A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Beszteri Béla: A párt politikája Veszprém megyében a szocializmus alapjai lerakásának idején (1948–1962) - Beszteri Béláné: A tanácsok tevékenysége Veszprém megyében (1957–1962)

Mindez példázza, hogy tanácsaink tevékenységüket a párt és kormány művelődéspolitikájával összhangban végezték. A művelődési lehetőség szempontjából igen sokat jelentett, hogy megyénkben 220 művelődési otthon funkcionált. 637 művészeti csoport és 205 szakkör tevékenysége, másrészt az előzőkben más vonatkozásban említett ismeretterjesztő előadások mutatják, hogy ezen művelődési házak többségében pezsgő kulturális élet % alakult ki. A művelődési lehetőségeket és igényeket egyaránt példázza a könyvtárak fejlődése. 1958-hoz viszonyítva: a könyvtárak száma 288-ról 298-ra, a könyvtári kötetek száma 194 814-ről 415 619-re, az olvasók száma 34 435-ről 58 074-re nőtt. Ezen eredmények azt jelentik, hogy megyénkben mind a könyvállomány, mind az olvasók számát tekintve (a lakosság egészéhez viszonyítva) túlszárnyalták az országos átlagot. Különösen jelentős szerepet töltött be az olvasótábor szélesítésében a művelődésügyi autó, melynek segítségével egészen kis településekre is eljutottak a könyvek.

50 Ezeket az eredményeket nagyban elősegítette, hogy pl. 1962-ben már a művelődési otthonok, házak üzemeltetésére 5,7 millió Ft-ot fordítottak (közel 4 millióval többet, mint 1959-ben), a könyvtárak üzemeltetésére és fejlesztésére pedig 4,6 millió Ft-ot (az 1959-esnél csaknem 3 millió Ft-tal többet).

51 Lényeges területe a tanácsi munkának a szociális és egészségügyi tevékenység. Az e téren kifejtett munka méreteire jól utalnak a költségvetési előirányzatok adatai:

52 Millió forint 1959 I960 1961 1962 Kórházak Rendelőintézetek Bölcsődék Szociális gondozás Szociális otthonok 36,9 12,4 4,9 1,7 7,2 52,8 19,4 5,4 2,5 8,8 55,5 16,0 5,7 2,8 9,2 60,1 16,7 5,9 3,1 9,7 A megyei tanácsi szervek a lakosság egészségügyi és szociális ellátásának további javítása érdekében tehát komoly összegeket fordítottak e területekre is. Ennek eredményeként nőtt a kórházi, bölcsődei és szociális otthoni férőhelyek száma. Ez utóbbi kettő szempontjából a községfejlesztési alap összegei is komoly lehetőségeket biztosítottak. A kórházi és rendelőintézeti ellátás mennyiségi és minőségi javulása szempontjából lényeges eredményt jelentett, hogy Veszprémben 152 ágyas gyermekkórházat, Dobán 275 ágyas tbc gyógyintézetet, Várpalotán 97 ágyas kórházat, Ajkán, Keszthelyen, Sümegen Zircen új tbc gondozóintézetet, Ajkán szülőotthont stb. létesítettek.

53 Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy anyagi lehetőségeikkel a megyei tanácsi szervek jól éltek, tevékenységük fő szempontja a megye dolgozóinak életkörülményeiről való egyre jobb, sokoldalú gondoskodás volt. Mindez segítette tömegkapcsolataik szélesítését és szorosabbra fűzését. 3. A tanácsok tömegkapcsolatainak alakulása a szocializmus alapjai lerakásának befejező szakaszában. Az előzőekben tárgyalt területeken elért eredményeket a megyei tanácsi szervek a párt- és kormány politikájának következetes végrehajtásával érték el. Ez a politika és az ebből fakadó eredmények a tanácsok tömegkapcsolatainak erősödését eredményezték. Különösen jól mérhető ez a községfejlesztési tevékenységnél tapasztalható széleskörű aktivitásban, de tükröződik a tanácsi munka egyéb területein is a tanácstagok tevékenységének megélénkülésében, munkájuk minőségi és mennyiségi javulásában egyaránt. A tanácstagok munkájának egyik lényeges fóruma a tanácsülés. A tanácsüléseken való megjelenés nagy átlagban 1959-ben 70—72%, a további 3 évben 78—80% körül mozog.

54 Ebben az arányban a tanácsülések tartalmi tevékenységének javulása is kifejezésre jut. Ez a tartalmi javulás tükröződik a tanácsülések napirendjére tűzött kérdések témájában is. A tanácsüléseken szereplő napirendi pontok tükrözik azt a törekvést, hogy e fórum a dolgozók mindennapi problémáit, életét érintő kérdésekkel foglalkozva valóban betöltsék hivatásukat s ezen keresztül javuljon a tanácsi munka, kedvezően alakuljanak a tanácsok tömegkapcsolatai. E téren a tanácscikluson belül is mérhető a fejlődés. Pl. a községi tanácsülések az alábbi mértékben tűzték napirendre a tömegkapcsolatok szélesítése szempontjából fontos kérdéseket :

55 Téma 1959 1962 Tanács tömegkapcsolatainak helyzete 90 ülésen 246 ülésen Állandó bizottságok működése 11 ülésen 461 ülésen Áruellátás, kereskedelem helyzete 175 ülésen 305 ülésen Művelődésügy helyzete 249 ülésen 595 ülésen Egészségügy helyzete 171 ülésen 238 ülésen Községfejlesztési kérdések 899 ülésen 1123 ülésen Ugyancsak a tanácsülések aktivitásának növekedése, tartalmi tevékenységének mélyülése mérhető a tanácsüléseken elhangzó interpellációkban is. Ebben a tanácsciklusban már egyre több tanácstag élt azzal a jogával, hogy kérdéseket intézhet a vb vezetőihez az általa képviselt választókerületben jelentkező problémák megoldását illetően. A tanácsok tömegkapcsolatainak mélyülését és ezen belül az egyes tanácstagok választókerületi tevékenységének javulását tükrözi, hogy az interpellációk zömmel kommunális, kereskedelmi, áruellátási és általában a települések fejlesztésével összefüggő kérdésekhez kapcsolódtak. Az állandó bizottsági munka is megélénkült. Tükröződik ez már abban is, hogy egyre gyakrabban tűzik a 25 385