A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek

94. A pápai báboscéhház kapujának céhjelvénye. (Korvin u. 13.). 94. Zunftzeichen an der Toreinfahrt des Lebzelterhauses von Pápa (Korvin u. 13.). 94. Enseigne de la porte de la maison ds la corporation de paindépiciers de Pápa (No 13, rue Korvin). 94. Цеховой герб на воротах папайского дома цеха пряничников (ул. Корвин, 13). lehetett, a kovácsmesterség ősi, középkori szimbóluma.

112 Valószínűbb azonban, hogy túzokot ábrázolt, mert az elnépiesedett kovácscéh-jelvényeken nem ritka, hogy a strucc a hazai madárvilágban megtalálható túzokká változik át. Ilyen, csőrében patkót tartó túzokot ábrázol a Győr megyei Nagycsécshegy községből származó kovácsoltvas kovácscégér is

113 és ugyancsak túzokos kovácscéhjelvényt örökít meg egy, a Veszprém megyei veszprémi alsójárásban (Mezőföld) működő kovácscéh által 1802-ben kiállított — felszabadítólevél népies díszítőrajza.

114 Az ilyen kiakasztható, rendszerint vasból készült cégérekről igen nehéz megállapítani, hogy azok valóban herbergjelvények voltak-e, mert a cégérek használata igen széles körben elterjedt és így a mesterségjelvényt, a cégért, az ún. ,,Schilt"-et nemcsak a legényszállásokra, vagy céhházakra tették ki, hanem azokat az egyes mesterek is használták és műhelyüket cégérrel jelölték meg. Az egyéni mestercégérek és kiakasztott herberg-jelvények egymástól való megkülönböztetése sokszor majdnem lehetetlen. Ezért jelen dolgozat a herberg-jelvényekkel együtt a mesterek mesterségjelvényes egyéni cégéreit is bemutatja. Különösen a lakatosmestereknél terjedt el és maradt fenn szinte a mai napig a díszes kulcscégér használata. Érthető ez, hiszen a finomabb vas kézimunkákkal leginkább ők foglalkoznak még ma is. A kulcsos cégéreknél tehát többnyire egyéni mesterek jelvényeire kell gondolnunk, különösen ha azon monogram, vagy esetleg név is található. A feltehetően veszprémi eredetű igen díszes, rozettás Salakú, karon csüngő copf-empire stílusú kulcsos cégért is egyéni mesterségjelvénynek kell minősítenünk annak ellenére, hogy külföldi példák is igazolják: ilyen kulcsos cégérek herbergjelvényként is gyakran szerepeltek, mint pl. a kiéli múzeumban őrzött hasonló cégér. A veszprémi lakatoscégér a copf-empire stílusú cégérek tipikus képviselője. A falra erősített, tárcsára helyezett rozettából ugrik ki, tör fel függőlegesen, madárnyakszerűen az egyetlen gömbvasból álló tartókar, majd hajlik újra vízszintes irányba és csak közepét töri meg egy nagy díszes akantuszlevél-rozetta, egy-egy kecses levéldísz között. A kar végén harangalakú vasvirág alól csüng le a gazdag levélornamentikával díszített fejű és szárú hatalmas kulcs, amelynek tollát bekarcolt rovátkák díszítik. 95. Veszprémi mészároscégér. 95. Metzger-Handwerksschild von Veszprém. 95. Enseigne de boucher de Veszprém. 95. Вывеска веспремского мясника. 167