A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében
zatok 3,5 százalékát megszerezték. 119 A választás részletes eredményét az alábbi II. és III. táblázatok tartalmazzák. A Barankovics Párt, a klerikális reakció pártja rendkívül sok szavazatot kapott : 50 730-at, tehát 35,7 százalékot. Ez a nagy szám bizonyítja, hogy milyen erős volt még az egyház befolyása, főleg a parasztság elmaradottabb rétegeire és a nőkre, még a városokban is. Megyei elsőségét biztosította a két városban elért jó eredménye: Veszprémben a püspöki városban a szavazatok 52,05 százalékát, Pápán a református püspöki székhelyen a szavazatok 51,3 százalékát szerezték meg. Még a devecseri járásban is 41,6 százalékot ért el. 120 A Kisgazda Párt, amely 1945-ben (85 122 fő) a szavazatok 65,54 százalékával első volt megyénkben, 1947-ben (19 249 fő) 13,5 százalékot kapott. A KP erősödése mellett azt is megmutatta a választás, hogy a reakció erősebb a vártnál, csak már nem egységesen a Kisgazda Párt soraiban foglalt helyet. Megyénkben ezzel sajnos nem eléggé számoltak és a választási harcok során a két munkáspárt több esetben harcolt egymás ellen, mint a reakció ellen. Sok helyen egymástól hódították el a tömeget. Eléggé általános kép, hogy ahol a KP ért el jó eredményt, ott a SZDP nagyon lemaradt és fordítva. Kevesebb az a hely — bár ilyen is akad —, ahol a két munkáspárt hasonló jó eredményt ért el és a reakció szenvedett vereséget. Ilyen példa inkább egy-két ipari centrumban volt. Bódén a KP 42,7 százalékot, a SZDP 37 százalékot, Ajkán a KP 40,6 százalékot, a SZDP 23 százalékot kapott. Itt biztosítva volt a demokratikus erők többsége. Az egymástól elhódított szavazatokat bizonyítják az alábbi példák : 121 Magyar Kommunista Párt demokrata Párt Devecser 20,7 5,45 Alsódörgicse 3,9 19,0 Vászoly 20,8 2,35 Aszófő 6,4 18,8 Nemespécsely 28,2 3,3 Liter 8,9 47,7 A választások után a MKP megyei bizottsága reálisan értékelte a helyzetet és fontos feladatként jelölte meg a munkásegység erősítését és ezen keresztül a munkásosztály többségének a megnyerését. Megállapította a megyei pártbizottság azt is, hogy ott ért el nagyobb eredményeket a KP, ahol jól mozgósították a párt aktíváit és lelkiismeretesen végrehajtották az akció-programot. A választási munkában sok község és üzem olyan nagy aktivitással vett részt, hogy a MKP Központi Vezetősége dicséretben részesítette őket. Ilyen dicséretet kapott többek között Ajkacsinger, Várpalota, Úrkút. A választás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a KP növelte szavazatainak számát a parasztok között. Ez nagymértékben befolyásolta a hatalom megszerzéséért folytatott harc eredményességét. 1948 február végén került sor az UFOSZ vezetőség választásra. Ez a szervezet az Újgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége 1946 első felében jött létre. A Kisgazda Párt kezdeményezésére már előbb létrejött a Parasztszövetség, mely a nagygazdák érdekét képviselte és az „egységes parasztság" jelszavával igyekezett félre vezetni a dolgozóparasztokat. Követelésük a begyűjtés eltörlése volt. Ennek megvalósítása az inflációs időszak idején még inkább fokozta volna a nyomort, segítette volna a feketézőket. Az UFOSZ nagyon sokat tett annak érdekében, hogy felvilágosítsa a parasztságot, erősítse a munkás-paraszt szövetséget. Azért harcolt, hogy a begyűjtésben, az adózásban a progresszivitás érvényesüljön. A kommunisták segítették létrehozni az UFOSZ-t. Devecserben 1946 május 8-án alakult meg 120 taggal, Borszörcsökön augusztus 4-én 37 taggal. Általában 1947-ben kiépültek a szervezetek és 1948ban sor került a vezetőség választásra. A vezető pozíciók 75 %-a kommunista kézbe került. A megyei választmányba 16:5 arányban kommunistákat választottak be. Az elnök Nagy Lajos elvtárs lett, aki 3 hetes pártiskolát végzett és ezüstkalászos újgazda volt. Kislődön, Ajkarendeken, Magyarpolányban a vezetőség 80 %-a lett kommunista. 122 Voltak községek, ahol nagyon lemaradt a KP, a megye 14 községében egyetlen kommunistát sem választottak be a vezetőségbe. Pl. Veszprémben, Siófokon, Lovason, Tósokberénden. Egyes helyeken nagyon előretört a Nemzeti Paraszt Párt. Balatonbozsokon 8:2, Csopakon, Bakonyszentkirályon, Takácsiban pedig 6 : 1 arányban voltak képviselve a Kommunista Párttal szemben. 123 A KP a parasztok között végzett munka fokozásával igyekezett változtatni ezen a lemaradáson. Másrészt igyekeztek jó kapcsolatot kiépíteni a Nemzeti Paraszt Párttal. Ezt annál könnyebb volt elérni, mert a NPP részéről is megvolt ez az őszinte törekvés. Az együttműködés érdekében kizárták jobboldali magatartása miatt pártjukból, a devecseri járási titkárt. Elhatározták, hogy az egész megyében felülvizsgálják szervezeteiket, és kizárják a jobboldali elemeket. 124 1948 április 24-én a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt megyei vezetői közös értekezletet tartottak a két párt baráti együttműködésének megszilárdítása céljából. Elhatározták, hogy megyei és helyi viszonylatban 3—3 tagból álló összekötő-bizottságot létesítenek. Közös akciókat indítanak a reakció ellen. Résztvesznek a munkaversenyek szervezésében, együtt dolgoznak a három éves terv végrehajtásáért. A közvetlen napi feladatok mellett a távolabbi feladatokat is meghatározták. „Közös célul tűzzük ki a koalíciós pártok közös frontjának, a népfrontnak előkészítését. Célunk, a Függetlenségi Front pártjait egymáshoz közel hozni, baráti viszonyt teremteni a pártok vezetői, tagjai, valamint helyi szervezetei között. Egységes, erős kötelék fűzze össze ezeket az erőket a nép belső- és külső ellenségeivel szemben. A két párt együttműködése politikánk összehangolása az első lépés, amely hivatva van megteremteni a koalíciós pártok nagy, erős, barátságos és harcos összsfogását az egész magyar nép érdekében." Mindkét párt felszólítja tagjait, hogy lépjenek be az UFOSZ-ba, segítsék elő, annak erős szervezetté válását. Elhatározták, hogy a Függetlenségi Front összefogására meghívják a demokratikus pártokat, szervezeteket és súlyt helyeznek arra, hogy az egyházak képviselői is résztvegyenek ebben a mozgalomban. „Éljen népi erőnk tömörülése! Éljen az újjászülető Magyar Nemzeti Függetlenségi Front!" — fejezik be nyilatkozatukat. 125 A Kisgazda Párt tevékenységéről a KP Veszprém megyei titkára ezeket írja 1948 februárjában: „Aktívabb munkát nem igen fejtenek ki, a megyei vezetők többsége beilleszkedik Dobi István által kihirdetett vonalba. A kisebbségben lévők, a jobbszárny azon mesterkedik, hogy ellentéteket idézzen elő a régi telepesek és a Szlovákiából most betelepítettek között. A KP ennek megakadályozására támadást indított a Kisgazda Párt jobbszárnya ellen, amiben az új főispán segítette." 126 A későbbi jelentések arról számolnak be, hogy a Kisgazda Párt megyei vezetőivel jó az együttműködés, az új főispán komoly tisztogatást végez a pártban. Az egyház kihasználva a Barankovics-párt győzelmét egyre jobban fokozta támadását a demokrácia erői, elsősorban a KP ellen. 1947 október 31-i jelentésében így értékeli a KP megyei titkára az előállt helyzetet: „.. .a kath. egyház fokozza a MKP ellenes agitációját, főleg Barankovics szervezeteinek létrehozásával és a svábok mentesítésével kapcsolatban. Sváb községekben miséken felolvasták Mindszenty svábmentő körlevelét." 127 A veszprémi püspöktől egy bizalmas levél ment ki minden plébánoshoz, hogy minden MKP segítséget utasítsanak vissza. Már nehezen lehetett elhitetni az emberekkel, hogy a kommunisták lerombolják a templomokat, hiszen a falujárás során éppen ők építették újjá. Somlóvásárhelyen a plébános a Mindszenty-levél hatására visszautasította azt a harangot, amelyet Rákosi Mátyás javaslatára a hivők adományoztak. A visszautasítást azzal indokolta, hogy a kommunista párttagok nem lehetnek hivők. A párt KV propaganda osztályáról levélben hívták fel a Megyei Bizottság figyelmét: „utasítsa vissza ezt az álláspontot, mert a kommunista párt soraiban igen sok hivő, jó katolikus van, és a hívőkre nézve sértés, ha az egyház nem fogadja el a harangot. "A Megyei Pártbizottság kérte, hogy ne a párt nevében, hanem egy személy nevében ajándékozzák a harangot. A Központi Vezetőség e javaslatot elfogadta és közölte, 342