A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Beszteri Béla: A párt politikája Veszprém megyében a szocializmus alapjai lerakásának idején (1948–1962) - Beszteri Béláné: A tanácsok tevékenysége Veszprém megyében (1957–1962)

tanácsülések napirendjére ezt a munkát. A tárgyalt tanácsciklusban Veszprém megyében 881 állandó bi­zottság működött 4100 taggal. A tanácscilus idején az állandó bizottságok 11 475 helyszíni ellenőrzést tar­tottak és 6992 javaslatot tettek. A javaslatok döntő többségét a tanácsülések határozattá emelték. 56 Az állandó bizottságok mellett egyre gyakrabban hoz­nak létre ideiglenes bizottságokat. Ezeket a legtöbb esetben a községfejlesztési tevékenységgel, ill. végre­hajtásának ellenőrzésével bízzák meg. Az állandó bizottságok és általában a tanácsi bizott­ságok munkájának megélénkülése elsősorban a párt- és kormány helyes politikájával függ össze. A tanácsi lehetőségek szélesítése a lakosság mindennapi problé­máinak megoldására való törekvés mind a tanácsta­gokra, mind a választókra kedvező hatással van. Ennek következtében (s ebben hangsúlyozni kell a Népfront szerepét is, amely megyénkben több mint 100 aktivistát tanácsi munkára küldött) 57 bővül az állandó bizottságok aktívahálózata is. Lényeges tényező az is, hogy az állan­dó bizottságok tagjainak kiválasztása szintén nagyobb körültekintéssel, az érdeklődési kör és a szakmai fel­készültség figyelembevételével történik. Támaszkodnak az állandó bizottságok az előző két tanácsciklus során szerzett tapasztalatokra is. Az általános javulás, a tar­talmi munka elmélyülése mellett azonban káros kinö­vések, a bizottsági munka túlhajtása is megfigyelhető. Ezek az állami feladatok túlzottan gyors ütemű társa­dalmasításának igényével függnek össze. A tanácsok tömegkapcsolatai szempontjából igen lényeges terület a tanácstagok választókerületi munkája, ezen belül is a tanácstagi beszámolók és fogadóórák kérdése. A tanácsi szervek ebben a ciklusban már igen nagy gondot fordítottak erre a tevékenységre. A szervező munkában komoly segítséget kapnak sokhelyt a Nép­front szervektől is. Nőtt az üzemekben tartott beszá­molók és fogadóórák száma is. Ez egyrészt a munkás­osztály és a tanácsi vezetők közötti kapcsolat elmélyítését szolgálta, másrészt megkönnyítette a már más vonatko­zásban említett —, a munkásosztály helyzetével fog­lalkozó párthatározat végrehajtását is, hiszen így a tanácsi vezetők e kérdésben újabb információkhoz ju­tottak. E beszámolókat és fogadóórákat a vb tagok tartják, s e mellett természetszerűleg választókerületeik­ben is eleget tesznek kötelezettségeiknek. Különösen fontos szerepet töltenek be ezek a fórumok a község­politikai elképzelések kidolgozásában és az ezek végre­hajtásához szükséges társadalmi munkák megszervezé­sében. Ezzel összefüggésben továbbra is megfigyelhető annak a folyamatnak az erősödése, hogy csökkent az egyéni panaszok és nőtt a közérdekű bejelentések száma. Ugyanakkor a tanácstagok jobb felkészültségéből adó­dóan az egyéni panaszok jelentős része már a beszámolón megválaszolást nyer. Pl. a keszthelyi járásban az 1961. II. félévi járási tanácstagi beszámolókon 32 panasz hang­zott el, s ebből 27-et a helyszínen megválaszoltak. A tanácstagi beszámolók tartása fontos eleme a szo­cialista demokratizmus érvényesülésének. Épp ezért igen lényeges, hogy a különböző szintű tanácsok tagjai mennyiben tesznek eleget ezen kötelezettségüknek. Ha az 1959-es évet az 1962-essel összehasonlítjuk, a megyei tanácstagokat kivéve jelentős előrelépést tapasz­talhatunk : 1959-ben 1962-ben Tanácsszint beszámolót tartó tanácstagok %-a a beszámo­lón meg­jelent választók száma beszámolót tartó tanácstagok %-a a beszámo­lón meg­jelent választók száma Megyei Járási Városi Összes 78,5 32,1 62,5 6,465 4 747 6 758 17 970 55,7 75,7 90,3 4 951 14 815 18 857 38 623 Ami a községi tanácstagi beszámolókat illeti, itt igen változatos formákat alkalmaznak. Sok községi tanácstag részéről ugyanis némi húzódozás mutatkozik az ilyen jellegű „nyilvánosság előtti szerepléstől". Ezért olyan megoldásokkal találkozhatunk, hogy több tanácstag közösen tart beszámolót, ill. a beszámolók beszélgetés formájában zajlanak le. A községi tanács­tagi beszámolókon 1962-ben 75 255 választó vett részt. A beszámolók látogatottsági aránya a felsőbb szintű tanácsok tagjainál magasabb, mint a községieknél, mivel a választók a magasabb tanácsszintet képviselő tanácstagoktól nagyobb mértékben remélik az általuk felvetett kérdések jobb elintézését. A beszámolókat illetően fel kell azonban azt is vetni, hogy megvalósulása nemcsak a tanácstagoktól, hanem a választóktól is függ. Ha a lakosság nem él a jogszabá­lyokban biztosított lehetőségekkel, a tanácstag minden igyekezete e fórum hasznosítására hiábavalónak bizo­nyul. Sajnos még ebben a tanácsciklusban is találhatók olyan esetek, amikor a tanácstag a választók közöm­bössége miatt beszámolóját nem tudta megtartani. A tanács és a tömegek kapcsolatának szorosabbra fűzése szempontjából lényeges, hogyan történik a la­kosság ügyeinek intézése, mennyiben kereshetik meg jogos kéréseikkel a tanácsok képviselőit. Ebből a szem­pontból fontos eszközt jelentenek a tanácstagi fogadó­órák. Eredményességüknek azonban az is feltétele, hogy a tanácsi apparátus dolázói a tanácstag által hoz­zájuk továbbított jogos kéréseket és panaszokat gyor­san és lelkiismeretesen intézzék. Mind ez utóbbit, mind a fogadóórák számát vizsgálva a tanácscikluson belül is előrelépést tapasztalhatunk. Ismét a tanácsciklus első és utolsó évét összehasonlítva az alábbi képet kapjuk: 58 1959-ben 1962-ben fogadó­órák részt­vevők fogadó­órák részt­vevők száma száma Megyei Járási Városi Összes 393 ^ 1 161 961 2 515 1764 2 921 7 284 11933 384 2 274 4 230 6 888 1523 5 595 15 006 22124 A községi tanácsok tagjai nem tartanak külön fogadó­órákat, mivel a községi viszonyokból adódóan az erősen 386

Next

/
Thumbnails
Contents