A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

Ezen az ülésen döntöttek arról is, hogy a megye részéről kik szólalnak fel a kongresszuson. Horváth János, Varga György és Csepreghy Mátyásné elvtársakat bízták meg, hogy mondják el a megye kommunistáinak, pártonkívüli dolgozóinak javaslatát.

98 Megyénkből a MKP III. Kongresszusára a következő elv társakat választották meg: Horváth János, devecseri járás Hermetz Imre, veszprémi járás, Varga György, zirci járás Szabó Kálmán, enyingi járás, Pintér Sándor Pápa város Raduly Zsigmond Várpalota város, Csepreghy Mátyásné ba latonfüredi járás, Rideg János Ajka." 1946 szeptember 28-án ült össze a Magyar Kommunista Párt III. Kongresszusa. Horváth elvtárs 429 veszprémi pártszervezet üdvözletét tolmácsolta a Kongresszusnak. A Kongresszus után a küldöttek beszámoltak a kongreszszus munkájáról. Járási, városi, körzeti, majd pedig községi aktíva üléseket tartottak, ahol ismertették a határozatokat. Az aktíva ülések után gyűléseken, pártnapokon ismertették a dolgozók széles rétegével pártunk programját. A párttagság elméleti képzésének fokozására 28 szemináriumot szerveztek, melyek vezetését pártiskolát végzett elvtársak vállalták. 51 helyen szerveztek Szabad Föld téli estéket a parasztság felvilágosítása céljából.

100 1946 november 10-ig a KP 84 népgyűlést szervezett a megyében, melyeken 11 402 fő vett részt. Általános volt a tapasztalat, hogy a parasztság a szokottnál nagyobb érdeklődést tanúsított a gyűlések iránt.

101 1947 elején egyre több helyről jelezték, hogy a Kisgazdapárt soraiban megindult a bomlás. Zircen a Kisgazda Párt járási titkára jelentkezett a KP-ba felvételre. Nem vették fel, mert nem volt jó vélemény a magatartásáról. A járási szervezőt viszont felvették és el is helyezte a KP Pétre dolgozni, hogy ott a munkások között biztosítva legyen politikai fejlődése is. így értékelte a helyzetet a KP megyei Bizottsága: „Érezhető, hogy a Kisgazda Párt elvesztette a paraszti tömegek között a tekintélyét... Megyei vezetőségében komoly belső harcok keletkeztek az összeesküvés leleplezése után. Mindent elkövettek, hogy szorosan együtt működjenek a KP-al és kerültek minden támadást, mely a KP ellen irányult.

102 A MKP járási titkára ezt írja jelentésében: „A Kisgazda Párt, Nemzeti Paraszt Párt és az SZDPsem Devecserben, sem vidéki viszonylatban pártéletet nem él, így az ő tömegeik is pártunkhoz fordulnak felvilágosításért, támogatásért... Dabrony községben, ahol még nem volt pártszervezetünk, a jól végzett aprómunkának köszönhető, hogy megalakult a KP, a Nemzeti Paraszt Párt tagjaiból."

103 1947 március 9-én tartották Veszprém megye kommunistái a II. megyei pártértekezletet. A párttagság létszámát tekintve az ország egyes területeihez viszonyítva, le voltunk ugyan maradva, de a küldöttek konkrét példákkal bizonyították a párt erejének, tekintélyének növekedését. A megyei titkár összefoglalója jól jellemezte a megye helyzetét : „Pártunk tekintélyének, befolyásának növeléséhez nagyban hozzájárult, hogy sorainkat megtisztítottuk azoktól az elemektől, akik pártszerűtlenül viselkedtek, vagy korrupt kiskirályok voltak. Még az ellenfél oldaláról is éppen a napokban jelentette ki az egyik kisgazda vezető, hogy Veszprém megyei viszonylatban is a KP az egyetlen párt, amely egységesen, céltudatosan végzi feladatát, állandóan fejlődik és tisztul."

104 A megye taglétszáma 1947 márciusában 15 500 fő volt, vagyis 25%-kal volt több mint az előző pártértekezleten. Hiba lenne azonban csak a számszerű emelkedést látni, hiszen ez jóval alatta maradt a kitűzött célnak. De ez a 15 500 tag sokkal képzettebb, harcedzettebb volt az előző évinél. A megyei Pártértekezleten 29 küldött szólalt fel, számolt be az eredményekről, problémákról. 1946 végén több pártszervezet taglétszáma nagymértékben emelkedett. Csajágon pl. 6 hét alatt 8 főről 61-re, Borsosgyörön 2 hét alatt 8 főről 50-re emelkedett. Péten 2 hét alatt több mint 100-zal, Marcaltőn 1 hét alatt 50 taggal nőtt az MKP tagok száma. Sáripusztán 80 családból 70 kommunista volt. Az eredmények alapján az értekezlet olyan határozatot hozott, hogy május l-ig a megye taglétszámát 24 000-re kell felemelni, a tagdíjfizetésnél pedig el kell érni a 100%-ot.

105 A Magyar Kommunista Párt III. Kongresszusa és a megyei pártértekezlet után még erőteljesebben indult meg a harc a reakció ellen. Az eredményesebb harc érdekében fontosnak tartotta a megyei Pártbizottság, hogy szorosabb legyen a kapcsolat a többi párttal. Ezért határozatot hozott, hogy rendszeresíteni kell az SZDP-al és aNPP-al a kapcsolatot biztosító találkozókat. Ezért hetenkint összekötő bizottsági ülést kell tartani, ahol megbeszélik a problémákat és feladatokat. A KP részéről Papp Lajos és Gorecki Kálmán elvtársakat fogadták el az összekötő bizottság tagjainak.

106 A KP nagyon fontosnak tartotta a dolgozók életszínvonalának emelését, az újjáépítés befejezésének meggyorsítását. E cél érdekében arra törekedett, hogy összefogja a baloldali erőket, közösen harcoljanak a 3 éves terv megvalósításáért. A dolgozó magyar nép tapasztalt vezetőjének, a Magyar Kommunista Pártnak irányításával minden erejét megfeszítve tevékenykedett a rombadöntött ország újjáépítésén, de száz- és száz ágú tevékenysége és emberfeletti erőfeszítései közepette is az újjáépítés mielőbbi befejezése mellett az újatépítés problémáin gondolkodott. A KP javaslatában így foglalja össze ezeket a feladatokat : „A 3 éves terv célja: Magyarország újjáépítése népünk érdekei szerint, népünk javára. Ebből következik, hogy az alapvető feladat, amelyet tervünk megkíván valósítani, a dolgozó lakosság életszínvonalának gyors ütemű emelkedése."

107 Az ipari üzemek államosítása s ezen keresztül a szocialista termelési viszonyok kialakítása megyénkben már 1945— 1946-ban megkezdődött. 1946 első felében a megye öt legnagyobb szénbányája, az ajkacsingeri, a Jókai, a dudari, a padragi és a várpalotai állami tulajdonba került. A 3 éves terv keretei között megkezdődött a gyáripar teljes újjáépítése, majd a korszerű nehézipar alapjainak lerakása. Ezt segítette elő 1948 márciusában a 100 munkásnál többet foglalkoztató iparvállalatok állami tulajdonba vétele. Megyénkben ekkor 12 jelentős üzem került a dolgozó nép kezébe, köztük a balatonfüredi Hajógyár, a herendi Porcelángyár, az ajkai Üveggyár, a peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár, a pápai Textilgyár, a fűzfői Papírgyár. Veszprém megye népe a reakciós propaganda ellenére is bizakodással fogadta a 3 éves tervet. Az államosítások gyors végrehajtását a dolgozók többsége helyesléssel, elismeréssel fogadta. Az államosított üzemekben kitűnő volt a hangulat, lelkesedéssel fogadták az eseményeket. A munkásigazgatók kinevezése nagy többségben közmegelégedésre történt. A munkások kezdeményezésére kialakult és kiszélesedett a munkaverseny-mozgalom. 1948 elején bányáink az országos versenyben a második helyen álltak. A pápai Dohánybeváltó és a pápai Perutz első helyen állt. A verseny fokozása érdekében nagy gondot fordítottak a versenyeredmények ismertetésére. A jól dolgozók fényképeit és eredményeit a megyei lapban leközölték, üzemekben, városokban falitáblákon ismertették. A pápai képviselőtestület március 15-én határozatot hozott, hogy a versenyben kitűnt legjobb munkásokat tanácskozási joggal meghívják a városi képviselőtestületbe.

108 Nem feladatom részletesen ismertetni megyénk eredményeit a 3 éves terv időszaka alatt, hiszen 1948-ig a két párt egyesüléséig még csak egy év telt el. Néhány adattal mégis szeretném bemutatni, milyen sikereket értünk el. Cél volt, hogy minden község kapjon villanyt a 3 év alatt. Már 1947ben, néhány hónappal a terv beindítása után több község: Gic, Bakonygyepes, Ajka, Ajkarendek, Kislőd, Vöröstó, Mencshely, Magyarbarnag kapott villanyt. A KP megyei Párt értekezlete 1948 februári határozatában állást foglalt amellett, hogy „még ebben az évben legalább 10 községben vezessék be a villanyt.

109 Sok község kapott rendkívüli államsegélyt községi épületek, kultúrházak helyreállítására, óvodák építésére, artézikutak létrehozására. Számos út épült, köztük az Enying—Mezőszilas közti útszakasz, amiért több mint 30 évig hiába harcoltak a község dolgozói. A 3 ÉVES TERV 22* 339