A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

A rendőrség letartóztatta a szökésben segítséget nyújtókat. Ugyan itt letépték az MKP zászlaját és gyalázkodó feliratokat festettek a falra. Ugyanakkor Magyarpolányban a visszaszökött SS-ek a rendőrségre tüzeltek és megfenyegették a KP titkárát, hogy egész családjával együtt kiirtják. Tésen 1946. február 6-án betörtek az MKP helységébe és kirabolták. Zircen ismeretlen tettesek betörték a KP helyiségének ablakát, amikor ott szemináriumot tartott a párt. A rendőri nyomozás a zirci járásban, a kommunistákat gyanúsította. Itt a rendőrség élén egy jobboldali szociáldemokrata állt és több vele egyetértő személy tartozott a testület kötelékébe. Kommunista vezetőket koholt vádak alapján letartóztattak és verték őket. A járási kapitány a kommunista rendőrtiszteket felfüggesztette állásukból. Tésről többen feljelentést tettek, hogy a KP vezetőit rágalmazzák. A rendőrség kiszállt a helyszínre és a panasztevő kommunistákat verték meg.

59 A későbbiek során Zircen az egész rendőrséget át kellett szervezni, mert bizonyítást nyert, hogy szándékosan a KP ellen dolgoztak. A reakció általános támadására ellentámadással kellett válaszolni. Fontos feladat volt a reakció leleplezése és a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása. A reakció szervezkedett az államapparátusban is, de akcióit elsősorban a földosztás vívmányai ellen irányította. „A földreform elleni támadás súlyosságát mutatja, hogy a balatonfüredi járásban 70 százalékát támadták meg a kiosztott földeknek. Nemesszalókon a Földigénylő Bizottság kiosztotta G. L. és D. Gy. nyugalmazott főszolgabíró földjét. A volt tulajdonosok népellenesek és németbarátok voltak. Internálva voltak akkor is, és mégis, a Megyei Földbirtokrendező Tanács visszaadta földjüket."

60 Jól jellemezte a reakció mesterkedését a KP I. megyei értekezletén Bakonybánk küldötte: „Azt tapasztaljuk, hogy a reakciósok felmennek a kormányzathoz és ott jogászokkal szövetkezve próbálják kijátszani a törvényeket. .. A nagybirtokos azzal védekezik, hogy ő földmunkás származású, de soha nem nevezte magát másnak, mint földbirtokosnak. Egy főszolgabíró azért követeli vissza a földjét, mert ez a létfenntartását szolgálja."

61 Az MKP I. megyei pártértekezlete, melyet 1946. február 24-én tartottak meg Veszprémben, nagyon határozottan állt ki a föld megvédése mellett. Határozatában hangsúlyozza: „A legélesebben tiltakozik a földreform vívmányainak megsemmisítésére irányuló minden kísérlet ellen." Követeli, hogy a földet ne lehessen visszavenni a parasztoktól. Ennek érdekében a pártértekezlet követeli a telekkönyvezés gyors befejezését.

62 Veszprém megyében 43 olyan község volt, amelynek lakossága jelentős részben németajkú és ezek között elég sok olyan volt, akit mint SS vagy Volksbund-tagot vagyonelkobzásra, vagy kitelepítésre köteleztek. A kitelepítettek helyére részben a megye, részben pedig az ország más területéről, a Felvidékről, a Viharsarokból telepítettek be parasztokat. Ez a ki- és betelepítés országosan is igen vontatottan haladt és nagyban akadályozta a telekkönyvezés megoldását. A Megyei Földhivatal szívesen és sokszor hivatkozott erre. A ténylegesen meglevő nehézségek mellett azonban egy más összetételű megyei földhivatal eredményesebben, gyorsabban oldotta volna meg a problémát. Az MKP megyei bizottsága többször felvetette és követelte, hogy szervezzék át a megyei Földrendező Tanácsot és Földhivatalt. A kommunisták erélyes intézkedéseinek, következetes harcának köszönhető, hogy a megyei Földhivatal kénytelen volt elutasítani több régi földbirtokosnak a kérését, melyben az újgazdáknak juttatott földet követelik vissza.

63 A KP azon volt, hogy az SZDP-vel közösen segítsék a dolgozók jogos követeléseinek a teljesítését és vigyék sikerre az 1945-ben elkezdődött népmozgalmakat. Ennek megvalósítását azonban akadályozta, hogy az SZDP központjából olyan utasítások jöttek, mely nem a segítést, hanem inkább a népi mozgalmak megakadályozását célozta. A megyei vezetésben levő jobboldali szociáldemokraták mindent el is követtek, hogy eltereljék a legfontosabb kérdésekről a figyelmet és akadályozzák a munkát. „Amikor egyes helyi SZD szervezetek az SZD központhoz fordultak, hogy mi legyen az álláspontjuk a népmozgalmakkal kapcsolatban az SZDP vidéki titkársága közölte velük, hogy az SZDP „a leghatározottabban szembehelyezkedik a népítéletekkel."

64 Az SZDP vidéki titkárságának 1945 telén írott jelentése ezt írja: „... a falu népe számára egyáltalán nem volt politikánk. A falu kényes és ügyes-bajos dolgaiban nem tudtunk állást foglalni és az elintézések olyan lanyha módon folytak, hogy amíg mi elintéztük egy karakószörcsöki gazdának az ügyét, addig a KP száz ügyet is elintézett."

65 Veszprém megye kommunistáinak feladatát az ellenség elleni harcban világosan jelölte meg az I. megyei pártértekezlet. Rámutatott arra, hogy a föld megvédése mellett nagyon fontos feladat az államapparátus megtisztítása a reakciós elemektől. Határozatában hangsúlyozza : „A reakció elleni harcot az eddiginél erőteljesebben kell folytatni. "Név szerint felsorolja azokat a reakciós közigazgatási tisztviselőket, akiknek sürgős az eltávolításuk. »Gyökeresen a „B-lista" összeállításával kell segíteni a közigazgatásunkon.«

66 A reakció leverésére összefogtak a baloldali erők és 1946 március 5-én a KP javaslatára Budapesten megalakult a Baloldali Blokk. A KP mellett az SZDP, a Nemzeti Paraszt Párt és a Szakszervezeti Tanács közösen vette fel a harcot a reakció ellen.

67 Követelték a közigazgatás megtisztítását. Ennek eredményeképpen rendelet jelent meg az államapparátus létszámának csökkentéséről. Az 1938-as létszámhoz képest 10 százalékkal kellett csökkenteni az időközben nagyon felduzzadt közigazgatási apparátust. Gazdasági kihatása is számottevő volt, de elsősorban politikai szempontból volt rendkívül jelentős, mert a létszám csökkentését úgy kellett végrehajtani, hogy a reakciós elemek kikerüljenek az államapparátusból. A Baloldali Blokk harcának eredményeképpen több reakcióst volt kénytelen a Kisgazda Párt is eltávolítani soraiból, köztük Sulyok Dezsőt. A SZDP megyei jobboldali vezetői azon voltak, hogy a szoros együttműködést megakadályozzák. 1946-ban több jelentésben jelzik a járási Pártbizottságok, hogy a Nemzeti Paraszt Párttal jó a kapcsolat, és a Kisgazda Párttal is jobban együtt lehet működni mint az SZDP-vel. Romándon az SZDP helyi vezetői kijelentették, hogy a megyétől kapott utasítás értelmében csak akkor kötelesek együtt működni a Baloldali Blokkban, ha a községben bűnösök és reakciósok vannak. Mivel az ő véleményük szerint „a községben sem bűnösök, sem reakciósok nincsenek, nem hajlandók együtt működni". Nem lehetett meggyőzni őket. „Inkább feloszlatjuk a pártot, de mégsem működünk együtt a Baloldali Blokkal" hangsúlyozták és elhagyták a termet.

68 1946. március 9-én a Szabad Nép cikket közöl „Amíg Budapesten egy ablak sem tört be, vidéken gyilkol a fasizmus". Beszámol arról, hogy Zalahalápon a KP titkárát, aki a Nemzeti Bizottság ülésén szóvá tette, hogy Török, volt uradalmi ispán foglalkozás nélkül, munkátlanul él és még a közmunkának sem tesz eleget, másnap este Török lelőtte. Segítségére siető feleségét halálra sebezte, a párttitkárt életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. A gyilkos megszökött.

69 Veszprémben március 10-én tartotta meg a reakció elleni tiltakozó nagygyűlését a BB. A KP megyebizottságának felhívására bejöttek Várpalotáról, Ajkáról, Úrkútról, Peremartonból, Fűzfőről a munkások. Több mint 5000 ember vonult fel. A lelkes gyűlés után végig vonultak a városon. „Földet vissza nem adunk!" „Reakció gyere ki, vár a proli ide ki!'' jelszavak hangoztatásának kíséretében. Veszprémben még nem láttak ilyen lelkes, harcos megmozdulást. Nemcsak Veszprémben, hanem az egész környéken sokáig emlegették ezt a tüntetést. Várpalotán arról beszéltek a reakciósok: „ha Várpalotán is sor kerül ilyen tüntetésre, előtte elmenekülünk." 1946 március elején a megye nagy részében voltak tiltakozó gyűlések. Pápán közel 5000 ember vett részt a tüntető nagygyűlésen. Sulyok Dezső, valamint Tömör Béla járási rendőrkapitány ellen tüntettek. Tömör Sulyok embere volt, ugyanolyan reakciós tevékenységet folytatott, ezért a tüntetők ki is zavarták hivatalából. Március 10-én Enyingen volt lelkes, tiltakozó nagygyűlés. Ezek a gyűlések, felvonulások a demokratikus erőket még inkább mozgósították, a reakciósokra viszont megfélemlítő hatást gyakoroltak.

70 A reakció elleni harc élén megyénkben is mindenütt a KP állt. Nagy336