A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

Az egységbizottságok megoldották feladataikat. Megtisztították a SZDP-ot, előkészítették az egységes párt létrehozását. Az egyesüléssel felhígult nemcsak a párttagság, de a párt vezetése is : Felsőőrsön, ahol a KP-nak csak paraszti tagjai voltak, az egyesülés után a vezetőségbe csak 1 paraszt került, viszont 3 kisiparos és 2 értelmiségi. Az úrkúti szervezetnél, ahol a tagság 95 százaléka bányamunkás volt, az egyesülés után a 11 tagú vezetőségbe 7 értelmiségi került. A pápai Perutzban 9 vezetőségi tagból 7 értelmiségi, Péten 11 vezetőségi tagból 5 értelmiségi volt. A MKP megye bizottsága felülvizsgálata alapján kijavították a hibákat.

154 1948 május 30-án tartották meg a megyei egyesítő konferenciát. Az addig oly sokszor szemben álló felek végre egymásra találtak. Egyesítették erőiket, létrehozták az egységes pártot a Magyar Dolgozók Pártját. Bebizonyították azt, hogy a munkásosztály egy és oszthatatlan. A konferencia határozatában kimondja: „Most, amikor a SZDP a MKP erkölcsi és politikai támogatása mellett kizárta soraiból az osztályáruló jobboldali elemeket, lehetővé vált a két munkáspárt egyesülése, aminek következtében a mai napon megrendezett konferencia határozatilag kimondja Veszprém vármegye két munkáspártjának egyesítését és megalakítja a Magyar Dolgozók Pártját. Ezzel véget ért megyénkben az áldatlan testvérharc, aminek hátrányát úgy a termelésben mint a párt erejének megszilárdításában, valamint a közélet minden területén súlyosan éreztük."

155 A konferencia megválasztotta a vármegyei választmányt, a választmány tagjaiból pedig a Megyei Pártbizottságot. A MKP megyebizottságának tagjai lettek : 1. Leitner Ernő, 2. Kovács Rudolf, 3. Varga György, 4. Slamovics Zoltán, 1 Faragó Gyula: Az 1945. évi nemzetgyűlési választás adatai a statisztika tükrében. 2 Tóth Sándor: Magyarország felszabadítása. 3 Veszprém megye 20 éve a szocializmus útján. A Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának összeállítása. (1965). 4

Uo. 5 Faragó Gyula: Az 1945. évi nemzetgyűlési választás adatai. 8 Veszprém megye 20 éve... i. m. 7 Tóth Sándor: i. m. 8 Magyar Szocialista Munkás Párt Veszprém megyei Bizottsága Archívuma (a továbbiakban: MP A) visszaemlékezések gyűjteménye. 9 MPA visszaemlékezések gyűjteménye. I • MPA visszaemlékezések gyűjteménye. II MPA visszaemlékezések gyűjteménye. 12 A Magyar Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt határozatai 1944—1948. MSZMP KB Párttörténeti Intézet Dokumentum kötete. (1967). 13 MPA visszaemlékezések gyűjteménye. 11 MPA visszaemlékezések gyűjteménye. 15 MPA visszaemlékezések gyűjteménye. 16 MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma Győri Területi Bizottság anyagából. 1945. év. 17 Uo. 18 MPA visszaemlékezések gyűjteménye. 19 MPA 208/1. 20 MPA 208/1. 21 MPA 208/1. 22 MPA 208/1. 23 MPA 1/44. 1958. 24 MPA 1/44. 1958. 25 MPA 1/44. 1958. 28 MPA 208/2. 27 MPA 208/2. 28 MPA 208/2. » MPA 208/2. 30 MPA 208/3. 31 MPA 208/15. 32 MPA 208/15. 33 MKP és SzDP határozatok... i. m. 31 MPA 208/1. 35 MPA 208/2. 38 MPA 208/2. 5. Halmai Ferenc, 6. Provics Ilona, 7. Dinnyési János.

156 A Veszprém megyei kommunisták 1945—48 közötti harcát értékelve meg kell állapítani, hogy az eredményes volt. Lényegesen nehezebb körülmények között dolgoztak, mint az ország olyan részein, ahol nagyobb forradalmi múlttal rendelkeztek, ahol gyengébb volt az egyház befolyása és lényegesen hamarabb szabadultak fel. Nógrád megyében például 1945 március 7-én 11 500 párttag volt, amikor Veszprém megyében még a nyilas terror dúlt. Fontos látni ezeket a különbségeket, mert csak ezeknek az alapján lehet megérteni a választások gyengébb eredményeit és reálisan értékelni a végzett munkát. A párt helyes politikájának, a kommunisták áldozatos munkájának köszönhető, hogy tömegbefolyása fokozatosan nőtt. Néhány év alatt a klerikális reakció főfészkében is sikerült kivívni a KP elismerését. A KP megyei Bizottsága a helyes központi határozatok alapján pontosan szabta meg a megyére vonatkozó feladatokat, figyelembe véve a megye sajátosságait. Ez nem volt könnyű feladat, hiszen a 3 év alatt a megyebizottság élén 4 megyei titkár volt és mind budapesti, akiknek először meg kellett ismerniök a területet is. Általában jellemző volt a nagy káderfluktuáció és az, hogy nem támaszkodtak eléggé a helyi káderekre. A KP vezetésével Veszprém megye dolgozói leküzdötték az átlagnál nagyobb nehézségeket. Az eredmények hosszú szívós munka alapján születtek meg. Lerombolt hidak, romos házak között és reményt vesztett, fásult lelkű tömegben kezdték el szervezni a pártot, és mire az egyesülésre került sor, a pártértekezlet küldöttei az újjáépített gyönyörű völgyhídon át jöttek, melyet a 3 éves terv keretén belül 1948 márciusában adtak át a forgalomnak. Sukerek Lajosné 37 Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve. Bp., 1968. 169. old. 38 MPA 208/2. 39 A munkásosztály az újjáépítésért, 1945—46. Bp., 1960. 10 Uo. 41 Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Bp., 1955. 419. old. 42 MPA 208/1. 43 Beszteri Béla: A Nemzeti Bizottságok tevékenysége Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1965/3. 44 MKP és SzDP határozatok... i. m. 45 Pribék Istvánné: Az igazoló bizottságok szervezete és működése 1945— 1948. Veszprémben. Kézirat. 48 Uo. 47 Beszteri Béla: i. m. 48 Pribék Istvánné: i. m. 49 Tanulmányok... 354. ol. 60 MPA 208/2. 61 MPA 208/2. 62 Szabad Nép, 1946. március 10. 53 MPA 208/1. 64 Szabad Nép, 1946. március 10. 55 Beszteri Béla: i. m. 68 Szabad Nép, 1946. január 31-i száma. 67 MPA 208/1. 58 Faragó Gyula: i. m. 59 MPA 208/1. 80 Beszteri Béla: i. m. 81 MPA 208/2. 82 MPA 208/2. 83 MPA 208/2. 84 Tanulmányok... i. m. 366. ol. 86 Uo. «« MPA 208/2. 87 Ságvári Ágnes: A magyar munkásmozgalom története. Tananyag a szakosított tanfolyamok számára. (1960—1961) 31. old. 88 MPA 208/2. 89 Szabad Nép, 1946. március 9-i száma. 70 MPA 208/3. " MPA 208/3. 72 MPA 208/3. 73 MPA 208/3. JEGYZETEK 345