A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

Az MDP II. kongresszusát 1951. február 25—március 2-a között tartották. Itt határozták el az ötéves terv irreális felemelését. A pártmunkában a kongresszus a falusi pártszervezetek megerősítését tekintette a fő feladatnak, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megoldása érdekében. A kongreszszus az osztályharc éleződéséből, a feszült nemzetközi helyzetből kiindulva a lazaság, liberalizmus felszámolását, a fokozott éberséget, a vasfegyelmet, a kötelességteljesítést, a példamutatást, áldozatvállalást követelte meg a párt soraiban.

19 Ezeket — az egyébként pozitív tartalmú célkitűzéseket — elferdítve értelmezték. A kongresszusból adódó feladatokat 1951. március 12-én tárgyalta meg a megyei aktívaértekezlet, a fő feladatnak a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítését, a kulákság elleni harcot, a begyűjtés fokozását jelölték meg. A megszabott feladatok a kulákság likvidálása irányába mutattak. Az iparban a felemelt ötéves terv feladatainak megvalósítását tűzte célul az aktívaértekezlet. Ennek során a megye eddig nem tapasztalt beruházási összegeket kapott 1952-ben és 1953-ban. A későbbiek során a beruházások összege jelentősen mérséklődik. Mindezt jól mutatják az alábbi adatok: (millió Ft) Év 1950 1951 1952 1953 1954 1955 Beruházások összege 203,0 433,2 1 196,5 1 059,8 617,6 668,2 Az aktíva értekezlet a feladatok megvalósításának eszközét a munkaverseny továbbfejlesztésében, minden sztahanovista munkamódszerének 5—3 munkásnak átadásában, a munkafegyelem megszilárdításában jelölte meg. Fontos tennivalónak szabták meg egy terv készítését a tanácsi apparátus megtisztítására. Az MDP Veszprém megyei küldöttértekezlete 1951 decemberében értékelte a II. kongresszus határozatainak végrehajtását.

20 A küldöttértekezlet beszámolt az 5 éves terv 2. évének teljesítéséről, a sztahanovista mozgalom sikereiről (a kitüntetett sztahanovisták száma 1950 óta 180-ról 800-ra nőtt). Problémák is jelentkeztek: egyes helyeken, főleg a szénbányászatban hullámzóvá vált a termelés. A munkafegyelem lazulását az ellenség aknamunkájával magyarázták. Beszámoltak a tsz szervezés eredményeiről. Egy év alatt — az erőltetett szervezés hatására — 50 új tsz csoport alakult, ezzel számuk 145-re emelkedett. A családtagok száma 3900, a tagoké 5500, 25 000 hold van a tszcs-k birtokában. Az elért eredményeket sem tartják elegendőnek. Hibáztatják, hogy nem folyt elég következetes harc az ellenség ellen; ugyanakkor a meglevő tsz-ek megerősítésére nem fordítottak elég gondot. Országosan a mezőgazdasági beruházások az 1950—54-es évek átlagában az összes beruházás 13,7%-át, 1955-ben pedig 23,8 %-át tették ki. Ezzel szemben Veszprém megyében ez az országos beruházási arány felét sem érte el. Pl. 1953-ban országosan 13,2%, Veszprém megyében 5,4%, 1954-ben országosan 22,6%, a megyében 9,4%, 1955-ben az országos 23,8%-kal szemben 11,3%. Ehhez még tudni kell, hogy a mezőgazdasági beruházásokból a tsz-ek az 1950— 54-es évek átlagában mindössze 15,1 %-ot, 1955-ben 12,8%ot kaptak, Veszprém megyében — ahol az országos átlagnak mintegy 40%-a jutott mezőgazdasági beruházásokra, hozzávetőlegesen ennyivel kevesebbet kaptak a tsz-ek is. Ez az összeg kevésnek bizonyult. Megyénkben is legalább az országosnak megfelelő összegű tsz támogatásra lett volna szükség.

21 Falun a pártszervezetek, a tanácsok és a tömegszervezetek legnagyobb munkájának a begyűjtést tekintették. 180 község teljesítette kötelezettségét. A beszolgáltatás mennyiségének növelése azonban egyre jobban sújtotta a közép- és a szegényparasztságot is. A begyűjtésben levő lemaradást azonban — a központi instrukcióknak megfelelően — nem a túl magas beszolgáltatási tervekkel, hanem az ellenség elleni kemény fellépés elmaradásában látta a küldöttértekezlet (pedig a kemény fellépés, az adminisztratív rendszabályok nem maradtak el). Értékelte a küldöttértekezlet az elmúlt konferencia óta végzett pártépítő munkát. Annak ellenére, hogy a tag- és tagjelölt felvétel nagy ütembne folyt (1951-ben november l-ig felvettek 1163 tagot és 1428 tagjelöltet, összesen 2591 főt), a küldöttértekezlet a pártépítés elhanyagolását, mint alapvető hiányosságot marasztalta el. A problémát — a parasztpolitikában elkövetett hibák miatt — a falusi pártépítés, a falusi pártszervezetek megerősítésének hiánya jelentette. A pártvezetőségek szociális összetétele viszont javult : munkások: 37%-ról 42%-ra fiatalok: 8%-ról 9,6%-ra nők: 16,4 %-ról 17,8 %-ra értelmiségi: 2,8%-ról 3,2%-ra nőtt A kádermunkáról szólva a küldöttértekezlet hiányosságnak tekintette, hogy nem kerülnek kellő számban felszínre új káderek, a vezetők egy részét más területről kell hozni. (Pedig a megyében is voltak megfelelő káderek.) A tömegszervezetek munkájáról szólva legrészletesebben az 1950 júniusában megalakult egységes ifjúsági szervezet, a DISZ tevékenységét értékelte a megyei pártértekezlet. A DISZ taglétszáma az 1950-es 13 498 főről 1951 végére 16 108-ra nőtt, DISZ tag volt a fiatalok 29,4 %-a. Az ifjúsági szervezet jó eredményeket ért el a termelőmunkában, a szénbányászatban, a vegyipari és textilipari DISZ rohambrigádok munkájával, továbbá a békekölcsönjegyzésben és a begyűjtésben. Hiba volt a DISZ vezetőinek munkájában, hogy az ifjúságban levő lendületet és kezdeményezést nem tudták megfelelően felkarolni. 1952. június 28-i ülésén az MDP KV-e megtárgyalta az ifjúság között végzett pártmunka helyzetét és feladatait.

22 A KV határozatát 1952. augusztus 20-án a Veszprém megyei Pártválasztmány ülésén a helyi viszonyokra alkalmazva ismertették. 1953. május 11-én a MB megtárgyalta a határozat végrehajtását. A beszámoló úgy értékelte, hogy a fiatalok alkotni akarnak, lelkesek. A termelésben az ifjúság eredményesen vesz részt, példát mutat a szocialista mozgalmak elterjesztésében. Azonban sok helyen a DISZ vezetői elmaradtak az ifjúság mögött kezdeményezésben, harcosságban, nem tudják kellő mértékben mozgósítani az ifjúságot a párthatározatok végrehajtására. A DISZ-ben kisebb volt a taglétszám, mint a pártban. (MDP tag: 19 029 fő, DISZ tag 18 968), pedig a KV határozata óta 1414 fiatalt vettek fel a DISZ-be. Ez az arány nem volt szerencsés, mert sok fiatal — akire a DISZ-ben lett volna szükség — a pártba való felvétele után már nem tevékenykedett az ifjúsági mozgalomban. Az elfogadott határozat központi kérdésként jelölte meg az ifjúság szocialista szellemű nevelését, a fegyelmezetlenség, az igazolatlan hiányzások csökkentését, a DISZ bizottságok káderproblémáinak jobb megoldását, az ifjúság szabadidejének megfelelő programmal való eltöltését.

23 Visszatérve az 1951 decemberi Veszprém megyei MDP küldöttértekezletnek a tömegszervezetek munkáját értékelő tevékenységére, az MNDSZ-ről szólva megállapította, hogy egészen magas létszámmal, 20 476 taggal működött. Komoly segítséget nyújtott a termelés, a begyűjtés és a békekölcsönjegyzés végrehajtásában. Azonban — ha a tömegszervezetek szerepét helyesen fogják fel —• nem ezek lettek volna az MNDSZ fő feladatai. A megyei küldöttértekezlet úgy értékelte, hogy gyengébb munkát végzett a nőszövetség a küönböző ellenséges erők elleni harcban. A Szabadságharcos Szövetség (taglétszáma: 4516 fő) a szakmai kiképzésben ért el szép eredményeket. Az MSZT a Szovjetunió eredményeinek népszerűsítésében tűnt ki, taglétszáma egy év alatt megkétszereződött. A küldöttértekezlet idején 19 445 tagja volt. Hibás koncepció volt a DISZ, az MNDSZ és a többi tömegszervezet eléggé egyoldalú, operatív jellegű felhasználása, mert ezzel háttérbe szorult a saját rétegeik körében 23* 355