A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Beszteri Béla: A párt politikája Veszprém megyében a szocializmus alapjai lerakásának idején (1948–1962) - Beszteri Béláné: A tanácsok tevékenysége Veszprém megyében (1957–1962)

Ami a tanácstagi beszámolók tartását illeti, 1957 második feléhez képest 1958 I. félévben mind a tartott beszámolók, mind a résztvevők számában csökkenés állapítható meg. Ez elsősorban a községi tanácstagok vonatkozásában jelent lényegesebb csökkenést. Ez azonban összefügg azzal is, hogy csökkent a számszerűségre való törekvés. Ugyanakkor a beszámolók témája igen helyesen döntő többségben a községfejlesztési tervek összeállításával és a hozzájárulási százalék meghatározásával foglalkozott

8

. A fogadóóráknál szintén csökkenés tapasztalható.

9 Az előzőekben említett okon túlmenően a községi tanácstagi fogadóórákat illetően jelentkezik mesterkéltség is, hiszen a községi élet sajátosságaiból adódóan tanácstag és választói nap mint nap közvetlenebb formában beszélgethetnek találkozásaikkor. Ezért egyre gyakoribb a családlátogatásos stb. módszer. A fogadóórákon szaporodnak ebben az időben a községfejlesztési kérdések és gyakori ezekhez a társadalmi munka felajánlás is. Ugyanakkor számos egyéni probléma is jelentkezik, különösen gyakoriak a lakásügyi panaszok, melyek még ha jogosnak ítélhetők is, az anyagi eszközök, kapacitás stb. korlátozott mértéke miatt nem oldhatók meg, csak távlatilag.

10 Jelentős eseményei a tanácsi munkának a tárgyalt periódusban az 1957. júliusi és novemberi részleges tanácsválasztások. Méreteit tekintve ez utóbbi tarthat számot érdeklődésünkre. 1957. november 17-én 12 megyei, 59 városi és 700 községi választókerület megüresedett helyének betöltésére került sor. A választások számszerű eredménye az alábbiak szerint alakult:

11 Megyei Járási Városi Községi választókerületeknél Szavazott (a szavazászásra jogosultak %-ában) 95,8 98,4 94,7 98,6 A Népfront jelöltjére szavazott (a leszavazottak %-ában) 97,3 99,4 99,2 98,6 A részleges választások eredményei kedvezőknek mondhatók. Az ellenforradalom leverését követően viszonylag nem hosszú idő telt el. Az emberek tudatában részben ideológiai zűrzavar, különösen pedig nagyfokú passzivitás jelentkezett. Az eredmények eléréséhez tehát igen jó politikai munkára volt szükség. Az eredmények mutatják a politikai konszolidáció terén való lényeges előrelépést is. Az 1957. novemberi részleges tanácstagi választások némiképp már következtetni engednek az általános tanácsválasztások várható eredményeire. Egyben jelezik a proletárhatalom megerősödését, a tömegek bizalmának megnövekedését a párt és a kormány politikája iránt. A konszolidáció szakasza az 1958. november 16-i választásokkal zárult. Örvendetes jelenség — és egyben q. választások jó politikai előkészítésére is mutat —, hogy a jelölőgyűléseken mintegy 145 ezer ember (a választók közel 60%-a) jelent meg. A választások előkészítésében népnevelőként 7—8 ezer párttag és kb. 30 ezer pártonkívüli aktíva vett részt. Választási nagygyűlések Veszprémben, Pápán, Várpalotán, Keszthelyen és Zircen voltak.

12 A párt azt tartotta fontosnak, hogy a választás beszélgetés legyen a dolgozó néppel, a párt politikájáról, az eddig megtett útról, eredményeinkről és feladatainkról. A választás a konkrét helyzetben népszavazásnak is felfogható volt a szocializmus mellett és a 2 év politikája mellett. A választási agitációt összekapcsolták a tsz agitációval is. Az ellenség a nyílt fellépés helyett inkább a suttogó propaganda eszközét választotta. Főbb érvei : — szavazás lesz választás helyett, — egypártrendszernél értelmetlen a választás, — a tanács a kommunisták erőszakszerve, — aki a Népfront jelöltjére szavaz, az a tsz-re szavaz, — szovjetellenes és nacionalista jelszavak. A jelölő gyűléseken 5 járási, 5 városi és 275 községi jelöltet nem fogadtak el, de egy-két kivételtől eltekintve — megfelelő embereket javasoltak helyettük. A választásokon 6 községi választókerületben nem kapták meg a szükséges többséget a jelöltek, itt november 23-án pótválasztásokat tartottak.

13 A választások Veszprém megyei eredményei a szocialista konszolidáció sikeréről tanúskodtak: a választók túlnyomó többsége-az 1956. november 4-e után folytatott politikára, a szocializmus építésére szavazott. A választási eredmények a következők voltak : Megyei Járási Városi Községi tanácstag választására Választásra jogosult 250 374 198 379 51995 198 379 Szavazott 248 597 (99 3%) 195 673 (98,6%) 50 988 (98,1%) 195 396 (98,5%) Érvényes szavazat 247 691 194919 ti50 797 194 184 Érvénytelen szavazat 906 754 191 1 185 A Népfront jelöltjére szavazott 246 862 (99,6%) 193 955 (99,5%) 50 704 (99,8 %) 192 673 A Népfront jelöltje ellen szavazott 829 964 93 (98,6%) 1511 II. A TANÁCSOK GAZDASÁGI SZERVEZŐ, POLITIKAI ÉS KULTURÁLIS MUNKÁJA FELLENDÜLÉSÉNEK HATÁSA TÖMEGKAPCSOLATAIK ELMÉLYÜLÉSÉRE (1958—1962) 1. A tanácsok szerepe a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az MSZMP agrárpolitikáját a konszolidáció időszakában elsősorban a termelőszövetkezetek megérő379