kendő. 28. Tuch auf Haarknoten gebunden. 28. Fichu mis sur chignon. 28. Платок, повязанный на узел волос. Nyáron a könnyű anyagokat, télen a szöveteket, és akinek volt, nagy ünnepeken bársony ruhát viseltek. A szoknyához rendszerint ugyanolyan anyagú rékli is járult, — nyilván városi hatásként — de ritkán vették fel egyszerre, hanem cserélgették, ne legyen egyforma. Nyáron meg fehér réklit vettek. A húszas évekig terítővel (vállkendő) azontúl vállkendő nélkül (20. ábra). Fejükön színes konty, minél tarkább annál szebbet mutató gyöngyhímzéssel. Templomba menet azonban a színes kontyok fölé mindig kendőt kötöttek, otthon és (28. ábra) szomszédolni elég volt a konty kendő nélkül. 52 Télen hárászkendőt kötöttek és kötnek úgy, hogy jól fölérjen a tarkójuk fölé. Mellükön keresztbe vetik, és hátul a derékon kötik meg a lelógó kendősarok alatt. Most már inkább elöl hagyják lógni a kendő két sarkát, és biztosító tűvel tűzik össze mellközépen, hogy ne nyílódjék szét. így jól alá tudják dugni a kezüket. Mert késztet — bár legtöbbjüknek már van — nem szeretnek viselni. Télen szomszédolásra menő idős asszonyok nagykendőjüket szinte sohasem vetik le. Benne ülnek néha 2 óra hosszat is, folyton azt mondogatva: „úgyis mingyá mének, nem vetem le." Ha az asszonynak leányai vannak, 40—42 éves korában már elhagyja a színes kontyokat, és halványabb, sötétebb, azaz szolidabb színekbe öltözik. Az idősebb asszonyok csak fekete kontyot, fekete gyöngyöt viselnek, mert nem illik már nekik a színes. A templomba ballagó nagymama szokta leginkább magával vinni kis unokáját. A nagyon vallásos család már 2 éves korában is elviszi a gyereket a misére. Mihelyt beszélni tud, tanítják imádkozni, keresztet vetni, vagy a nagyanyja, vagy az édesanyja. Iskolás korig nem engedik a kicsiket egyedül elindulni, hanem rábízzák a szomszédasszonyra, vagy nagyobb iskoláskorú gyermekre, vezesse a kisebbeket, és ügyeljen rájuk az úton, nehogy valami baj érje őket, vagy a templomban rendetlenkedjenek a hosszú szertartás alatt. Iskolás korban már önállóan mennek, és a padok előtt állva a helyük. A szülők úgy tanítják a gyerekeket, hogy legyenek csöndben, figyeljenek, imádkozzanak, tegyék össze a kezüket. 8 éves gyerekek áldoznak, a kisfiúk ministrálnak, a kislányok kis kosarakból rózsaszirmot hintenek az úrnapi körmenetben. Virágot, barkát visznek kezükben virágvasárnap, szentelt, préselt virágot őriznek imakönyvük lapjai között. A gyerekeket korán beavatják a vallásos élet minden megnyilvánulásába, így nem ritkán 10—12 éves korukban már magukkal vitték őket búcsúkra, megerőltető gyaloglással. Varga Andrásné 12 éves korában ment gyalog Sümegre 38 km-t oda és vissza is. Vasvár, Búcsúszentlászló, de főleg Sümeg a búcsújárók célpontja. Egy héttel búcsúra indulás előtt összebeszélnek a hivők — ezelőtt 30 évvel 50-en is, ma 29. Gergely Anna varrónő. 29. Anna Gergely, Näherin. 29. La couturière Anna Gergely. 29. Швея Анна Гергей. 30. Jellegzetes kéztartás beszélgetés közben. 30. Charakteristische Haltung der Hände während des Gesprächs. 30. Position de main caractéristique pendant la conversation. 30. Характерное положение рук во время разгорвоа. már csak 20—30 személy. Megbeszélik, mikor indulnak és merre mennek. Megfogadtak közösen egy lovaskocsit az ún. bugyros kocsit, amelyik bugyronként 1—2 forintért vitte a búcsúsok ruháját. A hosszú utat csak félünnepi ruhában és mezítláb járták. Ezt nem sajnálták sem portól, sem esőtől, mint a drága pénzért keresett ünneplőt. Kezükben egy elemózsiás szatyrot és egy esernyőt vittek. Reggel 8 óra körül szoktak indulni, és délután 5-re érkeztek Sümegre. Félúton megálltak és letelepedtek az útszélére ebédelni. Hazafelé Zalaszántón szoktak mindig enni és pihenni. Vargáné úgy emlékszik első útjára, hogy akkor volt egy szigorú, igen vallásos előénekes asszony, aki senkit sem engedett a fa alá bújni az eső elől, hanem vagy esernyővel, vagy fejre borított szoknyával mentek tovább, mert az előénekes szerint aki megáztat, meg is szárogat. Emlékszik egy „visszafelé foló folóra, ami igen ritka esemén", és ebben mindenkinek meg kellett mosnia a lábát. Mire Sümegre érkezett a hosszú úttól fáradt csoport, addigra a bugyros kocsi már szállást is szerzett. Akinek előbbi évről ismerőse van, nála alszik 5—6 is egy szobában, a többiek a kocsinak helyet adó ház szénapadlásán. Az öregek 335
