A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

másnap nagy számban jelentkeztek a KP-ba felvételre, így többek között 4 járási, 24 községi jegyző, 3 mérnök, 20 városi tisztviselő. Február 19-től 22-ig a KP üzemi gyűléseket tartott Péten, Ajkán, Úrkúton és Pápán. Ennek eredményeképpen a 3 nap alatt 904 tag lépett át a KP-ba. Több is lett volna, de közbejött a tagfelvételi zárlat. Pápán olyan tömeges volt az átlépési jelentkezés, hogy a SZDP vezetői komolyan aggódtak és naponta többször is felmentek a KP-ba megnézni, hogy nem vesznek-e fel a tagfelvételi zárlat ellenére is tagokat.

137 Ilyen előzmények után tartották meg február 22-én a két párt közös megyei aktíva ülését, ahol a SZDP megyei vezetői, felismerve a reális helyzetet; baloldali magatartást tanúsítottak és bejelentették 16 jobboldali megyei vezető eltávolítását. Ezek és az előzőleg önként lemondott jobboldali vezetők nevét a megyei sajtóban leközölték.

138 Február 29-én a SZDP megye bizottsági értekezletet tartott. Itt már teljesen a baloldalé volt a szó és határozatban követelték a két munkáspárt egyesülését. Végrehajtó Bizottságaikat felfüggesztették és ideiglenes Intéző Bizottságokat hoztak létre, melynek jelölését a KP-al közösen végezték el.

139 Március 15-e után, a tagfelvételi zárlat megszűnésével az ipari munkások és értelmiségiek belépése a KP-ba folytatódott. Egy hónap alatt Péten 400-zal, Pápán 300-zal, Veszprémben 200-zal, Devecserben 100-zal, Ajkán 100-zal emelkedett a taglétszám. Április 9-én a KP megyebizottsági ülésén a megyei titkár beszámolt arról, hogy a koalíciós pártok akcióbizottságában többen felvetették, hogy a KP Veszprémben erőszakos tagtoborzást végez. A megyei pártbizottság határozottan elítélte ezt a módszert. Hangsúlyozta, hogy a KP-nak erre semmi szüksége nincs és aki ilyet csinál, függetlenül attól, hogy egyszerű párttag, vagy funkcionárius, kizárásra kerül. Ezt az álláspontot gyűléseken, pártnapokon és a megyei sajtóban is ismertették.

140 Péten, ahol komoly bázisa volt hosszú ideig a SZDP-nak, óriási mértékben indult meg az áramlás és félő volt, hogy az egyesülés előtt teljesen felmorzsolódik a SZDP, hiszen áprilisban már csak 20 tagja volt, míg a KP taglétszáma április 9-től 30-ig 182 főről, 250 főre emelkedett. A kommunisták nem akarták felszámolni a SZDP-ot, éppen ezért több helyen meg kellett beszélni a SZDP tagjaival, hogy ne jöjjenek át, mert teljesen megszűnik a párt, hanem maradjanak ott és harcoljanak az egyesülésért. Ezt a nagyon reális intézkedést később kihasználta a jobboldal és arról beszélt, hogy a Kommunista Párt „beépítette embereit a SZDP-ba".

141 A SZDP megyei titkára március 2-i jelentésében beszámol arról, hogy az összes városi és járási székhelyi Végrehajtó Bizottságokat lemondatta és a két városban 7 tagú, a többi helyeken 5 tagú Intéző Bizottság viszi az ügyeket és majd a kongresszus után tartanak tisztújításokat.

142 A kongresszus előtt végre kellett hajtani a pártszervezetek egyesítését. Ezt a munkát a két párt közös Központi Szervező Bizottsága által kiadott Irányelvek alapján végezték.

143 Megyénkben már március 19-én ülésezett a megyei egységbizottság. Megtárgyalták az üzemi, városi és járási egységbizottságok kiépítésének a sorrendjét. Úgy határoztak, hogy haladéktalanul elkezdik mindenütt a bizottságok létrehozását, és ezeken keresztül a tisztogatási munkát. Megtárgyalták Major Sándor SZDP megyei titkár ügyét is és a következő határozatot hozták: „M. S. képtelen lenne az itteni előzetes munkájának tehertételével az egységbizottságra és a SZDP szervezeteire háruló munkák elvégzésére, csak megnehezítené és hátráltatná a szervezeti egység gyors és zavartalan elvégzését. Ezért tehát az egységbizottság tagjai közé fel nem veszi és megyei titkári funkciójának elvégzésére alkalmatlannak tartja." Pártiskolára való küldését javasolták azzal, hogy az iskola elvégzése után az egységes párt vezetősége döntsön arról, hogy milyen funkció betöltésére lesz alkalmas. Nagyon humánusan bántak azzal az emberrel, aki bizony nagyon sok kárt okozott a megyében jobboldali magatartásával. Nem is sokáig volt a párt tagja, mert Budapesten kizárták a pártból, melyről az itteni megyei Pártbizottságot is értesítették.

144 Március 23-án tárgyalta a megyei egységbizottság a közigazgatásban vezető állásban levő jobboldali szociáldemok344 ráták ügyét. Határozatot hoztak 22 fő kizárására és funkciójukból való eltávolításukra.

145 Ajkacsingerben március 26-án alakult meg az egységbizottság, de ez nem ment könnyen. Éles vita volt, mert a SZDP helyi vezetői nem akarták tudomásul venni, hogy létre kell hozni a bizottságot. Ez nem volt véletlen, hiszen ennek a bizottságnak kellett dönteni a jobboldaliak eltávolításáról. Döntöttek is, és a kizártak között ott volt a SZDP helyi vezetőinek több tagja, köztük volt csendőr is. Létszámukat tekintve a megyében működő bizottságok eltérnek az Irányelvektől, mert általában nem 9, hanem 6 tagúak voltak, őszszetételük 4 kommunista és 2 szociáldemokrata volt. Pápán március 25-én alakult meg a járási egységbizottság. Határozatot hoztak, hogy mivel a járás területén 100 tagon felüli SZDP szervezet nincs, ezért alapszervezetnél nem hoznak létre egységbizottságokat. Utasítottak minden alapszervezetet, hogy legkésőbb 2 héten belül jelentsék, hogy kiket javasolnak kizárásra.

146 Zircen március 24-én alakult meg a járási EB. A következő határozatokat hozták : 1. Március 30-tól a két járási titkár teljesen együtt dolgozik. 2. A járás területén a zirci EB-on kívül csak a dudari bányánál alakítanak külön EB-ot. 3. Április 30-ig a SZDP-ot megtisztítják a jobboldali elemektől és a községekben létrehozzák az Egységes Munkáspártot.

147 Pétfürdőn az EB határozatot hozott, hogy: „Az Egységbizottság kezébe veszi Pétfürdő és a gyártelep politikai irányítását, megteremti a két munkáspárt egyesülésének feltételeit és a gyárból eltávolítja a jobboldali munkásellenes elemeket."

148 Tudták, hogy egyszerre nem lehet megoldani az összes ellenséges elem eltávolítását, de arról sem mondanak le, hogy a későbbiekben ne foglalkozzanak még ezzel a kérdéssel. Ezt mutatja a határozat is: „Akiket most nem javasolunk elbocsájtásra, fenntartjuk azt a jogot, hogy a későbbi elbocsájtásukat a további magatartásuktól tesszük függővé."

149 A devecseri járási egységbizottság április 22-én a következő határozatot hozta: „A devecseri EB elrendeli valamennyi üzemi szervezetnek, hogy azokat az elemeket, akiknek kizárását az EB jóváhagyta, a munkahelyükről azonnal el kell távolítani."

150 A pártból való kizárásokat több helyen — pl. Peremartonban — részletesen megindokolják. Általában nemcsak az van az indokban, hogy jobboldali szociáldemokrata volt, hanem nagyon változatos jelzők : „Volt nyilas keretlegény", „Volt volksbundista", „németbarát", „Összejátszott a tőkésekkel", „Elősegítette a szabotálást", „Mint kizárt kommunista párttag lépett be a SZDP-ba", „állása megtartása miatt lépett a pártba". „Kommunista ellenességért internálva volt". „Többszöri lopásért büntetve volt". A kizártak között sok a polgár, ügyvéd, nagykereskedő, vendéglős stb. Voltak olyan helyek is mint pl. Fűzfő, ahol — nagyon helytelenül — nem indokolták külön, hanem elkészítették a kizártak névsorát és a sok név után az egységes indokot: „Nevezettek antiszemiták, antidemokraták, oroszellenesek, főleg barankovicsisták, illetve mindszentysták."

151 Az „egységes indokok" azonban nem jelentettek egységes elbírálást. Azok a bizottságok is, amelyek az adminisztrációra nem fektettek nagy súlyt és ilyen tömören együtt véleményeztek, valójában egyénenként döntötték el alapos meggondolás és viták után, hogy kit és miért kell kizárni. Nagyon helyesen nem tekintettek mindenkit jobboldalinak azért, mert nem értette meg mindjárt az egyesülés szükségességét. Sok olyan határozatot is hoztak, hogy „párttag maradhat, de tisztséget nem viselhet az egyesült pártban". Ezeknek az elvtársaknak aztán volt módjuk arra, hogy bebizonyítsák a párton belül, hogy méltók a bizalomra.

152 Természetesen sok fellebbezés volt. A polgárok szinte valamennyien fellebbeztek. Hosszan indokolták proletár származásukat és demokratikus magatartásukat. A megyei egységbizottság május 11-i ülésén határozatot hozott, hogy a kizárásokkal kapcsolatosan beadott fellebbezések tárgyalására csak az egyesülés megtörténte után kerül sor.

153