A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

Hogy ez nem elszigetelt jelenség volt bizonyítja a megyei szervező munkatervéből idézett rész is : „1946 április 4-én Iharkút pártalapító népgyűlés. április 5-én Németbánya pártalapító népgyűlés, április 28-án Borsosgyőr pártalapító népgyűlés."

85 Ebben az időben rendszeresen tartottak panasznapokat a kommunisták és itt is szervezték a pártot. Horváth János megyei titkár így számol be erről a MB ülésén: „Falun gyűlés után panasznapokat tartottam. Felírtuk a panaszokat, egyben felszólítottuk a panasztevőket, hogy lépjenek be a pártba. Volt olyan eset, hogy egy-egy gyűlés után 10—15 párttag lépett be a pártba."

86 A MKP befolyásának növekedését bizonyítja, hogy 1946 elején sok új pártszervezet jött létre. Márciusban Veszprémkülső pályaudvaron alakult MKP szervezet. A MKP bakonyszombathelyi körzeti titkár jelentése szerint, a körzethez tartozó 12 községből mind a 12-ben volt MKP szervezet 1946 április elején. Pápán márciusban 92 fővel emelkedett a taglétszám és 100%-kal megnőtt a pártnapok látogatottsága. Veszprémben ugyanekkor 106 új tag lépett be a KP-ba és az egész város iparosságát összefogó Iparoskör vezetőségi választásán elnöknek és alelnöknek is kommunistát választottak.

87 A KP erősítése szempontjából nagyon pozitíven kell értékelni a telepesek idehelyezését. Sok mozgalmi múlttal rendelkező, harcos mezőgazdasági munkás került így megyénkbe. Sokan közülük a KP tagjai voltak és több községben ők hozták létre a pártszervezetet. Ajkarendeken 1946 április 28-án a Kunszentmártonból oda települt elvtársak alakították meg a KP szervezetet. A Járási Pártbizottság májusi jelentésében azt írja: „a járás legjobb szervezetei közé tartoznak, a hangulat igen kedvező köztük és a régi lakossággal is békességben élnek."

88 A zirci Járási Pártbizottság több jelentésében írja 1946-ban, hogy „a taglétszámról nem tudunk pontos képet adni, mert állandóan érkeznek a telepesek és ezek nagyon javítják az arányt."

89 A pápai Járási Pártbizottság 1946 májusi jelentésében írja: „a telepítés a járás 18 községében megindult, a telepesek lényegesen javítják a taglétszámot."

90 A pártbizottságok a telepesek érkezésénél figyelemmel voltak arra, hogy a nehezebb területekre több kommunista kerüljön. Ebben az időben az új tagoknak 30 %-a telepesek közül került ki. HARC PÁRTUNK III. KONGRESSZUSA HATÁROZATÁNAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT A KP Központi Vezetőségének 1946 június 9-i kongreszszusi versenyfelhívása megszabta a kommunisták feladatait: „Pártszervezeteink és párttagjaink megfeszített munkával tegyék lehetővé, hogy a kongresszuson a választott küldöttek a legjobb eredményekről számolhassanak be. Kövessünk el mindent a kongresszusig pártszervezeteink ideológiai és szervezeti megszilárdításáért, pártunk politikai és szervezeti tömegbefolyásának növeléséért."

91 A versenyfelhívást párttagjaink taggyűléseken megtárgyalták. A párttaglétszám nagyobb számú növekedését mindenütt akadályozta az ellenség tevékenysége. Az Ajkai Erőmű párttitkárának megállapításai megyénk más üzemeire is vonatkoznak. „.. .az üzemben lévő fasiszta szelleműek (és ezekjszép számmal vannak), hasonlóképpen a pejeristák, valamint az üzem vezetősége mindent elkövet, hogy az erős pártszervezet kialakulását megakadályozza."

92 Pápán a verseny során 1946 szeptember 10-ig 34%-kal emelték a tagság létszámát és így az 1714 fő lett. A kongresszusi verseny során bontakozott ki az „aprómunka", amivel nagy tömegeket állítottak a KP mellé. Pápán a kommunisták segítségével hozták létre a Petőfi népi kollégiumot. A kommunisták voltak azok, akik kiharcolták, hogy a Dohánybeváltó Kirendeltség Pápán telepedjen le és ezzel 300—350 ember részére biztosítottak munkalehetőséget. Segítettek megszervezni a dolgozók iskoláját, ahol 70 munkás kapcsolódott be az oktatásba. 168 utcára kiterjedő utcabizalmi rendszert építettek ki. A dolgozók sokirányú problémáival foglalkozott a párt és ezért bizalommal 338 is fordultak hozzá. A városi titkár szeptember 5-i jelentésében azt írja, hogy csak éjszaka jut idő jelentésírásra, mert egész nap annyian jönnek a pártba, hogy egymásnak adják a kilincset párttagok és pártonkívüliek.

93 A kongresszusi verseny során fejlődött ki a falujárás is. Üzemekből, városokból kommunisták tömege járta a falut. Az első falujáró csoport 1946-ban Ajkacsingerben jött létre Rideg János és Merse Ferenc elvtársak vezetésével. Az ajkai, várpalotai, peremartoni, fűzfői, pápai falujárók sok egyszerű embert állítottak a párt mellé. Az ajkacsingervölgyi falujáró csoportban Gyimesi Sándor bányaorvos is részt vett. Elvtársaink nagyon sokfele, munkát végeztek. Beteget gyógyítottak, gyógyszert szereztek iskolákon, templomokon, tanító lakásokon végeztek javításokat. Lovat patkoltak, ekevasat élesítettek, lyukas edényeket, varrógépeket javítottak meg. Balatonalmádiban a gyerek cipőket javították meg és tüzelőt adtak az iskolának. A peremartoniak Cs. Tóth István elvtárs vezetésével önkéntes munkával bevezették Ősibe a régen nélkülözött villanyt.

94 A kongresszusi verseny sokrétűségét bizonyítja a várpalotai példa is. Egy 20 éves nagyon beteg lánynak a KP szerzett gyógyszert. Két nincstelen család elhalt gyermeke temetésének teljes költségét vállalták. A bányaszerencsétlenség következtében elhunyt H. J. családját élelemmel segítették. Szegényebb sorban levők rombadőlt házainak felépítéséhez meszet adtak. A megye sok községében a hősi halált halt szovjet katonák sírjának gondozását vállalták. Mindenütt emelték a pártaktívák létszámát. Várpalotán pl. 150 főről 503 főre emelték, hogy minél többen végezzenek aktív munkát.

95 A kongresszusi verseny olyan időpontban indult el, amikor a legnagyobb méreteket öltötte az infláció, de a jó pénz megteremtése egyre közelebb került. A KP harca sikerrel járt, megszűnt az infláció. A vásárlási kedv növekedését sokan arra használták fel, hogy több árut felvásároltak, hogy aztán a megengedettnél jóval magasabb áron továbbadják. Ez ellen a feketézés ellen lépett fel erélyesen a KP. Az árak emelkedésével a spekuláció fokozódott. Erélyesebb intézkedések kellettek az árak szabályozásához, a feketézők megbüntetéséhez. Veszprémből egy 35 tagból álló fekezétő csoportot internáltak. Növelte a párt tekintélyét, amikor a feketézők között három hentest is lezártak, akik a KP tagjai voltak és a párt nem állt ki értük, sőt követelte, hogy szigorúan vonják őket felelősségre.

96 A KP megyei bizottsága határozatot hozott, hogy a járási felelősök pártközi értekezletet hívjanak össze a járási székhelyeken és konkrét tervet dolgoztassanak ki az inflációs hangulat megszüntetésére, a helyi jellegű áremelkedések megfékezésére. Nyilvános gyűléseken és a sajtóban ismertették a feketézők ellen hozott ítéleteket. Üzemeinkben többtermeléssel készültek a kongresszusra. A II. megyei pártértekezleten, 1947 elején, már arról számoltak be, hogy a várpalotai bányászok napi 110 vagonra emelték a termelésüket. Az ajkai Bauxitnál a termelés a timföld részlegben a legmagasabb háborús termelést is felülmúlta. Ajkacsingerben májusra elérték a békebeli termelés 90 százalékát. Dudaron pedig napi 40 vagon szenet termeltek. Úrkúton megszilárdult a munkafegyelem, sikerült a sztrájkokat megszüntetni és a termelés oly mértékben emelkedett, hogy felülmúlta a legmagasabb háborús termelést is.

97 A Megyei Pártbizottság szeptember 24-i ülésén értékelte a Kongresszusi versenyt és a következő döntést hozta : Járások között: 1. Enying 2. Zirc 3. Veszprém 4. Pápa 5. Balatonfüred 6. Devecser Városok között: 1. Pápa 2. Veszprém Üzemek között: 1. Várpalotai Szénbányák 2. Ajkai Bauxit 3. Ajkacsinger Szénbánya A községek közül Csetény ért el nagyon szép eredményt, amiért a Megyei Pártbizottság jutalmazásra javasolta az országos versenyben.