A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagy László: A veszprémi tobakok

62. A „gerendás" fényesítő felső részének szerkezete. (Debrecen, Pető után) 62. Struktur des Oberen Teiles des „Glanzstosspendels". (Debrecen, nach Pető) 62. Construction de la partie supérieure de la machine à glacer, fixée à la solive (Debrecen, d'après Pető). 62. Структура верхней части брускового лощильника (город Дебрецен. по Пете). hanem csak egy méltóképpen öltözött tobaknak és legjellegzetesebb szerszámkészletének az ábrázolása volt célja (58. kép). Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a veszprémi tobakok és a szomszédos fehérváriak is a 19. század közepéig dörgölő rúddal bakon szintén úgy fényesítették festett bőreiket, mint ahogyan azt a Néprajzi Múzeum fémtábláján láttuk. Több céhemlékeiken levő ábrázolás és írásos emlék bizonyítja. Fényesítő rúd látható a veszprémi céh 1693-as céhpecsétjén Szt. Imre alakja alatt bak a védszent bal oldalán, teljes fényesítő szerszámkészlet az 1800-as behívótábla bal alsó sarkában (67. kép c), az 1825-ös legénykorsón (59. kép) és a fényesítő rúd kivételével a fehérváriak 1852-ben készült zászlaján (60. kép). A három utóbbi ábrázoláson a vasgolyó úgy látszik szintén munkán kívüli állapotban a bak egyik felhajló végén lóg. Mind a veszprémi, mind a fehérvári bak abban különbözik a 18. századi franciától, a Néprajzi Múzeum táblájának bakjától és Wellmannék leírásától, hogy nem két, csak egy lábon áll, másik vége valószínűleg földbe vert cölöphöz, vagy falhoz támaszkodik. Ilyen egy lábú fényesítő bak szerepel fényesítő rúddal együtt a fehérvári tobakok két, 179l-es és 1805-ös céhkorsóján is, de támasztó cölöp nélkül, (lásd 61. kép) A Veszprémi tobakok a fényesítés műveletét 1779 és 1829ből való vagyon összeírások szerint nem fényesítésnek, hanem a munka sajátos mozdulatának megfelelően „sikálásnak" nevezték, a bakot „sikálló lónak", a fényesítő rudat „sikálló fának", vagy kordovány sikálló páltzának", a kampós vasgolyó nehezéket pedig „sikálló glóbitsnak".

234 Mint Sumenben hallottam, régebben Bulgáriában is a fényesítésnek ezt a módját alkalmazták és ugyancsak „dörgölésnek" hívták, a bakot „dörgölő lónak", vagy az egyik legjellegzetesebb balkáni teherhordó állatról „dörgölő szamárnak". A 19. század végén és századunk elején általában már nem ilyen sikáló lovon, hanem fából készített, Domokos Jakab szerint „géppel" fényesítettek. Ez a „fagép" valójában nem volt még gép. Emberi energiával dolgoztak vele, ha lényegesen kisebb erőkifejtéssel is, mint a sikáló lovon. 63. Fényesítés gerendás fényesítő „gépen". (Bor. Kisázsia). 63. Das Glänzen mitdem,,Glanzstosspendel". (Bor, Kleinasien.) 63. Glaçage sur la machine fixée à la solive (Bor, Asie Mineure). 63. Лощение на брусковой лощильной «машине». (Малая Азия) 64. Fényező és barkázó gép. (Klemp után). 64. Glanzstoss- und chagriniermaschine. (Nach Klemp). 64. Machine à glacer (D'après Klemp). 64. Лощильная машина (по Клемпу). 221