A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Katona Imre: Történeti adatok Pápa topográfiájához

száma, innen ismét a mai Teleki Blanka-utca következett. A főtér másik oldalán, a Korvin utca felén ugyancsak kelet-nyugati irányú a telkek elhelyezkedése. Ez is mutatja, hogy a településformáló tényezők között egy olyannak is kellett lenni, mely a telkek ilyen irányulására kihatott. A XVI. század közepétől, a palánkrendszer kilalakulásától új településformáló tényező alakul ki. Miután a palánk elválasztja egymástól a tavat és a várost, lassanként az utca iránya is megváltozik. A mai Teleki Blanka utcából szűk zwinger lett, mely a háborúskodások évszázadaiban — a bástyák közelsége miatt — nemcsak kellemetlen, hanem veszélyes is volt. Ezenkívül itt csak földszintes épületet emelhettek, mert az emeletes épület a bástya fölé magasodott, ezért építését a földesúr-várkapitány tilalmazta. Elsősorban ezért terjedt a város a főtér felé. A mai városi tanács — egykori pálosszékház — épületét magábafoglaló másik telek, illetve utcanegyed hasonló fejlődésen ment át a XVI. század második felé1 Kiss István: A pápai plébánia története, Veszprém, 1908. 33. 1. * Uo. 99—102. 1. * Pápa Helytörténeti Múzeum Adattára. Maynzeck-féle térkép. 1 OL. Esterházy csal. hitbizományi lt. Cs. 700, n. 11 622. 6 Tóth Endre: a pápai református egyház tört. Pápa, 1941. 69. * Pápa, Dunántúli Ref. Egyházker. Lt. Liszkay-iratok 47. sz. oki, ' Tóth E. i. m. 84. 1. Beiträge zur Topographie der Die Studie berichtet über einen zeitlich und räumlich eng begrenzten Abschnitt der geschichtlichen Entwicklung der Stadt Pápa. Verfasser schildert darin, von Epoche zu Epoche schreitend, die geschichtliche Gestaltung des Hauptplatzes der Stadt, also des Stadtkerns, vom XV.

—

XVI. Jahrhundert bis zum Ende des XVIII. Jahrhunderts. Vom Beginn des XVI. Jh. an mußte sich auch die Stadt Pápa auf Verteidigung gegen die vordringenden osmanischen Heere einrichten und es entstand eine die Stadt umgebende Ringmauer. Eben aus diesem Grund, aber auch wegen der andauernden Türkennot wurde die Ringmauer zu einer eigentlichen Sperrmauer zwischen den Außenweilern und den innerhalb der Mauer gelegenen leibeigenen Anwesen. Demzufolge ändert sich auch die Servitutpflicht der leibeigenen Bauernschaft entsprechend den besonderen Erfordernissen der Grenzfeste und dies wirkt sich auch auf die topographische Gestaltung der Stadt aus. ben, a XVII. század elején. Itt is találhatunk 1660-ban néhány olyan házat, mely nem a mai főutcára, hanem a tóra nézett. Valószínűleg itt is ezek a házak tekintendők az utcanegyed legrégibb épületeinek. A végvárrá válás döntően befolyásolja a város fejlődését. Nemcsak az utcák irányai alakultak át, hanem belváros egész fejlődése megváltozott, átalakult. A változások okai között nemcsak az életforma-változás hatott vissza a városkép szerkezeti alakulására, hanem az életformát megváltoztató, alakító körülmények közvetlenül is. Ezért a kérdés tanulmányozásánál az egyiknek épp oly szerepe van, mint a másiknak. Pusztán néhány városformáló, alakító tényezővel foglalkoztunk. A szorgalmas és körültekintő vizsgálódás bizonyára még jónéhány eredőt feltár, elemez. Településeink kialakulása bonyolult társadalmi-történeti fejlődés következménye. Ezért az okok keresésénél vissza kell nyúlni a középkorba, mely a település szerkezetét kialakította, mint ezt rövid vizsgálódásaink bizonyítják. Katona Imre 8 Pápa, Dunántúli Ref. Egyházker. Lt. Liszkay-iratok 47. sz. oki. • OL. Esterházy csal. hitbizományi lt. Cs. 700, n. 11 622. 10 Pápai Lapok, 1894. szeptember 23. 11 Jenéi Ferenc: Ferenczy Lőrinc nyomdájának történetéhez. Magyar Könyvszemle, 1961. 3. sz. 299. 1. 12 Vö. 5 és 7. sz. jegyzetek! t3 Pápa, Dunántúli Ref. Egyházker. Lt. Liszkay-iratok 24. sz. oki. M OL. Thaly es. lt. Sándor György végrendelete, 1663. Stadt Pápa in Transdanubien Das in der gegenwärtigen Studie untersuchte Stadtviertel liegt am Mauerwall, an der grundherrlichen Burg und der Kirche. Die Linie der heutigen Teleki Blanka-(früher Csáky-) utca blieb unverändert. Dieser Straßenzug, anfangs eine bedeutende Verkehrsader der Stadt, war auch vom topographischen Gesichtspunkt aus ein bestimmender Faktor für die Entwicklung des Stadtkerns. Wegen des Verlaufs der Ringmauer wurde er aber zu einem Engpaß. Eben aus diesem Grund mußte der stadtinnere Verkehr in Richtung nach dem heutigen Fő-tér (Hauptplatz) umgeleitet werden. Am Ausgang des Mittelalters war hier der Marktplatz, teilweise aber diente der Platz auch als Gottesacker. Neuere topographische Erkundungen ergaben, daß der heutige Hauptplatz der Stadt seine quadratische Form in der zweiten Hälfte des XVIII. Jahrhunderts durch den Bau der Hauptkirche und den Umbau des Schlosses erhalten hatte. JEGYZETEK 69 Beiträge zur Topographie der Stadt Pápa in Transdanubien