A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében
tagság 52,4 %-a tanult a megyében, érveket adott a kommunistáknak és az ott tanuló pártonkívülieknek a zavaros nézetek tisztázásához, segítette a pártélet és a pártfegyelem megszilárdítását. 88 A párt és a tömegek kapcsolatának javulását kifejezik az ipari termelés adatai is. A termelési eredmények javulása összefügg a jobb bérezéssel és az ösztönzési rendszerrel. A megyei szocialista ipar termelése 1957-ben: Időszak Teljes term. 1000 Ft Egy munkásra jutó telj. term. Ft Egy munkásra jutó átl. havi kereset I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év 442 309 595 179 655 232 674 248 13 747 17 730 19 000 19 216 1619 1624 1 618 1601 A gazdaságos termelés sikeréért folytatott harcot a fontosabb termékek önköltségének alakulása mutatja. Az önköltség 1958. II. n. A termék megnevezése év az 1957. IV. n. év %-ában Középdunántúli barnaszén 97,4 Nyerslignit 111,8 Villamosenergia 100,3 Dúsított mangánérc 92,5 Porosított szuperfoszfát 97,3 Pétisó 98,9 Bauxit 85,7 Timföld 99,9 89 Nyersalumínium 94,9 A csak szemléltetésképpen megemlített néhány termelési adat javuló eredményeiben jelentős szerepe van annak is, hogy az Országos Pártértekezlet után a pártmunkában előtérbe került a termelés ügyeivel való fogalalkozás. A termelés pártellenőrzését segítette a Megyei Párt-VB azzal, hogy a megye két nagy iparmedencéjének helyzetét brigádvizsgálattal feldolgoztatta és pártbizottsági ülésen is megtárgyalták. A párt VB napirendjén szerepelt 1957-ben és 1958-ban többek között a szénbányászat, az építőipar és az energiatermelés helyzete. A Megyei VB határozatai alapján a városi és a járási vezető pártszervek a legfőbb termelési és politikai kérdéseket rendszeresen napirendre tűzték. A Megyei PB 1958. év első felében megtárgyalta a szocialista tulajdon védelméről és a takarékossági mozgalmakról szóló jelentéseket. Ennek alapján olyan határozatokat hozott, melyek irányt mutattak a termelés gazdaságosságának javításához; a társadalmi tulajdon védelmének és a takarékosság társadalmi üggyé való tételéhez. A párt tömegbefolyásának növekedését mutatja, hogy a belső és külső reakciós erők nem érték el céljukat az úgynevezett „magyar kérdés"-nek az ENSZ rendkívüli közgyűlésre vitelével. Az országos tiltakozó mozgalom részeként — a megyében gyűléseken ítélték el a dolgozók az ENSZ ötös bizottságának jelentését és azt Magyarország belügyeibe való durva beavatkozásnak minősítették. Tiltakozó táviratok százait küldték el, kifejezve azt a meggyőződésüket, hogy az imperialisták foglalkozzanak inkább saját ügyeikkel, mert van ott éppen elég rendezni való. Az úgynevezett „magyar kérdés" tárgyalása a szocializmushoz hű tömegeket még jobban a párt köré tömörítette. 90 A pártbizottságok és alapszervezetek nagy figyelmet fordítottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére. A november 7-i rendezvények látogatottsága felülmúlta a várakozást. Az első szocialista forradalom tiszteletére tett vállalások és azok teljesítése, az ünnepségek lelkes hangulata, a magyar—szovjet baráti összejövetelek: úttörő-, pedagógus-, nőtalálkozók, a szovjet emlékműveknél, temetőkben a koszorúzások hangulata azt mutatta, hogy egy évvel az ellenforradalom után a megye dolgozói hálás szívvel gondoltak vissza a Szovjetunió internacionalista segítségére, melyet hazánk szocialista vívmányainak megvédése érdekében nyújtottak a magyar népnek. 91 Az Országos Pártértekezlet utáni időszaban a párt és a kormány — új munkastílusának megfelelően — elemző vizsgálat alá vette az egyes osztályok, rétegek helyzetét, gondjait, problémáit, határozatokat, illetve intézkedéseket hozott a legfontosabb társadalmi kérdésekben. Ezek az elemzések a helyes szövetségi politika kialakítását, a munkáshatalom tömegbázisának erősítését segítették. Ezek közül is kiemelkedik a KB-nak a munkásosztállyal kapcsolatos feladatokról 1958 októberében meghozott határozata. A határozat megjelölte a munkásosztály körében végzendő politikai munka feladatait és módszereit; javaslatokat tett a munkásosztály gazdasági és kulturális helyzetének javítása érdekében szükséges intézkedésekre. 92 Veszprém megyében a határozat kedvező hatást váltott ki a munkások és műszaki értelmiségiek körében. Az volt az általános vélemény, hogy e határozatban saját gondjaikkal találkoztak és választ kaptak ezek megoldására. A vizsgálat módja és a határozat nagymértékben növelte a bizalmat a párt politikája iránt, szélesedett a párt tömegbefolyása a munkások között. A munkások maguk is jobban érezték, hogy a munkásosztályé a vezető szerep és fokozottan vállaltak felelősséget a közös gondok megoldásából. Az 1959. október 31-én és november 1-én tartott megyei pártértekezlet úgy értékelte, hogy a jó hangulatban és a kiváló termelési eredményekben nagymértékben benne van a pártnak ez a rendkívül fontos határozata, amelynek hatását a megyében is közvetlenül érezték. A határozat óta a tanácsok, a minisztériumok és egyéb szervek, amikor egy-egy kérdésben dönteni kell, mérlegelik, hogy döntésükkel hogyan segítsék elő a munkásosztály helyzetének javítását. A határozat eredményeként jelentősen előreléptek a fejlődés útján a nagy ipari körzetek, Ajkát várossá nyilvánította a kormány, Várpalotának nagyszabású városfejlesztési terve készült. Örömmel fogadták a határozatot azok is, akiket közvetlenül anyagilag érintettek a meghozott intézkedések. így pl. a nyugdíjasok jelentős emelést kaptak. Még szélesebb réteget érintett megyénkben a családi pótlék felemelése. Mintegy 16 000 család részére havonta átlagosan—a korábbi 141 Ft helyett — 227 Ft-ot fizettek ki. Köztük közel ezer egyedülálló nő kapott két gyermek után 70 Ft helyett 240 Ft-ot. Mindezek a rendelkezés nagy szociális jelentőségét igazolták. A központi intézkedések mellett a helyi szervek és vállalatok is tettek gyakorlati intézkedéseket a munkásosztály életkörülményeinek javítására, kulturális igényeinek kielégítésére, a kereskedelmi ellátás javítására. Jelentős javulás tapasztalható a munkásszállásokon, noha nem sikerült még mindenütt megvalósítani azt a megyei párt VB határozatot, hogy a munkásszállások legyenek a politikai, kulturális és sportmunka bázisai. 93 A határozat végrehajtását a megyei, járási és városi pártbizottságok azóta több alkalommal is megvizsgálták és újabb intézkedések születtek a felmerült problémák megoldására. A mezőgazdaság területén, a parasztság életkörülményeiben a felszabadulás óta eltelt 12 év alatt végbement változásokat, a párt agrárpolitikájának tapasztalatait, az 1949-től az MDP vezetése által a mezőgazdaság terén elkövetett hibákat elemezve, a párt 1957 júliusában kiadott irányelvei meghatározták az MSZMP agrárpolitikai célkitűzéseit: „... az MSZMP a marxizmus—leninizmus tanításai alapján olyan agrárpolitikát akar kialakítani, amely figyelembe veszi az elmúlt évek tapasztalatait, jelenlegi helyzetünket, és erősíti a munkás-paraszt szövetséget, fejleszti a mezőgazdasági termelést, a mezőgazdasági munkásokra, félproletárokra, szövetkezeti parasztságra támaszkodva közelebb jut a parasztság fő termelő 367