A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

A MNDSZ a 3 éves terv jegyében 1948 nyarára 80 nyári napközi otthont hozott létre, ebből 55 az MNDSZ felügyelete alatt működött. Az enyingi járásban létrejött a megye első traktorállomása. Cél volt, hogy a 3 éves terv ideje alatt valamennyi járásban legyen traktor- és gépállomás. A mezőgazdaságban is megkezdték a verseny szervezését.

110 AZ 1947 AUGUSZTUS 31-1 ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK A 3 éves terv végrehajtásához az anyagi fedezet és a dolgozó tömegek támogatása mellett olyan parlamentre volt szükség, amelyben a demokrácia képviselői vannak többségben és nem akadályozzák, hanem segítik a terv végrehajtását. Az összeesküvés felszámolása után a Kisgazda Párt nagy tömeget veszített és ennek a megváltozott erőviszonynak tükröződnie kellett az országgyűlésben is. A választások előkészítése pártunk III. Kongresszusának célkitűzései alapján ment végbe. A megyei pártbizottság a kongresszusi verseny során szép eredményeket hozó aprómunka kiterjesztését, a tömegszervezetekben végzendő munka fokozását jelölte meg feladatként a megye kommunistáinak. Ennek szellemében Várpalotán a dolgozók jobb munkafeltételeinek megteremtéséért harcoltak és tiltakoztak az 1946 október 14-i taggyűlésen az ellen, hogy a 207 építőmunkásból csak 30-at akartak meghagyni. Határozatukban rámutattak arra, hogy az infláció alatt éhbérért dolgoztak ezek az emberek és milyen nagy igazságtalanság az elbocsátásuk. Hangsúlyozták, hogy milyen sok a romdabőlt ház, van tehát munka. Sürgős helyszíni kivizsgálást követeltek a felsőbb szervektől. Fűzfőgyártelepen október 3-án a két munkáspárt közös határozatban tiltakozik a munkások elbocsátása ellen. Szentgálon a mésztelepen december 22-én a KP vezetésével tiltakoznak a szanálások ellen. Ilyen követelések mellett egyre több helyen látják, hogy kivezető út az üzemek államosítása. A III. kongresszus határozatainak végrehajtásáért harcoltak megyénk kommunistái, amikor élére álltak ezeknek a követeléseknek. 1946 október 15-én a Magyar Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezete ajkai csoportja rendkívüli taggyűlést tartott, ahol a dolgozók nehéz helyzetéről tárgyaltak. Határozatukban megmutatják a kivezető utat: „A Bauxitbányák és feldolgozó üzemek államosítását sürgősen vegyék napirendre, az alumíniumipar és nem utolsósorban a dolgozók elviselhetetlen helyzete miatt."

111 A KP befolyásának növekedését bizonyítja, hogy 1947 elején Ajkacsingervölgyben az Üzemi Bizottságba a fizikai munkások közül mind kommunistát választottak be. Az értelmiségiek közül 2 kommunistát és 2 szociáldemokratát. A balatonfüredi Hajógyárban 6 kommunistát és egy szociáldemokratát, a peremartoni Merkur gyártelepen a szociáldemokrata ÜB elnök helyett kommunistát választottak.

112 A KP úgy akarta növelni befolyását a munkások között, hogy közben megnyerje nemcsak a pártonkívüli, hanem a szociáldemokrata munkásokat is. A két párt vezetői 1947 június 9-én Összekötő Bizottsági ülést tartottak, melyen határozatot hoztak, hogy a pártaktívák kötelesek az együttműködést megteremteni. Ennek érdekében legalább havonként egyszer összekötő bizottsági ülésen meg kell beszélni a fennálló problémákat. Amennyiben a vitás kérdéseket nem tudják megoldani, írásban értesíteniök kell a járási, illetve a megyei titkárokat. A határozatban hangsúlyozzák, hogy egyik párt sem intézhet támadást vezető pozícióban levő elvtársak ellen, sem szóban, sem a sajtón keresztül. Amennyiben vezető pozícióban levő elvtársak tevékenysége esik kifogás alá akár az egyik, akár a másik párt részéről, a két párttitkár (városi, járási, megyei) jelenlétében kell az ügyet kivizsgálni és döntést hozni. Nyilvánosság elé ilyen ügyeket egyik párt sem vihet. A választási harccal kapcsolatban rámutattak arra, hogy a reakció ellen kell harcolni nem egymás ellen. Kérték a megyei aktívákat, hogy ne tűrjenek meg személyi túlkapásokat, s a választások előtt különösen nagy gondot fordítsanak az együttműködésre.

113 Sajnos, ezeket a jó határozatokat a legtöbb helyen nem hajtották^végre. A KP zirci járási titkárának július 21-i jelentése a többi járásokra is jellemző helyzetet ír le: „A SZDP-al sokkal több bajunk van, mint a Kisgazda Párttal. A SZDP ebben a hónapban több helyen tartott gyűlést központi előadóval és mindenhonnét panasz érkezett be az elvtársaktól, hogy teljesen a kommunisták ellen beszélnek. Ilyeneket mondanak: „Nem indulunk velük közös listán a választásokon, mert csak egyszer volt Budán kutyavásár. Mit énekelgetik, hogy: „ez a harc lesz a végső" mi már 75 éve harcolunk és ennek a harcnak köszönhetők ezek az eredmények amik vannak."

114 A Várpalotán és Péten tartott gyűléseken is a kommunistákat támadták. Arról beszéltek: „A magyar politikai életben két párt van: „Káin párt" ez a KP és van az „Ábel párt" ez az SZDP. A Káin párt minket piszkos és aljas módon elárult. Feloszlatta a Kisgazda Pártot és most az SZDP-ot akarja, de mi megmutatjuk két hónap múlva, hogy ki lesz az erősebb." Péten az összes kommunista plakátokat leragasztották a szociáldemokraták a sajátjukkal. Mire a KP titkára kijelentette: „Ennek még folytatása lesz. Ahogy kapunk újabb plakátokat néhány meglepetésben részesítjük mostoha testvérpártunkat."

115 1947 június 12-én ülést tartott a KP megyei bizottsága. Határozatot hoztak, hogy június 25-ig Veszprémben és Pápán megszervezik az egyhetes agitátorképző tanfolyamot. „... a tanfolyamot végzett elvtársak szervezetükbe visszatérve agitációs csoportot szerveznek és ezek részére esti tanfolyamokon adják át az iskolán tanultakat. Az esti tanfolyam befejezése után népnevelő csoporttá alakulnak át."

116 A választások előtt több helyen a községpolitikai terv alapján utakat építettek, iskolákat tataroztak. Az „Akció program" keretében a KP megye bizottság több olyan kérdést megoldott, mely nagy tömegnek volt előnyös. Célul tűzték ki pl. a villanyáram díjának leszállítását. Ennek érdekében aláírásokat gyűjtöttek, közben röplapjainkat osztogatták és agitáltak. Az akció sikerrel zárult.

117 Nagy gondot fordított arra is a megyei Pártbizottság, hogy a nagygyűlések mellett, minél több kisgyűlést tartsanak a községekben és az egyéni agitáció rendszeres legyen. Jó módszernek bizonyult a „szomszédolás", amikor a közellakók, egymást jól ismerő emberek jöttek össze és elbeszélgettek egymással az elért eredményekről, tervekről. A megye kommunistái bizalommal néztek a választások elé és reálisan értékelték az esélyeket. Ezt bizonyítja a július 13-án megtartott aktívaértekezlet is. Az volt a megyei Pártbizottság véleménye, hogy ha jól dolgoznak a Pártszervezetek, az 1945-ben elért nem egészen 13 százalékos eredményt emelni lehet és el lehet érni a 20 százalékot.

118 1947 augusztus 31-én került sor a választásra. A választó-kerületben a KP-ra szavazott összesen 27 517 fő, ami az összes leadott szavazatok 19,3 százalékát jelentette. Országosan a KP lett az első a választáson 22 százalékkal. Megyénk összesített eredménye ennél a számnál alacsonyabb, de az emelkedés nagyon jelentős. Legjobb eredményeket a veszprémi és devecseri járásban ért el a KP. A veszprémi járásban 26,4 százalékot (1945-ben 18,2), a devecseri járásban pedig 22,7 százalékot (1945-ben 15,7 százalék) ért el, így ezekben a járásokban az országos átlagnál jobb volt az eredmény. Különösen előretört a bányavidékeken: Úrkúton 54 százalékról 91 százalékra, Ajkacsinger bányatelepen 36 százalékról 82 százalékra, Várpalotán 41 százalékról 46 százalékra nőtt a kommunista szavazók aránya. A devecseri járásban nem volt olyan helység, ahol 2 százaléknál kevesebbet kapott volna a KP. De nemcsak az ipari centrumokban, hanem a községekben is nőtt a KP szavazóinak száma. Pl. Kislődön, ahol 1945-ben csak 1,3 százalékot kapott, 1947-ben már 22 százalékot. A SZDP is növelte a megyében szavazatainak számát, ugyanakkor, amikor országosan kevesebbet kapott. Megyénkben 1945-ben 16 945 fő, a leadott szavazatok 13,06 százalékát kapta a SZDP, míg 1947-ben 19 701 fő, a szavazatok 13,8 százalékát jelentette. A SZDP vezetői ennél többre számítottak, nem vették figyelembe azt, hogy Peyerék átpártolása a Radikális Párthoz erkölcsi kárt okozott. A Radikális Párt nem ért el nagy eredményt, de 4977 főt, az összes szava340