A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Petánovits Katalin–Törő László: Veszprém megye néprajzi kutatásának 10 éves távlati terve

Nagy talajművelő eszközök A legfontosabb talajművelő eszköz az eke. Egy művelési rendszernek, az ekéskultúrának meghatározója. 27 Múzeu­maink birtokában van néhány faeke, de hiányoznak a félfa­félvas eke típusok, az ún. Vidacs, vagy gubic ekék, s a har­mincas évektől használt kapáló eke fajtái. Az eke járulékos eszköze az ösztöke. Gyűjteményeinkben alig található egy-két darab. A föld porhanyítására korábban fából készült rögtöröket használtak. A kapák köpüs felével napjainkig porhanyítanak. A borona az ekés művelés kiegészítő szerszáma. Több fajtá­ja ismeretes: favázas fafogú, favázas vasfogú, és vasborona. Gyűjteményeinkben összesen 2 db favázas vasfogú borona található. A föld tömítését szolgálják a hengerek. Több változatban is használták : 3—4 sima henger összekapcsolva, egyes henger­ként, és mindkét változat szöges formája is ismert volt. Egyet­len hengert sem őrzünk, pedig a falvakban is kevés volt belő­lük, és szolgáltatások fejében kölcsönözték. A nagy tárgyak vásárlását azért mellőztük, mert tárolásu­kat nem tudjuk megoldani. Kapásnövények eszközei A kapáknak nagyon sok változata van attól függően, milyen a talaj minősége és a növényfajta. A megyénkben használt kapatípusok: szélesfejűek és hegyes fejűek. Nagyságuk asze­rint változik, hogy milyen munkafolyamatot végeznek velük. Pl. répaegyeléshez egészen kisméretű kapa szükséges, míg a szőlőkapáláshoz nagyméretű kapákat használnak. Múzeumaink gyűjteményeiben őrzött kapák nehéz, ková­csoltvas eszközök, melyekből már a század elején is kevés volt. Egyéb kapánk nincs, pótlásukról gondoskodnunk kell. A kapát — amely ültető szerszám is volt — felváltotta a század első évtizedeiben a fából készült, állati erővel vontatott fogazott sorhúzó. Egyetlen darabot őrzünk belőle. 2 * Gabonanemüek Vetés előtt a vetőmagot tisztítják. Eszközei: szelelő véka, később különböző típusú rosták, csávázó kád. Köböllel, véká­val mérték a vetésre szánt gabonamennyiséget. Vetőabrosz­ból, vékából, később vetőgéppel vetettek. A magtakarást tüske­boronával vagy fogas boronával végezték. A vetésből a gyom­növényeket tüskeböködővel (aszatoló) irtották. Vetőabroszon kívül egyetlen tárgyat sem őrzünk a felso­roltakból gyűjteményeinkben. Pótlásukról gondoskodnunk kell. Az aratás eszköze korábban az aratósarló volt. 29 A sarlót felváltotta a kasza. A kaszát aratáskor különböző típusú ka­szacsapóval, takaróval szerelik fel. Össze kell gyűjtenünk a megyében előforduló összes kaszanyél és takaró változatot, mert a meglévő anyag nem teljes. A kasza járulékos szerszá­mai az élesítők: kaszakő, tokmány, üllő, kaszakalapács. A marokszedés eszköze a sarló. (Nem azonos az aratósarló­val.) Több fajtáját őrizzük: kovácsoltvas és gyári formákat. Kiegészítésre kell törekednünk. A marok bekötését segíti a megyében helyenként használt kéve mellé ütött, egy vagy két karó. 30 A marok bekötését pedig a kévekötőfával végzik, melyet az egész megyében használnak. A keresztek, kepék megrakása után a tarlót tarlógereblyé­vel tisztítják meg a kalászoktól. Az aratás eszközkészlete többé-kevésbé együtt van múzeu­mainkban. De a tárgyak nem egy-egy helyről kerültek be, hanem különböző falvakból, és így nem szolgálhatják a mú­zeumi gyűjteménnyel szemben támasztott követelményeket. 31 Szemnyerés Módozatai : nyomtatás, kézi és géppel való cséplés. A nyom­tatás pajtákban vagy szérűskertekben történt, lóval vagy ökör­rel. A kézicsépek a mai napig használatban vannak zsúpkészí­téskor, babveréskor. Megyeszerte használták, de anyaguk és formájuk nem egységes. 32 Minden múzeum őriz néhány csép­típust. A gyűjtemény bővítését nem szabad elhanyagolnunk. A csépléshez a cséphadarón kívül törekgereblye, ágseprű, törekrosta, falapát, gereblye, szelelő véka kell. A gyűjte­ményeinkben lévő tárgyak számát állandóan gyarapítanunk kell. A cséplőgépek változatait a mezőgazdasági és műszaki mú­zeumok őrzik. Múzeumaink ilyen nagyméretű tárgyak elhe­lyezésére alkalmatlanok, ezért csak a gép mellett használt esz­közöket gyűjtik. Kévevágó késeket, kévehányó-, szalmahordó villákat, töre­kes és pelyvás kosarakat, ponyvákat, törek és szalmahordó rudakat kell gyűjtenünk, mert ezekből egyetlen darabot sem gyűjtöttünk mostanáig. Tárolás Több módon történhet : Gabonásvermekben kerek formájúak, belsejüket kiégetik. Korábban általános tárolási módszer volt, ma már néhány falura korlátozódik használata. 33 Megőrzésükre csak egyetlen mód alkalmas: valamelyik szabadtéri néprajzi múzeum telkén, udvarán vermet ásatni. Hombárok: A Bakonyban használták a fatörzsből vájt hombárt, 34 a Balaton mentén a sározott sövényfalu szuszé­kot. 35 Az egész megye területén ismerték és használták a desz­kából készített, rekeszre osztott fa hombárt. Gyakori gabonatároló volt a szalmából font bucsér. Zsákokban és padlásra terítve is tárolták a gabonát. Bucsérból néhány szép példányt, deszkahombárbői egyet­len darabot sem őrzünk. Beszerzésükre fokozott figyelmet szentelünk. A szénagyűjtés A rét gondozására kaszálás előtt kerül sor. Vagy kisméretű vasgereblyével, vagy boronával, tüskeboronával terítik szét a vakondtúrásokat és a rét egyenetlenségeit. A fükaszálás eszköze ugyanaz a kasza, mint a gabonaara­tásé, de kaszacsapó nélkül. A tarlógereblyét is használják szénagereblyézésre. Tájanként más-más szerkezeti megoldás­sal készülnek a szénamunka fa tárgyai : villák, gereblyék. Ha­sított, toldott stb. formáik elárulják származási helyüket. (L. bakonyi fafaragók.) Múzeumaink favilla és gereblye gyűjteményei mindössze pár vegyes darabból állanak. Hiányoznak a megfelelő számú variánsok és hiányoznak a gyermekek számára készített szerszámok is. A szénaszállítás kellékei a kocsi és a szekér tartozékai. Tár­gyalásukra ott kerül majd sor. A szénát pajtákban vagy a szabad ég alatt kazlakban tárol­ják. A kazalrakást és a szekérrakást filmen kell rögzíteni. A kerti művelés „... Községeinkben igen kicsi a belső telek, ámbár azért abban is helyet talál a legtöbbször egy kis kert, gondosan el­kerítve. .. Vetemény, palánta, virágok vannak benne vegye­sen." 36 A kerti művelés szerszámanyaga kiegészítésre szorul. Sok ötletes, házi készítésű kis szerszám került múzeumunkba, amit kizárólag a kertművelés számára csináltak : kézi húzású rögtörő henger, sima és szöges változatban, kiskapák, gereb­lyék, sorhúzók, ágyat jelző táblácskák, palántáló edények, fagyharangok, ültet vényező fácskák stb. A konyha- és virágkertészettel kapcsolatos problémákat néprajzos egyedül nem tudja megoldani. A támogatást más szakoktól várjuk: pl. kertészeti főiskolások számára szép diplomamunka téma a konyhakertek és virágoskertek kiala­kulását, termesztett növényeink korszakonként változó di­vatjátfelderíteni. 32

Next

/
Thumbnails
Contents