A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek

13. A peremartoni csizmadia céhzászlórúd céhjelvénycs keresztje. 13. Kreuzaufsatz mit Zunftabzeichen am Fahnenschaft der Stielfelmacher­zunft von Peremarton. 13. Croix de hampe combinée avec l'ensigne de métier ds la corporation de cordonniers de Peremarton. 13. Крест с цеховой эмблемой древка знамени перемартонского цеха чеботарей. vagy magán a védőszentet ábrázoló kép keretén belül, a mes­terség, az ország, sőt néha a császári címer ábrázolása is rá­került a zászlóra. A felsorolt általános típusazonosságok ellenére a zászlók mégis igen nagy változatosságot mutatnak. A zászlók alakja Elsősorban a zászlók alakjában mutatkozik nagy eltérés. Van néhány zászlónk, amely lényegében az ún. „Banner" formát mutatja; téglalap alakú, a rúddal párhuzamos ol­dala hosszabb mint a szélessége és a zászlót díszítő festmény tengelye is párhuzamos a rúddal. Méretük kb. 150x 180 cm. Ilyen pl. a veszprémi csapócéh (1846) és a Veszprémi csiz­madiacéh (1851) zászlója. A második és leggyakoribb típus a háromszögben vég­ződő ún. „Stander" forma. Ez elsősorban a pápai zászlókra jellemző. A pápai zászlók közül 8 ilyen. Szélességük 100— 140 cm, hosszúságuk 200—260 cm között mozog. Külön jellegzetességük, hogy a rendszerint ovális olajkép tengelye 45°-os szöget zár be a zászlókelme rúddal párhuzamos ol­dalával. Ez azt jelenti, hogy a zászlót a templom falára sze­relt olyan zászlótartó vasbilincsben tartották, hogy a rúd kb. 45°-os szöget zárjon be a templom falával vagy pillérével és a vízszintessel is. A rúdról leomló zászlókelmébe illesztett olajfestmény tengelye ugyanis ilyen esetben éppen függőleges irányba kerül: így a zászlókép viszonylag jól látható a temp­lomtérbe benyúló zászlón. Egyetlen olyan háromszögben végződő zászlónk van, a pápai cipészeké, amelyeknél az ová­lis képek tengelye a zászló két párhuzamos oldalával pár­huzamos. Ebből arra kell következtetnünk, hogy eredetileg bizonyára keresztfáról, vagy vasról függött le. Az ugyancsak háromszögben végződő, ugodi takácscéhzászlón a négy­szögletes olajkép tengelye a zászlórúddal párhuzamos, a céhcímert, illetve országcímert ábrázoló ovális embléma ten­gelye ellenben éppen merőleges erre. Mivel a zászlókelme leghosszabb oldalát erősítették a rúdra merőleges tartóvas­hoz, a zászlókelme hosszú, háromszögbe szabott vége füg­gőleges irányban megtörve lóg le, úgy, hogy a háromszög csücskére festett címerek is függőleges irányban helyezkednek el. A tartó vasra, vagy kereszfára erősített zászlók rúdjait természetesen függőleges irányban helyezték el a templo­mokban, rendszerint a padsorok belső, középső út felé eső széléhez erősített vasbilincsekben. A harmadik típus a két háromszögben végződő ún. fecske­farkú zászló (Doppelstander). Szélességük 80 és 140, hosz­szúságuk 180 és 250 cm között mozog. Ebbe a csoportba tartozik 3 nagyvázsonyi, 3 veszprémi, 2 pápai, a bakonyszom­bathelyi és a marcaltői zászló. A zászlókelme ilyen esetek­ben rövid, egyenes oldalával Van a rúdhoz erősítve és a zászlókép tengelye párhuzamos a rúddal. Egyedül a veszp­rémi kőművescéh 1857. évi zászlóján fordul el 45°-os szög­ben a zászlókép tengelye, hogy a falra erősítéskor a kép függőlegesen jól látható legyen. Ezenkívül még két fecske­farkú céhzászlónk ismeretes. Az egyik a peremartoni ta­kácscéhé, amelyen a kép tengelye a zászló rövid oldalára 14. A peremartoni molnár céhzászlórúd céhjel vényes keresztje. 14. Kreuzaufsatz mit Zunftabzeichen am Fahnenschaft der Müllerzunft von Peremarton. 14. Croix de hampe, combinée, avec l'enseigne de métier delà corporation de meuniers de Peremarton. 14. Крест с цеховой эмблемой древка знамени перемартонского цеха мельников. 134

Next

/
Thumbnails
Contents