A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

Fontos személyi változásokat eszközölt a KV júliusi ülése. Leváltják Rákosi Mátyást politikai bizottsági tagságából és a KV első titkári tisztségéről. Farkas Mihályt — a törvény­sértésekért való felelősségéért — kizárják a KV tagjai közül és a pártból is. A Központi Vezetőség tagjává választják többek között Kádár Jánost, Kállai Gyulát, Marosán Györ­gyöt, Mező Imrét és Révai Józsefet. A KV első titkárává választják Gerő Ernőt. 38 Mindent egybevetve, a júliusi határozat megteremtette a hibák kijavításának és a párt megerősödésének politikai fel­tételét. Veszprémben megyei pártaktíva foglalkozott 1956. augusz­tus 6-án a KV júliusi 18—21-i ülésének határozatából adódó feladatokkal. Sebestyén Ferenc, a Megyei Pártbizottság első titkára referátumában a határozat jelentőségét a követke­zőkben foglalta össze: „A párt KV-e választ adott a legfontosabb kérdésekre, olyan választ, amellyel dolgozó népünk egyetért. Most már minden alap megvan arra, hogy felszámoljuk a bizonytalan­ságot, választ adjunk a még esetleg felmerülő kérdésekre és következetesen haladjunk előre a párt politikájának megva­lósításáért. A KV ezen határozata szilárd elvi, politikai és cselekvési egység feltételeit teremti meg a pártban. Egész pártunk és dolgozó népünk helyesli azt az utat, amelyet a XX. kong­resszus megjelölt. Megyénk kommunistái és dolgozói többségében megér­téssel és megelégedéssel fogadták a KV határozatait, vala­mint a párt vezetésében történt személyi változásokat. Végül nagyjelentőségű a KV ezen határozata azért is, mert elérkeztünk ahhoz a korszakhoz, amelyben a pártunk előre­haladását már hosszú idő óta akadályozó dogmatizmust és szektásságot felszámoljuk." 39 Veszprém megyében is kedvező feltételekkel indul a júliusi határozat végrehajtása. Az üzemek dolgozói megelégedéssel vették tudomásul azokat a korábbi intézkedéseket, melyek­kel az alacsonyfizetésű dolgozók bérét rendezték és 650 Ft­ban állapították meg az időbéres dolgozóknál a legalacso­nyabb fizetést. Intézkedés történt a bányászatban a minő­ségi termelés érdekében, a bérezés terén. Az alumíniumkohá­szatban, és egyes vegyi üzemekben sor került a 6 órás mun­kanap bevezetésére. Megelégedést váltott ki a lakosság köré­ben a május elsejével végrehajtott árleszállítás. Lényegesen javult a megye húsellátása. A vállalatok önállóságának növelése terén komoly kez­deményezést jelentett az a határozat, hogy országosan 22 nagyüzem önállóan készítette el 5 éves tervét. Megyénkben az Ajkai Erőműben, a Péti Nitrogénművekben és az Inotai Alumíniumkohóban széles üzemi aktívákon, vitatták meg a dolgozók javaslatai alapján elkészült tervjavaslatot. Igen nagy aktivitás volt tapasztalható ezeken az üzemi gyűlése­ken. Ugyancsak a dolgozók aktivitását mutatja az ötéves terv irányelveiről szóló vita is. Az ipari üzemek termelése az 1956-os év első félévében ál­talában kedvező képet mutatott. A megye minisztériumi ipa­ra első féléves tervét 102,5 %-ra teljesítette. Ez 15,5%-kal magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A terme­lékenység 9,7%-kal emelkedett. Az aktívaértekezlet időpont­jában az aratás 90—95 %-ra állt. A kalászosok jó közepes termést ígértek. A megyei pártaktíva részletesen elemezte a szocialista tör­vényesség megszilárdításának helyztét. Úgy értékelte, hogy a megyében is van e téren előrehaladás. Lényegesen javult a bűnüldöző és igazságügyi szervek munkája. Az ügyészség fokozottabb tevékenységet fejt ki a nyomozás és a vizsgálat során elkövetett törvénysértések kiküszöbölésére. Mindebből arra a következtetésre jut a pártaktíva, hogy „Bíróságaink felé a párt elvi irányítására, rendszeres ellen­őrzésére van szükség. Segítséget kell adni a bíróságainknak, hogy pártunk politikájának szellemében dolgozzanak, dön­téseik megalapozottak, törvényesek legyenek. Olyan légkör­nek kell tehát a szocialista törvényesség terén kialakulni, hogy mindazok az állampolgárok, akik nem sértik meg fenn­álló jogszabályainkat, törvényeinket, nyugodtan éljenek, ne kelljen rettegniök: hátha holnap ezért vagy azért igazságtala­nul meghurcolják." Az MDP Központi Vezetőségének az értelmiségi politi­káról szóló határozata 40 szellemében elemzi a beszámoló a párt értelmiségi politikájának megyei helyzetét. Megállapít­ja, hogy a megye értelmiségének többsége megfelelő munkát végez a szocializmus építése érdekében, de úgy értékeli, hogy a párt és az értelmiség közötti kapcsolat nem kielégítő. Az értelmiség körében az utóbbi időben nincs megfelelő kezde­ményezés. Nem forrott még össze a régi és az új értelmiség. Egyéb okok mellett e hibák forrása a dogmatizmusból eredő, az osztályharc feltétlen éleződéséről szóló káros el­mélet és ennek megfelelő szektás gyakorlat a párt és állami vezetésben. A kommunisták és a pártszervezetek legfontosabb fel­adata a KV határozata alapján tudatosítani az értelmiség nagy szerepét a szocializmus építésében és ezzel javítani a párt és az értelmiség kapcsolatát. Az aktíva felhívja a figyel­met arra : biztosítani kell az értelmiség körében a legtelje­sebb bizalom légkörét, hogy a gyanakvás legkisebb meg­nyilvánulását se lehessen tapasztalni. Az értelmiség megíté­lésénél a felszabadulás óta végzett munka tekinthető elsősor­ban alapnak. A pártszervezetek gondoskodjanak arról is, hogy az értel­miséggel szemben elkövetett hibákat megszüntessék és min­dennemű igazságtalanságot helyreállítsanak. Ugyanakkor nagyon helyesen hívja fel az aktíva a párt­szervezetek figyelmét arra, hogy az értelmiség megnyerésére irányuló politikának semmi esetre sem lehet az az ára, hogy elvi engedményeket tegyünk. Az utóbbi napok eseményei méginkább arra figyelmeztetnek, hogy az ideológiai fronton az osztályharc éleződik. Éppen ezért is a jövőben nyílt, bá­tor, őszinte elvi vitákat kell kezdeményezni az értelmiség kö­rében. Az ideológiai munkát elemzve, fokozott harcra hívja fel a pártaktíva a megye kommunistáit mind a szektásság, mind a jobboldali opportunizmus ellen; hiszen mindkettő egyaránt káros és bőségesen megtalálható a mi megyénkben is. Az ideológiai munka gyengeségére vall, hogy sem a megyei, sem az alsóbb pártbizottságok nem igen kezdeményeztek olyan vitákat, amelyek széles körben biztosították volna a párt véleményének elterjesztését. Hiba volt, hogy a XX. kong­resszus után felmerült vitás kérdéseket budapesti sajátosság­nak tekintette a Megyei Pártbizottság, és nem törekedett arra, hogy a megyében jelentkező problémákra kellő választ adjon. A megye kommunistái képviselőinek tanácskozása felada­tul szabta, hogy a párt ideológiai munkája erőteljesen segítse elő a mindennapi gazdasági feladatok megoldását. A megyei pártaktíva központi direktíva alapján a tsz szer­vezés kérdésében helytelen álláspontot foglalt el. Abban az időszakban, amikor a népi hatalom megvédése és megerősí­tése volt napirenden, nem volt helyes a mezőgazdaság szoci­alista átszervezésének meggyorsítását, 1956-ra 5000 család tsz-be szervezését célul tűzni, mert ez a hatalom politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget gyengítette. Félreérthetetlenül kifejezi azt a véleményt, hogy igen hatá­rozottan vissza kell utasítani minden támadást, amely a párt ellen tör és amely támadás a Szovjetunió és a népi demokráciák egységének megbontására törekszik. Határozott válasz az ez állásfoglalás a belső és külső ellenséges erők erősödő part­es szovjetellenes propagandájára. A pártaktíva úgy értékeli: „Minden biztosítékunk megvan arra, hogy pártunk elhárítja az akadályokat fejlődésünk elől, gyökeresen kiküszöböl minden, a személyi kultusz követ­kezményeivel összefüggő káros maradványt és bürokratikus megnyilvánulást". Meghatározza az aktíva a tennivalókat is: biztosítani kell mindenekelőtt, hogy megyénk valamennyi kommunistája megismerje a KV határozatát. Megértse azt, maradéktalanul magáévá tegye és ez határozza meg az elkövetkezendő idők­ben cselekvését. El kell érnünk, hogy megyénk valamennyi kommunistája a párt előtt álló feladatok végrehajtásáért minden kérdésben egységesen kiálljon és egy akarattal, egy­séges cselekvéssel harcoljon a párt ügyéért, 3?S

Next

/
Thumbnails
Contents