A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

A párt vezetésében fokozatosan erősödő személyi kultusz, a dogmatizmus, a szövetségi politika és a népfrontpolitika eltorzulása, a népfront elsorvasztása, formálissá válása egyre inkább hozzájárult a párt és a tömegek kapcsolatának meglazulásához. A jelentkező hibák káros hatása akkor még nem jelentkezett a gyakorlatban. A 3 éves terv jóval a határidő előtt megvalósult. Megyénk számos üzemének, bányájának dolgozói még ezt a 7 hónappal előbbi tervteljesítést is túlszárnyalták. Az eplényi mangánbánya dolgozói már 1949. október 13-án teljesítették a 3 éves tervüket. Az Ajkai Alumíniumgyár 54 nappal, november 7-re, a másik üzemrész, a Timföldgyár pedig 28 nappal előbb végrehajtotta a tervben vállalt feladatokat. Jóval a határidő előtt végzett a peremartoni Ipari Robbanóanyag Rt. és az Ajkai Szénbányák NV is. 1948. május 1-én megyénkben már több mint 50-en lettek élmunkások. A megye bányászai a szén önköltségét jelentősen csökkentették, javult a szén minősége. Az országos munkaverseny első szakaszában a Péti Nitrogénművek az ország első vegyiüzemei közé került; a 4 és fél hónapos munkaverseny befejeztével az ország összes bányája közül Ajkacsingervölgy felsőcsingeri üzeme lett az első. A második országos munkaversenyben (1948. augusztus 1-től december 31-ig) 3 Veszprém megyei üzem nyerte el az élüzem címet. Nagy eredményeket, egy-egy ütemben több százezer forint megtakarítást hozott az államosítások után kibontakozott újítómozgalom.

14 A munkásosztály sorait mindenekelőtt a parasztságból és kispolgári elemekből gyarapította. Az iparfejlesztés hatására a munkásosztály összetétele az első statisztikailag kimutatható adatok szerint a következőképpen alakult : (fő) Megnevezés 1953 1954 1955 1956 Minisztériumi ipar Nehézipar 25 469 25 273 26 569 27 449 Könnyűipar 3 004 3 043 3 242 3 181 Élelmiszeripar 323 375 415 458 összesen 28 796 28 691 30 226 31088 Állami helyi ipar Nehézipar 993 977 925 900 Könnyűipar 230 216 193 207 Élelmiszeripar 605 564 515 578 Összesen 1 828 1757 1633 1 685 Szövetkezeti ipar 1005 1 038 1 146 1 140 Szocialista ipar összesen Szocialista ipar összesen 31 629 31486 33 005 33 913 Az adatokból szembetűnő az ipari munkások létszámának az 50-es évek közepére — az 1940-es 11 019 főhöz viszonyítva — háromszorosára való növekedése, továbbá a minisztériumi ipar döntő súlya és annak fokozatos növekedése, míg az állami helyi ipar és a szövetkezeti ipar munkáslétszáma stagnál. A nehéziparban foglalkoztatott munkások döntő súlya jól kifejezi a megye iparának alapvetően nehézipari jellegét. A pártvezetés jelentős intézkedéseket tett a proletárhatalom erősítésére. Megyénkből is a munkások legjobbjai kerültek párt, állami, gazdasági, katonai vezető funkcióba. Ugyanakkor a pártvezetés a hatalom birtokában már keveset törődött a munkások politikai aktivizálásával, nevelésével, a politikai munkát lényegében a többtermelésre serkentő agitációra szűkítette le. 1949 őszén (IX. 5-én és XI. 21-én) a Szervező Bizottság a Veszprém megyei MDP bizottság üzemi munkáját tárgyalta meg és elmarasztalta, mert a hibák mélyreható elemzése helyett felszínes, jelentéktelen okokra vezette vissza az üzemi munka hiányosságait. Az MB a munkásosztály vezető szerepének meg nem értését, lebecsülését nem ismerte el, arra hivatkozva, hogy munkáskádereket emelt ki vezető funkcióba. Az üzemi munka gyengesége összefüggtek azzal, hogy a legöntudatosabb munkások vezető pozícióba kerülésével és a kispolgári tömegek beáramlásával — ebben az időszakban átmenetileg — a párt legöntudatosabb munkásbázisa gyengült az üzemekben. A fentiek és a központi munkáspolitikai koncepció hibái miatt jelentkeztek azok a negatívumok, amelyeket a Veszprém megyei pártszervek üzemi munkájára vonatkoztatva a Szervező Bizottság feltárt: a népnevelő munka kampányszerűsége, csak instrukciókat vittek az üzemekbe, de végrehajtásukat nem ellenőrizték, az egyéni versennyel és a brigádmozgalommal az üzemi szervezetek nem foglalkoztakMás hibák a kialakulatlan, helytelen munkastílusra vezethetők vissza (apró-cseprő ügyekbe való beavatkozás). Az ellenséges elemek leváltása elhanyagolásának bírálata összefügg az osztályharc állandó éleződésének hibás elméletével, melynek alapján minden hiba mögött az ellenséget keresték.

15 A pártvezetés felismerte, hogy a párt előtt álló nagy feladatok megoldását egyre inkább akadályozza a vezető káderek és a párttagság elméleti színvonalának elmaradása a feladatok szabta követelményektől. Az MDP Politikai Bizottsága 1949. október 20-án határozatot hozott: „Emeljük pártunk elméleti színvonalát" címmel.

16 A határozat szellemében több fontos intézkedés született a megyében. A pártapparátus politikai oktatása megindult, tanulási időt biztosítottak számukra, nagyobb súlyt fektettek az üzemekben, a falu szocialista szektorában és az értelmiség körében a politikai oktatásra. Az intézkedések hatására 1950-ben a párttagság 43%-át, 1951-ben pedig 52,5%-át iskolázták be: 2900 pártonkívüli is tanult a pártoktatás keretében. A mechanikus beiskolázás következtében azonban helyenként minimális volt az oktatásban való megjelenés, nem volt megfelelő az érdeklődés, a pártfunkcionáriusok pedig a sok munkára hivatkozva nem készültek fel a szemináriumokra.

17 Kellő számú propagandista sem állt rendelkezésre. A pártépítő munka során — bizonyos torzulással — érvényesült az az elv, hogy a termelésben és a politikai munkában eredményesen tevékenykedő dolgozók kerüljenek be a pártba. Egyesek azonban funkciójuk biztosítása érdekében lettek párttagok. Ez összefüggött azzal a szemlélettel, hogy a párt vezető szerepét úgy biztosíthatja, ha a vezető tisztségekben minél több párttag van. A baj az volt, hogy mindenüvé csak párttagot ültettek. Megyénkben 1950-ben 2588 felvétel történt. Ebből 750 tag és 1838 tagjelölt került be a pártba. A szociális összetétel javítása, illetve a pártnak a parasztság soraiból való erősítése — ami központi célkitűzés volt — nem érvényesült a gyakorlatban. 1950-ben 113 7 holdon aluli és 55 7 holdon felüli birtokkal rendelkező paraszti tagjelölt felvétel volt. Az egyénileg dolgozó paraszt párttagok száma — a párt parasztpolitikájában elkövetett hibák hatására — csökkent : 1950 januárban 2051 fő 1951 januárban 1560 fő volt a számuk. A párt II. kongresszusát megelőző, 1951. január 27— 28-án megtartott MDP pártkonferencia időpontjában a megyében a párttagok száma 18 000. A parasztság mellett alacsony volt a bányászok és az építőipari munkások felvételi aránya.

18 A megyei pártkonferencián nagy hangsúlyt kapott a politikai felvilágosító munka. Úgy értékelték, hogy ez a pártmunka leggyengébb területe. A politikai nevelő munka gyengeségét a következőkkel indokolták: hiányzik a népnevelők megfelelő érvekkel való ellátása; igen alacsony a népnevelők politikai képzettsége. Hibának tekintették az agitációban azt, hogy nem minden esetben leplezi le az ellenséget. A falusi agitáció — a Politikai Bizottság határozata alapján — a begyűjtés szorgalmazására, a tsz szervezés gyorsítására, a kulákság leleplezésére irányult. Az ilyen agitációs és népnevelő munka sokszor nem ragadta meg az embereket, a népnevelők egy részének is népszerűtlen feladatot jelentett. 354