A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

hogy az ajándékozó személy Rákosi Mátyás, Magyarország miniszterelnökhelyettese. Erről a döntésről levélben értesítették a plébánost és kérték, hogy mivel a község lakossága kérte azt a párttól, az adományozott harangot fogadja el. A veszprémi püspökséggel is tárgyalt a megyei Pártbizottság kiküldötte. Az volt az álláspontjuk hogyha a plébános kéri, a püspökség megadja az engedélyt. A somlóvásárhelyi Nemzeti Bizottság rendkívüli ülésén hozott határozatában követelte a harang elfogadását. így is több hónapi munkába került, míg végre a tömeg akarata érvényesült, és 1948 június 29-én a tüskevári plébános felszentelte a somlóvásárhelyi harangot. A helyi plébános az ünnepségen, csak mint szemlélő, polgári ruhába öltözve vett részt, a falu lakossága viszont lelkesen ünnepelt. Örömüket és a párt iránti megnövekedett szimpátiájukat meggyőzően demonstrálta a délutáni, a KP által szervezett nagygyűlésen való részvételük.

128 AZ ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSÁÉRT FOLYTATOTT HARC Az államosítást a két párt egyesülése után hajtották végre, de az érte folyó harc előbb kezdődött. Megyénkben 350 iskolát érintett, ebből 14 középiskola és 336 általános iskola volt. Az egyház mindent elkövetett, hogy megakadályozza az államosítást. Májusban „Mária napokat" rendezett és ezt felhasználta a tiltakozásra. Az egész megyében komoly ellenpropagandát fejtettek ki a papok. Több helyen házról házra járva aláírásokat gyűjtöttek az államosítás ellen. Veszprémben az apácák gyertyapénzszedés ürügye alatt folytattak házi agitációt. Veszprémben az erős papi befolyás miatt különösen éles volt a helyzet. Borbélynál, trafikokban sokan nyíltan mondogatták, hogy „gazemberek, csirkefogók azok, akik az államosítás mellett vannak". Az Angolkisasszonyok iskolájában azt mondták, hogy az államosítást csak a nép szemete akarja. A tanuló lányok előtt az állami iskolákat úgy állították be, mint ahol erkölcstelenségre nevelik a fiatalokat.

129 A püspök helyettese utasítást adott ki, melyben arra utasítja a felekezeti tanítókat, hogy minden elképzelhető ellenállást fejtsenek ki az államosítás ellen. „Ha az államosítás törvényerőre emelkedik, akadályozzák meg az épületek átadását még abban az esetben is, ha ennek internálás lenne a következménye."

130 * A párt felvilágosító munkája nem jutott el eléggé a tömegek közé. A sok feladat mellett erre kevés idő jutott. A megyei pártbizottság felismerve a helyzetet májusban 3 tagú bizottságot választott, melynek feladata volt foglalkozni az iskolák államosítása melletti agitációval. Megszervezték a háziagitációt, hogy ellensúlyozzák az ellenség tevékenységét. A megyebizottság május 21-i ülése úgy határozott, hogy „párttagjaink menjenek el a misékre, vegyenek részt szülői értekezleteken, hogy friss értesüléseket szerezhessünk az egyház államosításellenes propagandájáról és azonnal vissza tudjunk felelni és ellenérveket hozni."

131 Az iskolák államosítása melletti agitációnál népnevelőink azt is felhozták, hogy milyen sokat tettek a kommunisták azért, hogy a gyermekek tanulása biztosítva legyen. A „Dolgozók az iskoláért" mozgalom keretében sok iskolát hoztak rendbe. Az egyházi iskolák nagyon elhanyagolt állapotban voltak. Legtöbb helyen tankönyv sem volt és a tanerő olyan kevés volt, hogy egy tanító 4—5 osztállyal is foglalkozott.

132 A Veszprém Megyei Nemzeti Bizottság, majd ezt követve több NB is táviratot küldött a miniszterelnöknek és ebben állást foglaltak az államosítás mellett. Az államosításért folytatott harc megmutatta, hogy a papság nem egységes. Megoszló állásfoglalásukra jellemző volt, hogy sok helyen nem olvasták fel Mindszenty pásztorlevelét, vagy elhadarták, hogy ne lehessen megérteni. Sok pap érezte, hogy mennyire támadja ez a levél a demokráciát és nem akartak ellentétbe kerülni demokratikus érzelmű hívőikkel. Ugyanakkor a papok egyrésze nagyon élesen támadta a demokratikus rendszert. Különösen kiemelkedett ebben a csopaki plébános, akinek a tevékenységét a megyei sajtóban is leleplezték és a megye minden részéből tiltakoztak tevékenysége ellen.

133 A KÉT MUNKÁSPÁRT SZERVEZETI EGYSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSE VESZPRÉM MEGYÉBEN A két munkáspárt egyesülését megyénkben is hosszú előkészítő munka előzte meg. 1947 november 28-án Veszprémben a két párt megyei vezetői közös értekezletet tartottak, ahol megállapodtak abban, hogy 12 pontból álló határozati javaslatot terjesztenek elő, melyben vázolják az együttműködés alapjait. Ezt a határozati javaslatot csekély módosítással a december 2-i közös értekezlet egyhangúlag elfogadta. Mindkét párt képviselői hangsúlyozták a kölcsönös bizalom és őszinteség jelentőségét, mint az együttműködés alapját. Határozatot hoztak, hogy havonta egyszer városi, kéthavonként pedig vármegyei összekötő ülést tartanak. Itt megvitatják a felmerült kérdéseket és megbeszélik a megoldás módját. 8-as bizottságokat hoznak létre, amelynek feladata sürgős esetekben dönteni a vitás kérdésekben és fegyelmi ügyekben. „A 8-as bizottság tagjai: a két vármegyei titkár, két területileg illetékes járási titkár, két területileg illetékes helyi titkár, és a megye 2 vezető nőfunkcionárusa." Megegyeztek a két párt vezetői, hogy megszüntetik az egymás elleni nyilvános vitákat. A káderekkel kapcsolatos problémákat a 8-as bizottság vizsgálja ki és döntsön abban, hogy nyilvánosságra kell-e hozni a vizsgálat eredményét. Nem zárkóztak el az elől, hogy a sajtóban elvi kérdésekről kimondottan építő szándékú elvi vitát folytassanak, de ezek a viták a két párt egységét erősítsék és ne legyen a vitának olyan látszata, mintha szemben állnának egymással, mert ennek csak a reakció örülne. A munkásegység megerősítése érdekében közös akciókat kell szervezni, mind gazdasági, mind politikai téren. Közös pártnapokat kell szervezni a legkisebb községekben is. „A megállapodás megszegőit pártbüntetésben kell részesíteni, esetleg javasolni kell a pártból való kizárását is."

134 Az egyezményt a két megyei titkár és a két megyei újság szerkesztője írta alá. Az értekezlet résztvevői táviratot küldtek a két párt főtitkárainak és ebben biztosították őket, hogy mindent megtesznek a munkásegység erősítéséért, a munkásosztály teljes győzelméért. A SZDP megyei vezetésében ekkor még sok jobboldali elem volt, élén a megyei titkárral, mégis kénytelenek voltak aláírni a megegyezést és az együttműködésről beszélni, mert az alsóbb szerveknél ekkor már a tömeg az egyesülésről, annak helyességéről beszélt. Több helyről küldtek fel ilyen irányú nyilatkozatokat a SZDP központba. 1948 január 19-én a KP megyei pártbizottsága foglalkozott az együttműködéssel: „A SZDP nem járult hozzá a közös pártnapok rendszeréhez. A közös aktíva üléseket viszont nem tiltotta be, ezért ilyeneket kell szervezni." A kommunisták őszintén törekedtek az egységre, amit bizonyít ennek az ülésnek a határozata is: „Meg kell kísérelni a SZD-ák meghívását pártiskolánkra, esetleg közös pártiskola létrehozását. Ha ez nem sikerül, legalább csere előadások szervezését oly módon, hogy hetenként kommunista előadót küldünk a SZD pártiskolára."

135 1947 végén megkezdődött a szociáldemokraták átlépése a KP-ba. Decemberben Kislődön és Szentgálon a SZDP titkárai és velük együtt több tag lépett át a MKP-ba. Gannán és más községekben is több tag átlépett. Pápán tömegesen jelentkeztek, hogy át akarnak lépni.

136 Folyt a harc a baloldal megszervezéséért és a jobboldal kiszorításáért. A SZDP megyei vezetői kezdetben nem akartak egyetlen megyei jobboldali vezetőt sem eltávolítani. Major Sándor megyei titkár kizárással fenyegette a baloldalt és a jobboldal eltávolítása helyett, adatgyűjtést rendelt el a kommunista vezetők ellen. A KP látva, hogy nem lehet megegyezni velük, a párt megyei lapjában konkrét adatokkal leplezte le a jobboldali elemeket. Ennek hatására több megyei és városi SZD vezető lemondott nemcsak pártfunkciójáról, hanem a közigazgatásban betöltött vezető állásáról is. A megüresedett helyekre pl. a városi főjegyző helyére és még több helyre is, kommunisták kerültek. A SZDP legerősebb megyei pozícióinak megingása pánikot idézett elő a SZDP szervezeteiben. A közigazgatásban dolgozó tisztviselők már 343