A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

82 Mi az igazság a szakszervezetek „ellenőrzésének" ügyében. Középdunántúli Napló, 1957. február 17. 83 A megyei pártaktíva munkájáról lásd: MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1957. 2. ő. e. szám és 1. fond. 1959. 10. ő. e. szám. 81 Erősítsük pártunk egységét, a munkáshatalom szocialista építőmunkánk alapját. Az MSZMP 1957 júniusi országos értekezleten elhangzott beszámolók és a határozat. Kossuth Könyvkiadó 1957. 114. old. 86 Uo. 117. old. 86 MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1957. 2. ő. e. szám. 87 Az MSZMP KB-a Politikai Bizottságának határozata a tanácsok pártirányításáról és a népi ellenőrzési szerv létrehozásáról. Az MSZMP határozatai. .. 1956—1962. 81. ill. 85. old. 88 MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1958. 2. és 4. ő. e. szám, továbbá az MSZMP határozata az 1957—58-as pártoktatási év feladatairól. Pártélet, 1957. augusztus 34—39. old. 89 MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1958. 22. ő. e. szám. 90 MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1957. 19. ő. e. szám. és a magyar kérdés tárgyalása az ENSZ-ben (Gyulai Ida). Társadalmi Szemle, 1957. május. 80. old., Történelemhamisítók jelentése. Társadalmi Szemle, 1957. augusztus—szeptember. 61. old. 91 MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1957. 19. ő. e. szám. 92 Az MSZMP KB-nak határozata a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról. Az MSZMP határozatai... 1956—1962. 261—262. old. 93 MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1959. 10. ő. e. szám. 94 Az MSZMP agrárpolitikájának tézisei, Kossuth 8. old. 96 Az MSZMP KB-nak határozata a falusi helyzetről és a falusi politikai munka megjavításáról. Az MSZMP határozatai... 1956—1962. 189. old. 98 Közlemény az MSZMP KB-a 1958 decemberi ülésének harátozatáról. Az MSZMP határozatai... 1956—1962. 267. old. 97 MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1959. 10. ő. e. szám és az Üj élet útján Veszprém megye parasztsága. Földművelésügyi Minisztérium Tájékoztatási és Propaganda Osztálya. 17. old. 98 Az 1958. március 4—5-i megyei tanácsülés jegyzőkönyve. Veszprém megyei Tanács VB Titkárság. In dieser Studie wird ein verwickeltes Problem behandelt, indem die politische Geschichte des Komitats Veszprém in der 14 Jahre umfassenden Periode der Schaffung der Grundlagen des sozialistischen Aufbaus betrachtet wird. Die Darlegungen gliedern sich in drei große Kapitel. Das erste Kapitel befaßt sich mit der Politik der Partei der Ungarischen Werktätigen (PUW) in den Anfangsjahren des sozialistischen Aufbaus. Zeitlich erfaßt das Kapitel die Jahre 1948—1956 und schließt mit einer Darstellung der das Gebiet des Komitats betreffenden konterrevolutionären Rebellion in den Monaten Oktober

—November 1956. Das zweite Kapitel schildert die von den verschiedenen Parteiorganen unternommenen Aktionen zur Bekämpfung der Rebellion und zur Konsolidierung des sozialistischen Aufbauwerks. Diese Zeitspanne dauert vom November 1956 bis November 1958. Im dritten Kapitel wird die Arbeit der Partei in der abschließenden Periode der Schaffung der Grundlagen des sozialistischen Aufbaus analysiert. Die Hauptaufgabe dieser Zeit war der sozialistische Umbau der Landwirtschaft. Ausführlich wird die in der Zeit von Dezember 1958 bis zum Frühjahr 1962 durchgeführte politisch-ideologische Arbeit zur Konsolidierung der genossenschaftlichen Bewegung geschildert. Ausgangspunkt der Betrachtungen ist, daß in Ungarn die Arbeiterklasse unter Führung ihrer Kommunistischen Partei dem Volke alle Macht im Staate erkämpft hat und mit der Errichtung der Proletarierdiktatur nahm auch der Auf- und Ausbau der sozialistischen Gesellschaftsordnung ihren Anfang. Im Juni 1948 kam es zur Vereinigung der beiden ungarischen Arbeiterparteien und dies besiegelte auch die Machtergreifung der Arbeiterklasse in Staat und Gesellschaft. Die Jahre 1948—1956 umfassen die erste Phase der Schaffung der Grundlagen des sozialistischen Aufbaus. Im weiteren schildert die Studie ausführlich die Ergebnisse des sozialistischen Aufbauwerks auf dem Gebiet des 99 Lenin Művei 1. kötet, Bp. 1951. 446. old. 11,0 Az MSZMP Művelődési politikájának irányelvei. Pártdokumentumok az ideológiai és a kulturális munkáról. Bp. 1962. 57. old. 101 MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1959. 10. ő. e. szám. 102 Dr. Harmath Jenő: Az esti egyetem 10 éve. Elméleti ülésszak az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme fennállásának 10. évfordulója alkalmával. Veszprém, 1967. 14—26. old. 103 Veszprém húsz éve a szocializmus útján. 1945—1965. Veszprém, 1965. 26. old. 104 Veszprém megye termelőszövetkezeti mozgalmának helyzete 1948— 1959. év. A KSH megyei Igazgatóságának jelentése. 5. old. 106 MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1958.22. ő. e.szám és Üj élet útján Veszprém megye parasztsága FM Tájékoztatási és propaganda Osztálya, 19—33. old. 108 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, Bakos István felszólalása. Az 1958. Országgyűlés naplója, 137—138. old. 1 °

7 Veszprém megye termelőszövetkezeti mozgalmának helyzete 1948— 1959. év. A KSH megyei Igazgatóságának jelentése. 8. old. 108 MSZMP VMB Arch. 1. fond. 1959. 10. ő. e. szám. 109 Az MSZMP KB-nak határozata az SZKP XXI. kongresszusáról és belső helyzetünk időszerű kérdéseiről. Az MSZMP határozatai... 1956— 1962. 324. old. 110 Az MSZMP VII. kongresszusának határozata a szocializmusért folyó harc történelmi tapasztalatairól és a további feladatokról. Az MSZMP VII. kongresszusának jegyzőkönyve. Bp. 1960. 558. old. 111 Az MSZMP határozatai... 1956—1962. 382. old. 112 Jelentjük a pártértekezletnek: megyénkben végrehajtottuk a VII. kongresszus határozatait. Napló, 1962. október 27. 113 A VIII. kongresszus határozata. Az MSZMP VIII. kongresszusának jegyzőkönyve. Bp. 1963. 430. old. E helyen is szeretnék köszönetet mondani dr. Mérei Gyula tanszékvezető egyetemi tanárnak, a történettudományok doktorának és Kovács Gyulának, a Veszprém megyei Pártbizottság titkárának a tanulmány lektorálása során tett értékes észrevételeikért. Komitats Veszprém. Nach Abschluß des Verstaatlichungprozesses wurde überall im Komitat mit einer intensiven Industrieförderungsaktion begonnen. In den Jahren 1950— 56 erreichte das gesamte Investvolumen auf dem Gebiet des Komitats die Höhe von 4757 Millionen Forint, wovon mehr als 70 v.H. auf Industrieprojekte entfielen. Mehr als 90 v.H. der Industrieinvestitionen kamen der Schwerindustrie zugute. Rückständigkeit charakterisierte die Landwirtschaft des Komitats vor 1945. Nach Durchführung der Bodenreform standen den Neubesitzern nur dürftige landwirtschaftliche Produktionsmittel zur Verfügung und auch der Bestand an Zug- und Nutztieren war minimal. Die genossenschaftliche Bewegung kam auf dem Gebiet des Komitats erst 1948 in Gang. Die im Jahre 1949 zustandegekommenen Staatsgüter wurden zur Schule der sozialistischen Betriebsführung. Auch die ersten Landmaschinenstationen gehen auf dieses Jahr zurück. Nachfolgend statistisch dokumentierte Angaben über die seit dem sozialistischen Umbruch im Leben der Bevölkerung des Komitats eingetretenen Veränderungen, die ihre Lebensund Arbeitsverhältnisse, ihre gesundheitliche, soziale und kulturelle Versorgung betreffen, und auf allen diesen Gebieten eine ganz wesentliche Entwicklung spiegeln. Natürlich war es nicht zu vermeiden, daß neben großen Erfolgen auf dem Gebiet des sozialistischen Auf baus in der Leitung der Partei sich auch ernste Fehler bemerkbar machten. Dies alles wird im Rahmen der vorliegenden Studie innerhalb der auf das Gebiet eines Komitats beschränkten Parteiarbeit aufgezeigt und deren positiven und negativen Aspekte eingehend beleuchtet. Gleichzeitig soll auch darauf hingewiesen werden, daß die begangenen Fehler sich durchaus nicht aus dem Wesen des sozialistischen Aufbaus erklären lassen, sondern einzig und allein sich aus der Fehlbeurteilung objektiv gegebener Entwicklungsprozesse, also Die Politik der Ungarischen Sozialistischen Arbeiterpartei (USAP) im Komitat Veszprém zur Zeit der Schaffung der Grundlagen des sozialistischen Aufbaus (1948—1962) 373