A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

piriten a községben levő 97 kommunista kiharcolta, hogy a reakciós jegyzőt eltávolítsák. 71 Egyes helyeken egész nagy méretet öltött a B-listázásnál eltávolított reakciós tisztviselők visszahelyezése. A zirci já­rásban ez olyan méretű volt, hogy a KP megyei titkára több esetben tiltakozását fejezte ki és kérte, hogy állapítsák meg, ki a felelős érte. A járási jegyző azzal érvelt, hogy nem rajtuk múlik, kit vesznek vissza. 72 A közigazgatás megtisztításáért folyó harcban nagy fel­adat várt a Nemzeti Bizottságokra. Tevékenyen részt kellett venniök a B-listázásban. Az I. Megyei Pártértekezlet így ha­tározta meg feladatukat: „Helyes, hogy a NB ellenőrizze és nemcsak ellenőrizze a közigazgatást, hanem azokat a jegy­zőket, akiket el kell távolítani, listára kell venni és a járás vagy megye összes NB-val közölni kell azt, hogy egyetlen község közigazgatásába se lehessen bevenni őket." 73 HARC A TERMELÉS FOKOZÁSÁÉRT Az országban folyó lelkes széncsatából megyénk bányá­szai is kivették részüket. 1946 februárban az I. Megyei Párt­értekezleten az ajkai és várpalotai bányászok versenyre hív­ták ki egymást, hogy ki ad több szenet az országnak. A Sza­bad Nép rendszeresen beszámolt a bányászok hősi küzdel­méről, és több esetben dicsérték meg megyénk bányászait szép teljesítményükért. Az ajkai bányászok a január 23-i ter­meléshez viszonyítva február 2-án, majdnem 50 százalékkal termeltek többet. Teljesítményükért az egész nép háláját fe­jezte ki Nógrádi elvtárs távirata: „A kormány és a nemzet nevében köszönöm az ajkai bányászoknak, mérnököknek." Az elismerés újabb nagy eredményekre lelkesítette és március 25-én városuk felszabadulásának évfordulóján az ajkai bá­nyászok 104 vagon szenet termeltek, azzal elérték a békebeli termelésüket. A várpalotai bányászok felszabadulás utáni napi 40 vagonos termelésüket jelentősen megemelték. Már­cius havi átlaguk napi 61 vagon volt. Olyan nagy volt a lel­kesedés, hogy a várpalotai asszonyok önként jelentkeztek földalatti munkára, hogy ők is segítsék a termelést. 74 Az ellenség is felismerte, milyen döntő a széntermelés fo­kozása és mindent elkövetett, hogy megakadályozza a mun­kát. Jellemző példa az alábbi eset. Várpalota az erőmű üze­meltetéséhez Ajkáról kapta a szenet. Április 9-én a vagon szénben egy aknát találtak, melyet az erőmű felrobbantására tettek oda. Az erőműnél dolgozó kommunisták éberségének köszönhető, hogy az akna nem került a kazánba és nem rob­bant fel az erőmű. A robbanás az egész erőművet tönkretette volna és a bányaüzem is kb. 1 évre leállt volna. Az ellenség módszerei közé tartozott az is, hogy sztrájkokra biztatott. A KP-nak komoly felvilágosító munkájára^ volt szükség, hogy meggyőzze a munkásokat Várpalotán, Úrkúton és az ajkai Bauxitban, hogy a nehézségeket nem sztrájkkal, hanem több termeléssel lehet legyőzni. 75 A MKP ERŐSÖDÉSE Az első megyei pártértekezleten, 1946 február 24-én a kül­döttek arról számoltak be, hogy a megyében ekkor már 181 pártszervezet működött 12 400 taggal, a megye 10 községé­ben nem volt pártszervezet. Az értekezlet résztvevői állást foglaltak abban, hogy az ország, illetve a megye előtt álló sok és nagy feladat végrehajtásához döntő a meglevő párt­szervezetek erősítése, és ahol még nincs pártszervezet ott létre kell hozni. Határozatot hoztak, hogy a tagság létszámát 18 000-re felemelik. 76 Egy hónappal később a Megyei Választmány olyan hatá­rozatot hozott, hogy 25 000-re kell emelni a taglétszámot. 77 A munkát segítette, hogy 1946 elején már minden járás­ban kiépültek a körzetek. A megyében 16 körzet volt, ezek közvetlenül a járási Pártbizottságokhoz tartoztak. Májusban már 15 000 párttag volt a megyében. 78 Az új tagok döntő többségükben egyetértettek a párt célkitűzéseivel és meggyő­ződésből leptek be. Voltak azonban területek, ahol nem elég alaposan nézték meg az új belépőket és így a becsületes em­berek mellett bekerültek olyanok is, akik csak számításból léptek be a pártba, így akartak álláshoz jutni, vagy állásuk­ban megmaradni. Többen voltak, akiket ki kellett zárni a pártból, mikor kiderült nyilas, vagy éppen csendőr múltjuk. Ezek kihasználva a tagtoborzásnál meglevő hiányosságokat beléptek a pártba, helyenként a vezetést is megszerezték (pl. Nagydém, Nyárád) és bomlasztották a pártot. 79 A tagtoborzásnál kitűzött cél nem volt reális. Az első me­gyei Pártértekezleten kitűzött szám a 18 000 is sok volt, de különösen a megyei választmányi ülésen elfogadott közel 25 000-es taglétszám nem volt megalapozott. A népgyűlése­ken, panasznapokon belépő új tagok közül sokan csak rövid ideig voltak a párt tagjai, tagdíjat egyáltalán nem fizettek, kimaradásukat többségében azzal indokolták, hogy nagyon szegények, úgysem tudnak tagdíjat fizetni, és nem is érnek rá pártmunkát végezni. Több pártszervezetnél volt türelmet­lenség is ezekkel a fiatal párttagokkal szemben. Pl. Mező­szilason, ahol azokat, akik nem fizettek tagdíjat kizárták a pártból és kidoboltatták, hogy kiket zártak ki ilyen okból. Ezzel sok nagyon becsületes szegény embert megaláztak és eltaszítottak a párttól. Előfordult, hogy különböző sérelmek miatt (pl. nem jó földet kaptak) kimaradtak egyszerű embe­rek a pártból, Somlóvásárhelyen, Dákán, Mezőlakon. 80 A Megyei Pártértekezletet a bátor bírálat és önbírálat jel­lemezte. A megyei titkár őszintén elmondta, hogy keveset tartózkodnak kint a területen. A felszólalók szintén foglal­koztak ezzel a kérdéssel. Bírálták a Megyei Pártbizottság tagjait, mert „nem látogatják a vidéki szervezeteket. Propa­ganda anyagot nem kapunk, ez is hátráltatja a szervezést. Mi igyekezünk emelni a létszámot, de a megyei vezetőség ne feledkezzék meg a falvakról." 81 A párt értekezlet foglalkozott a pártegység kérdésével is és kihangsúlyozta az egység jelentőségét. Ezzel kapcsolatban a következő határozatot hozta: „A pártértekezlet a leghatá­rozottabban síkra száll a párt egységének megerősítéséért, ezért harcot folytat úgy a bal, mint a jobboldali elhajlás el­len." 82 A megyei Pártbizottságot nem közvetlenül a megyei Párt­értekezlet után választották meg, hanem három héttel ké­sőbb, március 16-án a megyei választmányi ülésen. A vá­lasztmány egyhangú szavazással a következő 7 elvtársat vá­lasztotta meg: megyei titkár: megyei szervező : megyei káderes : , m. propagandista: m. nőszervező: m. b. tag, városi titkár: Horváth János Kovács Rudolf Váczi Mátyás Kemény János Csepreghy Mátyásné Goreczki Kálmán 82 A megyei Pártértekezlet, majd ezt követően a rendszere­sen megtartott választmányi ülések nagyon sok segítséget adtak a megye kommunistáinak a pártmunkához. A megyei Pártbizottság rendszeresen hetenként megtartotta üléseit, ahol értékelte a megye politikai helyzetét és megszabta a reszort felelősök feladatait. A választott Megyei Pártbizott­ság már sokkal tervszerűbben dolgozott, de sokáig nem sike­rült felszámolni azt a munkamegosztást, hogy a MB tagjai egy-egy járásért is felelősek voltak, ami saját reszortmunká­juk rovására ment. Jól jellemzi ezt a helyzetet a megyei pro­pagandista, aki 1947-ben a propagandamunkáról szóló jelen­tését azzal kezdi: „a balatonfüredi járás mindenese vol­tam. . ." 83 A megyei Pártértekezlet határozatainak ismertetését, a fel­adatokra való mozgósítást megyénk kommunistái felhasznál­ták arra, hogy erősítsék a pártot. A szervezés különböző for­mában folyt le: egyéni agitáció, családtagok, munkatársak, szomszédok beszervezése. Nem volt ritka eset amikor nép­gyűlésen alakították meg a KP-ot. 1946 április 13-án Csó­ton dobszó útján gyűlést hívtak össze. A KP járási titkára ismertette a párt célkitűzéseit, programját, majd pedig fel­kérte a jelenlevőket, hogy jelentsék ki a KP megalakulását. Ez meg is történt, utána megválasztották a vezetőséget. 84 22 337

Next

/
Thumbnails
Contents