A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Beszteri Béla: A párt politikája Veszprém megyében a szocializmus alapjai lerakásának idején (1948–1962) - Beszteri Béláné: A tanácsok tevékenysége Veszprém megyében (1957–1962)

sítésére irányuló törekvés jellemezte. A konszolidáció periódusának befejeződésével megértek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének feltételei is. Az MSZMP KB 1958. decemberi ülésén a párt agrárpolitikájával kapcsolatos egyes kérdésekről és a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről elfogadott határozat megállapította, hogy az átszervezés ütemét meg kell gyorsítani. A határozat megjelölte a tanácsok feladatait is, részben a temelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésében, részben a tsz-ek megszilárdításában.

15 A konszolidáció időszakában a megyei vezetés, így a tanácsi vezetés is, fő feladatának a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdulását tartotta. Ez a számszerű eredményekben is tükröződik. Az ellenforradalomnak a tsz-ek elleni támadása következtében megyénkben csak 58 tsz maradt meg. Ezek száma 1956. december 31-re 64-re emelkedett. Ezen termelőszövetkezetek 2227 tagot tömörítettek és 24 026 kh földön gazdálkodtak. Ez az 1955. december 31-i helyzethez viszonyítva a tsz-ek számánál és földterületénél 50%-ot, a tagok számánál 37 %-ot jelentett. Az 1957-ben tovább folytatódó lassú növekedés eredményeképpen 1957. december 31-re 81 tsz működött már megyénkben 28 070 kh-on 2470 taggal

16 A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és erősítése terén jelentkező tanácsi feladatokkal foglalkozott a megyei tanács 1958. márciusi ülése. A beszámoló egyik fontos alapelvként hangsúlyozta, hogy a már működő tsz-ek megszilárdítása és új tsz-ek .szervezése együttes feladatként kezelendő. A tsz szervezés területén fontosnak tartotta a megyei és járási funkcionáriusok mellett a helyi adottságokat leginkább ismerő helyi (községi) vezetők bekapcsolását. Hangsúlyozta a pedagógusok bevonásának szükségességét. A tsz mozgalom megszilárdítása terén végzett jó munkát mutatja, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is 1958-ban egy munkaegység értéke 38,41 Ft. Ezzel párhuzamosan új tsz-ek is alakultak. 1958. december 31-én 89 tsz működik, 35 714 kh-on, 3067 taggal.

17 A mezőgazdaság átszervezésében a nagy előrelépés megyénkben 1959-ben történt. Ennek előkészületeként 1958 novemberében a megyei vezetés 40 községben vizsgálatot végzett. Ennek célja: a parasztok hangulatáról, a tsz-ről vallott nézetükről és az egyéni gazdaságok helyzetéről tájékozódás. A felmérés azt igazolta, hogy a megyében is megértek a feltételek a tömeges átszervezésre. Az átszervezésnél fel kellett lépni az ellenség rémhíreivel szemben, mely elsősorban a termelés és az életszínvonal csökkenését jósolta. De fel kellett lépni az egyes helyeken tapasztalható türelmetlenséggel szemben is.

18 A megfelelő előkészítő munka eredményeképpen 1958/59 telén megyénkben több mint 33 ezer parasztcsalád, több mint 300 ezer hold földdel a szövetkezeti utat választotta. Ezzel a megye országos viszonylatban az élenjáró megyék közé sorakozott fel. A gyors fejlődést jól szemlélteti, hogy míg a tsz-ek szántóterülete az összes szántó %-ában : 1958. december 31-én 6% (országosan: 11,9%, addig 1959. március 31-én 59,1 (országosan: 32,3%).

19 380 A mezőgazdaság átszervezésében elért jelentős eredményeket értékeli az MSZMP KB 1959. március 6-i határozata, mely Győr-Sopron és Szolnok megye eredményei után Veszprém megye jelentős előrelépését is kiemeli. Ugyanakkor a határozat a feladatok tekintetében megállapítja, hogy: „Mezőgazdaságunk fejlődésének fő követelménye ma a termelőszövetkezetek megerősítése, különösen a tél folyamán alakult termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának megalapozása... ennek sikeres végrehajtása az alapvető feltétele annak is, hogy az új gazdasági évben újabb nagy lépést tegyünk előre a termelőszövetkezetek fejlődésében." A határozat egyéb szervek feladatai mellett ismét hangsúlyozza a tanácsok szerepét is e tevékenységben.

20 A Központi Bizottság irányelveinek messzemenő figyelembevétele jellemzi a megyei vezetés s ezen belül a tanácsok munkáját. Az 1959-es évben a megyei tanácsülések sora

21 foglalkozik a termelőszövetkezeti mozgalom területén jelentkező problémákkal és feladatokkal. Már a márciusi tanácsülés elemzi a tsz-ek megszilárdulása szempontjából a szakember ellátottságot, másrészt hangsúlyozza a bölcsődék, napközik szervezésének termelőszövetkezetek segítő szerepét, s ennek megfelelően a tsz községekben a tanácsok ilyen irányú tevékenységének jelentőségét. A további munka szempontjából fontos elvi útmutatást jelentett az MSZMP KB-nak 1959. október 22-i határozata a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és továbbfejlesztéséről. A határozat hangsúlyozza, hogy: „A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése továbbra is a párt és állami szervek, az egész társadalom egybehangolt munkáját követeli meg." Ehhez „fő feladat a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdítása". Ennek megfelelően „A párt- és állami szervek a meglevő —• bár kevés számú — régi és új gyenge tsz-ekkel való foglalkozást: politikai, szervezeti, gazdasági megerősítésüket mindennapos állandó feladatuknak tekintsék... A nagyobb nehézségekkel küzdő ilyen termelőszövetkezetekben pártszervezők kiküldésével, agronómus, könyvelő beállításával kell a közös munka megjavítását, a munkafegyelem megszilárdítását, a szövetkezetek megerősítését elősegíteni."

22 A fenti határozat szellemében foglalkozik a kérdéssel a megyei tanács 1959. december 4-i ülése. Megállapítja, hogy a tsz-ek megszilárdításában nagy segítséget jelent az állami támogatás elvének következetes érvényesítése. Ennek megfelelően megyei szinten a tsz-ek több mint 300 millió Ft-ot kaptak a kormánytól építkezésekre és gépi beruházásokra. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyes tsz-ekben nem lennének nehézségek. Vannak tsz-ek, ahol a politikai hangulat nem a legjobb. Ennek okai közt olyan tényezők szerepelnek, mint a gyenge vezetés, a nem megfelelő munkaszervezés, a laza munkafegyelem, a termelőszövetkezeti alapszabályzat megsértése, ill. egyes helyeken a tagság a jövedelmet nem a tsz közös munkájától várta,