A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek

13. A peremartoni csizmadia céhzászlórúd céhjelvénycs keresztje. 13. Kreuzaufsatz mit Zunftabzeichen am Fahnenschaft der Stielfelmacherzunft von Peremarton. 13. Croix de hampe combinée avec l'ensigne de métier ds la corporation de cordonniers de Peremarton. 13. Крест с цеховой эмблемой древка знамени перемартонского цеха чеботарей. vagy magán a védőszentet ábrázoló kép keretén belül, a mesterség, az ország, sőt néha a császári címer ábrázolása is rákerült a zászlóra. A felsorolt általános típusazonosságok ellenére a zászlók mégis igen nagy változatosságot mutatnak. A zászlók alakja Elsősorban a zászlók alakjában mutatkozik nagy eltérés. Van néhány zászlónk, amely lényegében az ún. „Banner" formát mutatja; téglalap alakú, a rúddal párhuzamos oldala hosszabb mint a szélessége és a zászlót díszítő festmény tengelye is párhuzamos a rúddal. Méretük kb. 150x 180 cm. Ilyen pl. a veszprémi csapócéh (1846) és a Veszprémi csizmadiacéh (1851) zászlója. A második és leggyakoribb típus a háromszögben végződő ún. „Stander" forma. Ez elsősorban a pápai zászlókra jellemző. A pápai zászlók közül 8 ilyen. Szélességük 100— 140 cm, hosszúságuk 200—260 cm között mozog. Külön jellegzetességük, hogy a rendszerint ovális olajkép tengelye 45°-os szöget zár be a zászlókelme rúddal párhuzamos oldalával. Ez azt jelenti, hogy a zászlót a templom falára szerelt olyan zászlótartó vasbilincsben tartották, hogy a rúd kb. 45°-os szöget zárjon be a templom falával vagy pillérével és a vízszintessel is. A rúdról leomló zászlókelmébe illesztett olajfestmény tengelye ugyanis ilyen esetben éppen függőleges irányba kerül: így a zászlókép viszonylag jól látható a templomtérbe benyúló zászlón. Egyetlen olyan háromszögben végződő zászlónk van, a pápai cipészeké, amelyeknél az ovális képek tengelye a zászló két párhuzamos oldalával párhuzamos. Ebből arra kell következtetnünk, hogy eredetileg bizonyára keresztfáról, vagy vasról függött le. Az ugyancsak háromszögben végződő, ugodi takácscéhzászlón a négyszögletes olajkép tengelye a zászlórúddal párhuzamos, a céhcímert, illetve országcímert ábrázoló ovális embléma tengelye ellenben éppen merőleges erre. Mivel a zászlókelme leghosszabb oldalát erősítették a rúdra merőleges tartóvashoz, a zászlókelme hosszú, háromszögbe szabott vége függőleges irányban megtörve lóg le, úgy, hogy a háromszög csücskére festett címerek is függőleges irányban helyezkednek el. A tartó vasra, vagy kereszfára erősített zászlók rúdjait természetesen függőleges irányban helyezték el a templomokban, rendszerint a padsorok belső, középső út felé eső széléhez erősített vasbilincsekben. A harmadik típus a két háromszögben végződő ún. fecskefarkú zászló (Doppelstander). Szélességük 80 és 140, hoszszúságuk 180 és 250 cm között mozog. Ebbe a csoportba tartozik 3 nagyvázsonyi, 3 veszprémi, 2 pápai, a bakonyszombathelyi és a marcaltői zászló. A zászlókelme ilyen esetekben rövid, egyenes oldalával Van a rúdhoz erősítve és a zászlókép tengelye párhuzamos a rúddal. Egyedül a veszprémi kőművescéh 1857. évi zászlóján fordul el 45°-os szögben a zászlókép tengelye, hogy a falra erősítéskor a kép függőlegesen jól látható legyen. Ezenkívül még két fecskefarkú céhzászlónk ismeretes. Az egyik a peremartoni takácscéhé, amelyen a kép tengelye a zászló rövid oldalára 14. A peremartoni molnár céhzászlórúd céhjel vényes keresztje. 14. Kreuzaufsatz mit Zunftabzeichen am Fahnenschaft der Müllerzunft von Peremarton. 14. Croix de hampe, combinée, avec l'enseigne de métier delà corporation de meuniers de Peremarton. 14. Крест с цеховой эмблемой древка знамени перемартонского цеха мельников. 134