A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

rétegeihez, a kis- és középparasztokhoz, és sikeresen oldja meg a mezőgazdaság szocialista átépítésének nagy feladatát". 94 1958 áprilisában a KB határozatot hoz a falusi helyzetről és a falusi politikai munka megjavításáról. 95 Az e határozat szellemében végzett munkát értékelve, a KB 1958. december 7-én állást foglalt „A párt agrárpoliti­kájával kapcsolatos egyes kérdésekről és a termelőszövet­kezeti mozgalom továbbfejlesztéséről". A KB határozata kimondja, hogy „a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ütemét gyorsítani kell." 96 Veszprém megyében a parasztság hangulata a politikai helyzet megszilárdulása és a felvilágosító munka hatására fokozatosan javult. 1957 nyarán a Megyei Párt VB úgy érté­kelte, hogy a parasztság nagy mértékben egyetért a párt poli­tikájával. A párt és a kormány helyes intézkedései, mint a begyűjtés eltörlése, termelési kedvezmények adása, megnö­velte a parasztság termelési kedvét. Sikerült a megyében elérni, hogy rövid időn belül társa­dalmi üggyé vált a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése. A párt- és tanácsi szerveknek határozott elképzelésük volt a megye előtt álló feladatokról. A parasztság, különösen a fa­lusi párttagok elfogadták a párt politikáját, volt már több jó példának számítható termelőszövetkezet a megyében. 1958. év végére tehát csaknem az egész megyében megértek a feltételek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meg­gyorsítására. 97 Az ipar és a mezőgazdaság után rátérünk a kulturális helyzet és az értelmiség körében végzett pártmunka ismerteté­sére. Az ellenforradalom súlyos ideológiai kártokozott a kul­turális életben. Az igazsághoz tartozik, hogy az értelmiség többsége a megyében sem vett részt az ellenforradalomban. Egy számbelileg nem nagyon jelentős, de számarányát messze meghaladó politikai befolyással rendelkező része — főleg az egyetemi hallgatók, a pedagógusok és a műszaki értelmiség körében —, vezető szerepet töltött be az ellen­forradalomban. Az ilyen személyekkel szemben adminiszt­ratív rendszabályokat is alkalmazni kellett, pl. összesen 22 pedagógust bocsátottak el állásából. 98 Az ellenforradalom leverése után még jó ideig nagy volt az értelmiség körében az eszmei zűrzavar. Ez az ellenforra­dalom elleni harc első hónapjaiban a párttagság, de a rend­szer aktív pártonkívüli hívei egy részében is bizalmatlan­ságra, értelmiség-ellenes hangulatra vezetett. A fentiek következtében az értelmiség körében folyó párt­munka csak az Országos Pártértekezlet útmutatásai alapján kapott lendületet. Az értelmiség között végzett pártmunka alapelve az volt, hogy tömörítsük a kommunista értelmisé­gieket; az eszmei zűrzavarban levő semleges vagy ellenzéki magatartást tanúsító ingadozó értelmiségi tömegeket pedig elvi-politikai viták útján le kell választani a tudatos ellen­forradalmi erőktől. Az értelmiség ellenforradalmi rétegével szemben a proletárdiktatúra hatalmi eszközével lépjünk fel. Lassanként, többször ismétlődő elvi vitákban sikerült leküzdeni az értelmiség vezető szerepéről szóló revizionista tételt annak a lenini útmutatásnak megfelelően, hogy az értelmiség „nem önálló gazdasági osztály, és nem alkot semmiféle önálló politikai erőt. ."" A politikai felvilágo­sító munkát a Varsói Szerződésből való kilépés követelése, a semlegességi illúziók, a párt vezetőszerepének tagadása, a többpárt-rendszer iránti nosztalgia elleni ideológiai harcra kellett összpontosítani. A különböző értelmiségi csoportok körében tartott vitaestéken, ankétokon, gyűléseken, tanács­kozásokon történt a legfontosabb elvi kérdések tisztázása. Az ellenforradalom eszmei hatásának felszámolásához, a dolgozók ideológiai-politikai nevelésének meggyorsításá­hoz jelentősen hozzájárultak az ideológiai és kulturális munkáról hozott párthatározatok, ezek közül is az 1958 nyarán megjelent, majd széleskörben megvitatott „Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei." 100 A művelődési irányelvek megvitatása meggyorsította megyénkben a burzsoá ideológia és a revizionizmus marad­ványai elleni harcot. A különböző szintű pártbizottságok felismerték a kulturális és az ideológiai nevelő munka kiemel­kedő fontosságát. Az üzemekben az irányelvek ismertetésé­nek hatására a munkások körében nagy tanulási mozgalom bontakozott ki. Jelentős előrehaladás történt az értelmiség ideológiai oktatásában, a párttag műszakiak jelentős része bekapcsolódott a pártoktatásba, A pedagógusok 25—30 %-a tanult egy évvel később a párt- és állami ideológiai oktatás keretében. 101 , A marxizmus-leninizmus egyetemi szintű oktatásának alapjait vetette meg a Megyei Párt-VB 1957 júniusi határoza­ta alapján az 1957—58-as tanévben Veszprémben megkezdő­dött oktatás a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen. A pártmunkások és vezető káderek mellett a művelődési irányelvek hatására egyre több értelmiségi: műszaki, peda­gógus, egyetemi oktató, orvos és gyógyszerész tanult a párt­oktatás e magas színvonalú formáján az azt követő években. 102 A további ideológiai harchoz nagy segítséget adott,, A „népi" írókról, az MSZMP KB kulturális elméleti munka­közössége által készített állásfoglalás, majd „A felszabadulás utáni magyar irodalom néhány kérdését" elemző tézisek és „A burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról" szóló tézisek. 1958 végére a szocialista konszolidáció befejeződött. Ez igen jelentős eredmény volt, hiszen Veszprém megyében, az ellenforradalom — az országos helyzethez hasonlóan — súlyos károkat okozott : csak a termeléskiesésből származó kár több mint 400 millió forint volt. Az ellenforradalom fel­számolása után e megyében is a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország segítségével úrrá lettünk a politikai és gazda­sági nehézségeken. A termelés Veszprém megyében 1957-ben megközelítette, 1958-ban pedig 20%-kal túlszárnyalta az 1955. évi színvonalat: befejeződött tehát a gazdasági kon­szolidáció. 103 A konszolidáció folyamata az 1958. november 16-i or­szággyűlési és tanácsválasztásokkal lezárult. A választópol­gárok kifejezték, hogy egyetértenek pártunk és kormányunk 1956. november 4-e óta folytatott politikájával, ez a választás egyben népszavazást jelentett a magyar nép érdekeit kifejező politika folytatására, ezt erősítette meg a 6 és fél millió vá­lasztópolgár igenlő szavazata. III. A PÁRTMUNKA A SZOCIALIZMUS ALAPJAI LERAKÁSÁNAK BEFEJEZŐ IDŐSZAKÁBAN (1958 DECEMBER—1962 TAVASZA) 1. A MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA ÁTSZERVEZÉSE A munkáshatalom megvédése és megszilárdítása után társadalmi fejlődésünk sorrendben második kulcskérdését a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentette. Ez volt az alapja a szocialista építés meggyorsításának, hiszen a mező­gaddaság kisárutermelő jellege fékezte az egész népgazdaság fejlődését; szükségessé vált tehát, hogy a szocialista termelési viszonyok az egész népgazdaságban uralkodóvá váljanak. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének tovább fej­lesztéséhez megyénkben 1958-ban kialakultak a feltételek. A parasztság körében töretlen volt a bizalom a párt és a kormány iránt. Ezt részben a különböző intézkedé­sek: a kötelező beszolgáltatások eltörlése; a vetéskényszer felszámolása; a mezőgazdasági termények és a termékek árának helyes megállapítása; a szerződéses termelés biztos értékesítési lehetősége; a zaklatás, a kényszertagosítás, a parancsolgatás megszüntetése — alapozták meg, másrészt a szavak és a tettek egységének érvényesülése a párt politi­kájában. A megye termelőszövetkezetei kivívták az egyénileg dolgo­zó parasztság elismerését. A dolgozó parasztok látták, hogy a mezőgazdasági nagyüzem fölényben van a kisüzemi, egyéni gazdaságokhoz képest. Ezt bizonyították a termelőszövet­kezetek magasabb termésátlagai : 368

Next

/
Thumbnails
Contents