A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

A megyei pártaktíva határozatban hagyta jóvá a pártbizottság novembertől végzett tevékenységét. Elismerésben részesítette a kommunisták, a pártmunkások áldozatos munkáját, amellyel segítették a párt újjászervezését, a termelés megindítását, a közbiztonság helyreállítását. A Megyei Pártbizottságot korábbi összetételében megerősítette és megbízta a további feladatok irányításával. A megyei pártaktíva és a megye kommunistái egységesen kiálltak a KB mellett, végrehajtották a párt határozatait Kifejezték azt az eltökéltségüket, hogy szívós harcot folytatnak

2 az ellenforradalom teljes felszámolásáért. A további feladatok közül a megyei aktíva négy fő kérdést foglalt határozatba: 1. A párt egységének, erejének továbi erősítését, a frakciók és intrikák elleni harcot. 2. A politikai felvilágosító munka fokozását, a párt politikájának hirdetését a pártonkívüli tömegek között. 3. Az ellenforradalom okozta gazdasági károk helyreállítása érdekében a pártszervezetek feladatát a termelés fokozásának, gazdaságossá tételének, a termelékenység növelésének és az önköltség csökkentésének előmozdításában szabta meg. 4. A mezőgazdaságban a pártszervezetek segítsék a tsz-ek gazdasági megszilárdulását, támogassák az egyénileg dolgozó parasztságot a termelés növelésében. 2. AZ MSZMP ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉNEK HATÁSA A VESZPRÉM MEGYEI PÁRTSZERVEZETEK MUNKÁJÁRA ÉS ENNEK EREDMÉNYEI Az MSZMP Országos Értekezlete 1957. június 27—29-e között ülésezett. A konferencia nagy jelentőségű eseménye a párt történetének: jóváhagyta az Ideiglenes Központi Bizottság november 4 utáni politikai irányvonalát és tevékenységét, meghatározta az ellenforradalom elleni harc, a szocialista konszolidáció teljes győzelemre vitelének tennivalóit.

84 Megállapította, hogy a párt újjászervezése sikeresen befejeződött.

85 Á pártszervezetek előtt álló fő feladatnak a párt ideológiai és szervezeti egységének megszilárdítását jelölte meg, a revizionizmus és a szektásság elleni kétfrontos harcban. A konferencia a párt és a tömegek kapcsolatát a proletárdiktatúra ereje szempontjából a legfontosabb kérdésnek tekintette, ezért a párt tömegkapcsolata erősítésének a pártértekezlet határozata nagy figyelmet szentelt. A gazdasági kérdések jó megoldása alapozhatja meg a politikai hatalom erősítését és az életszínvonal növelését. A pártnak ezért különös gondot kell fordítani a gazdasági feladatok megoldására. A pártértekezlet ellentámadásra szólított fel az ideológiai és kulturális életben. A pártértekezlet arra szólította fel az e területen dolgozó kommunistákat, hogy — együttműködve a rendszerhez hű pártonkívüli értelmiségiekkel — erősítsék a párt hadállásait a tudományos és kulturális életben, fokozzák a harcot a marxizmus—leninizmus elveinek érvényesítéséért. Végül a párt nemzetközi kapcsolatait elemezve, a pártértekezlet hitet tett a Szovjetunió Kommunista Pártja melletti barátság, a testvérpártokkal való internacionalista kapcsolatok ápolása és népünk internacionalista nevelésének fokozása mellett. Egy héttel az Országos Pártértekezlet után, július 11-én megyei kommunista aktívaértekezlet vitatta meg Veszprémben a pártértekezletből adódó soronlevő helyi feladatokat, kifejezte egyetértését annak határozatával. Biztosította a Központi Bizottságot, hogy a határozat végrehajtásáért a megye kommunistái egységesen harcolnak. Népszerűsítik a párt politikáját a dolgozó tömegek között, mozgósítják őket az ipar, a mezőgazdaság és az élet minden területén a határozatban megszabott célkitűzések eredményes megvalósítására. Fontos feladatának tartja a megalkuvás nélküli harc folytatását minden revizionista, jobboldali, illetve baloldali elhajlás ellen. Határozottan fellépnek minden olyan törekvéssel szemben, mely a párt egységét akarja megbontani.

86 Az aktívaértekezlet munkájára serkentőleg hatott a pártértekezleten megnyilvánult őszinte, nyílt légkör, a konferencia munkaértekezlet jellege. A pártértekezletről referáló Pap János, Kádár János beszámolóját úgy jellemezte, hogy az „lényegében őszinte beszélgetés volt a párt ügyéről." A megyei pártaktíva határozottan állást foglalt a pártegység védelmében, a megyében is lábrakapott intrika, rágalmazás felszámolásáért, ami hosszú heteken keresztül zavarta egyes pártszervezetek fejlődését. Saját belső ügyeik kötötték le energiájukat és a termelés, az önköltség dolgaival nem tudtak foglalkozni. Az aktívaértekezlet egyaránt sürgette mind a jobb- és baloldali elhajlás elleni fellépést. Ez nem valami „langyos középút", — mint ahogy egyes párttagok azt értelmezték —, hanem a párt következetes politikája; elvi politika, a kétfrontos harc sikeréért. A párt tömegkapcsolatának erősítésével is behatóan foglalkozott a beszámoló és több felszólaló. A politikai nevelő munka fokozását, a pártnapok tartását, a tömegszervezetekben a politikai oktatás bevezetését szorgalmazták, mert ez is alkalmas fórum a párt politikájának megismertetésére. Az aktíva felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes üzemekben a műszaki értelmiséggel szemben tapasztalható bizalmatlanságot meg kell szüntetni. A pártszervezetek végezzenek politikai munkát közöttük, hogy közelebb kerüljenek a párthoz. Fontos feladataik voltak a pártszervezeteknek gazdasági téren is. Az aktíva arra szólította fel a kommunistákat, hogy legyenek kezdeményezők, élenjárók az anyagtakarékosság, a termelés területén, ahol még nagyok a hiányosságok. A tsz mozgalom megerősítésre, az ellenforradalom alatt erőszakkal szétvert tsz-ek újjászervezésére is megvan a lehetőség. Ezzel is behatóan foglalkozni kell. Az értekezlet a kulturális téren jelentkező káros, ellenséges nézetek elleni harc fokozására is ráirányította a figyelmet. A megyei aktívát járási, városi, üzemi aktívák, taggyűlések és pártnapok követték. Ezeken a fő figyelmet a kétfrontos harc helyes értelmezésre, a pártonkívüliekkel való kapcsolat fejlesztésére, az ellenforradalom maradványai és az ellenséges tevékenység elleni harc fokozására, a megnyugvás káros gyakorlata ellen, valamint a helyi gazdasági és ideológiai problémák elemzésére, a további tennivalók meghatározására fordították. Ezek a fontos politikai tanácskozások, a pártértekezlet határozatának megismertetése tovább növelték a párt iránti bizalmat, fejlesztették a párt tömegkapcsolatait. Az országos pártértekezlet elvi útmutatása szellemében, a munkáshatalom erősítése érdekében országosan és a megyében is sor került az ellenforradalmi bűncselekményeket elkövetők, illetve a később is a néphatalom ellen aktív harcot folytatók megbüntetésére. 1958 nyarára a megyében is lezárták e bűnügyeket. Más elbírálásban részesültek azok, akik megtévedtek, akiket félrevezetett az ellenforradalmi hangulatkeltés. A párt és a kormány politikáját a dolgozó tömegek iránti bizalom vezérelte, a legszélesebb tömegek számára biztosította a demokráciát. Ennek részeként a párt és a kormány kiszélesítette a tanácsok hatáskörét, tisztázta a tanácsok pártirányításának módszerét, határozatot hozott a népi ellenőrzési szerv létrehozásáról.

87 A párt következetes elvi politikát folytatva nagy gondot fordított az ellenforradalmi ideológia és a revizionizmus elleni harcra. A párttagság és a pártonkívüliek körében magyarázta az októberi—novemberi ellenforradalmi események jellegét és tanulságait. A tömegek körében folytatott agitációs és propagandamunkában a proletárdiktatúráról és az osztályharcról szóló lenini tanítások nagy hangsúlyt kaptak. A nacionalizmus, a szovjetellenesség, a polgári- és kispolgári nézetek leleplezése, főleg az értelmiségi és kispolgári rétegek körében fokozatosan oszlatta szét az eszmei zűrzavart, növelte a párt iránti bizalmat, erősítette a szocialista hazafiságot és a proletár internacionalizmust. A Megyei Pártbizottság határozata alapján a megyeszerte megtartott munkásgyűléseken, pártnapokon, falugyűléseken, ankétokon hirdették a kommunisták a párt politikáját, viták tüzében leplezték le a helytelen nézeteket. Az 1957—58-as pártoktatási év, melyen a párt366