A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

piriten a községben levő 97 kommunista kiharcolta, hogy a reakciós jegyzőt eltávolítsák.

71 Egyes helyeken egész nagy méretet öltött a B-listázásnál eltávolított reakciós tisztviselők visszahelyezése. A zirci járásban ez olyan méretű volt, hogy a KP megyei titkára több esetben tiltakozását fejezte ki és kérte, hogy állapítsák meg, ki a felelős érte. A járási jegyző azzal érvelt, hogy nem rajtuk múlik, kit vesznek vissza.

72 A közigazgatás megtisztításáért folyó harcban nagy feladat várt a Nemzeti Bizottságokra. Tevékenyen részt kellett venniök a B-listázásban. Az I. Megyei Pártértekezlet így határozta meg feladatukat: „Helyes, hogy a NB ellenőrizze és nemcsak ellenőrizze a közigazgatást, hanem azokat a jegyzőket, akiket el kell távolítani, listára kell venni és a járás vagy megye összes NB-val közölni kell azt, hogy egyetlen község közigazgatásába se lehessen bevenni őket."

73 HARC A TERMELÉS FOKOZÁSÁÉRT Az országban folyó lelkes széncsatából megyénk bányászai is kivették részüket. 1946 februárban az I. Megyei Pártértekezleten az ajkai és várpalotai bányászok versenyre hívták ki egymást, hogy ki ad több szenet az országnak. A Szabad Nép rendszeresen beszámolt a bányászok hősi küzdelméről, és több esetben dicsérték meg megyénk bányászait szép teljesítményükért. Az ajkai bányászok a január 23-i termeléshez viszonyítva február 2-án, majdnem 50 százalékkal termeltek többet. Teljesítményükért az egész nép háláját fejezte ki Nógrádi elvtárs távirata: „A kormány és a nemzet nevében köszönöm az ajkai bányászoknak, mérnököknek." Az elismerés újabb nagy eredményekre lelkesítette és március 25-én városuk felszabadulásának évfordulóján az ajkai bányászok 104 vagon szenet termeltek, azzal elérték a békebeli termelésüket. A várpalotai bányászok felszabadulás utáni napi 40 vagonos termelésüket jelentősen megemelték. Március havi átlaguk napi 61 vagon volt. Olyan nagy volt a lelkesedés, hogy a várpalotai asszonyok önként jelentkeztek földalatti munkára, hogy ők is segítsék a termelést.

74 Az ellenség is felismerte, milyen döntő a széntermelés fokozása és mindent elkövetett, hogy megakadályozza a munkát. Jellemző példa az alábbi eset. Várpalota az erőmű üzemeltetéséhez Ajkáról kapta a szenet. Április 9-én a vagon szénben egy aknát találtak, melyet az erőmű felrobbantására tettek oda. Az erőműnél dolgozó kommunisták éberségének köszönhető, hogy az akna nem került a kazánba és nem robbant fel az erőmű. A robbanás az egész erőművet tönkretette volna és a bányaüzem is kb. 1 évre leállt volna. Az ellenség módszerei közé tartozott az is, hogy sztrájkokra biztatott. A KP-nak komoly felvilágosító munkájára^ volt szükség, hogy meggyőzze a munkásokat Várpalotán, Úrkúton és az ajkai Bauxitban, hogy a nehézségeket nem sztrájkkal, hanem több termeléssel lehet legyőzni.

75 A MKP ERŐSÖDÉSE Az első megyei pártértekezleten, 1946 február 24-én a küldöttek arról számoltak be, hogy a megyében ekkor már 181 pártszervezet működött 12 400 taggal, a megye 10 községében nem volt pártszervezet. Az értekezlet résztvevői állást foglaltak abban, hogy az ország, illetve a megye előtt álló sok és nagy feladat végrehajtásához döntő a meglevő pártszervezetek erősítése, és ahol még nincs pártszervezet ott létre kell hozni. Határozatot hoztak, hogy a tagság létszámát 18 000-re felemelik.

76 Egy hónappal később a Megyei Választmány olyan határozatot hozott, hogy 25 000-re kell emelni a taglétszámot.

77 A munkát segítette, hogy 1946 elején már minden járásban kiépültek a körzetek. A megyében 16 körzet volt, ezek közvetlenül a járási Pártbizottságokhoz tartoztak. Májusban már 15 000 párttag volt a megyében.

78 Az új tagok döntő többségükben egyetértettek a párt célkitűzéseivel és meggyőződésből leptek be. Voltak azonban területek, ahol nem elég alaposan nézték meg az új belépőket és így a becsületes emberek mellett bekerültek olyanok is, akik csak számításból léptek be a pártba, így akartak álláshoz jutni, vagy állásukban megmaradni. Többen voltak, akiket ki kellett zárni a pártból, mikor kiderült nyilas, vagy éppen csendőr múltjuk. Ezek kihasználva a tagtoborzásnál meglevő hiányosságokat beléptek a pártba, helyenként a vezetést is megszerezték (pl. Nagydém, Nyárád) és bomlasztották a pártot.

79 A tagtoborzásnál kitűzött cél nem volt reális. Az első megyei Pártértekezleten kitűzött szám a 18 000 is sok volt, de különösen a megyei választmányi ülésen elfogadott közel 25 000-es taglétszám nem volt megalapozott. A népgyűléseken, panasznapokon belépő új tagok közül sokan csak rövid ideig voltak a párt tagjai, tagdíjat egyáltalán nem fizettek, kimaradásukat többségében azzal indokolták, hogy nagyon szegények, úgysem tudnak tagdíjat fizetni, és nem is érnek rá pártmunkát végezni. Több pártszervezetnél volt türelmetlenség is ezekkel a fiatal párttagokkal szemben. Pl. Mezőszilason, ahol azokat, akik nem fizettek tagdíjat kizárták a pártból és kidoboltatták, hogy kiket zártak ki ilyen okból. Ezzel sok nagyon becsületes szegény embert megaláztak és eltaszítottak a párttól. Előfordult, hogy különböző sérelmek miatt (pl. nem jó földet kaptak) kimaradtak egyszerű emberek a pártból, Somlóvásárhelyen, Dákán, Mezőlakon.

80 A Megyei Pártértekezletet a bátor bírálat és önbírálat jellemezte. A megyei titkár őszintén elmondta, hogy keveset tartózkodnak kint a területen. A felszólalók szintén foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Bírálták a Megyei Pártbizottság tagjait, mert „nem látogatják a vidéki szervezeteket. Propaganda anyagot nem kapunk, ez is hátráltatja a szervezést. Mi igyekezünk emelni a létszámot, de a megyei vezetőség ne feledkezzék meg a falvakról."

81 A párt értekezlet foglalkozott a pártegység kérdésével is és kihangsúlyozta az egység jelentőségét. Ezzel kapcsolatban a következő határozatot hozta: „A pártértekezlet a leghatározottabban síkra száll a párt egységének megerősítéséért, ezért harcot folytat úgy a bal, mint a jobboldali elhajlás ellen."

82 A megyei Pártbizottságot nem közvetlenül a megyei Pártértekezlet után választották meg, hanem három héttel később, március 16-án a megyei választmányi ülésen. A választmány egyhangú szavazással a következő 7 elvtársat választotta meg: megyei titkár: megyei szervező : megyei káderes : , m. propagandista: m. nőszervező: m. b. tag, városi titkár: Horváth János Kovács Rudolf Váczi Mátyás Kemény János Csepreghy Mátyásné Goreczki Kálmán

82 A megyei Pártértekezlet, majd ezt követően a rendszeresen megtartott választmányi ülések nagyon sok segítséget adtak a megye kommunistáinak a pártmunkához. A megyei Pártbizottság rendszeresen hetenként megtartotta üléseit, ahol értékelte a megye politikai helyzetét és megszabta a reszort felelősök feladatait. A választott Megyei Pártbizottság már sokkal tervszerűbben dolgozott, de sokáig nem sikerült felszámolni azt a munkamegosztást, hogy a MB tagjai egy-egy járásért is felelősek voltak, ami saját reszortmunkájuk rovására ment. Jól jellemzi ezt a helyzetet a megyei propagandista, aki 1947-ben a propagandamunkáról szóló jelentését azzal kezdi: „a balatonfüredi járás mindenese voltam. . ."

83 A megyei Pártértekezlet határozatainak ismertetését, a feladatokra való mozgósítást megyénk kommunistái felhasználták arra, hogy erősítsék a pártot. A szervezés különböző formában folyt le: egyéni agitáció, családtagok, munkatársak, szomszédok beszervezése. Nem volt ritka eset amikor népgyűlésen alakították meg a KP-ot. 1946 április 13-án Csóton dobszó útján gyűlést hívtak össze. A KP járási titkára ismertette a párt célkitűzéseit, programját, majd pedig felkérte a jelenlevőket, hogy jelentsék ki a KP megalakulását. Ez meg is történt, utána megválasztották a vezetőséget.

84 22 337