A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

lenére több ízben jogtalanul elkobzással fenyegetőzve vásárolt föl szegénysorsú földművesektől szarvasmarhákat és levágatta. Az igazoló bizottságok működését nem ellenőrizték, így sok olyan személyt leigazoltak, akiket felelősségre kellett volna vonni és ez felhátorította a közvéleményt. Nem intézkedtek, hogy a járás területén nagyszámban megtalálható volt SS tagokat a rendőrség letartóztassa és eljárás alá vonja. Nem akadályozták meg, hogy a letartóztatott volt SS katonákat, Volksbund vezetőket a rendőrségi internáló táborból napi 20 kg kenyérgabona fizetség ellenében ellenőrzés nélkül hazaengedjék aratási munkára. A nyilas vezetők az elkobzott földjeikről learatták a termést és megfelezték az internálótábor parancsnokával.

53 A Szabad Nép 1946. március 10-i számában „SulyokDezső igazi arca" címmel cikket közölt arról, hogy Sulyok 1945 elején Pápán egyszemelyben volt polgármester, rendőrkapitány és a Nemzeti Bizottság elnöke. A Kisgazda Párt helyi vezetőiül elsősorban a régi jegyzőket szervezte be, köztük sok nyilast és védte őket a felelősségre vonás elől.

54 A KP harca eredményeképpen sikerült elérni, hogy 1945 végén a reakciós főispánt leváltották. A kommunisták javaslatára a Nemzeti Bizottság többször követelte ezt, konkrét tényekkel bizonyítva, hogy a reakciót segíti, mégis hónapok kellettek az eltávolításához. Sulyok Pestre kerülése után is még egy ideig megtartotta a polgármesteri beosztását, de végül sikerült helyette kommunista polgármestert választani. A Nemzeti Bizottságok egyre több helyen, így Veszprémben is követelték a reakciós tisztviselők eltávolítását. „A veszprémi NB kommunista indítványokra több alkalommal is tiltakozott a népbíróság feltűnően enyhe ítéletei ellen. A népbíróság dr. Rimaszombati Imre nyilas főispánt 4 évi fegyházra ítélte. Az NB 1946. január 25-i ülésén heves vitát váltott ki az egyik kommunista párti bizottsági tag felszólalása, mely az enyhe ítélet elleni tiltakozás kifejezését javasolja."

55 Nagy vita után elfogadták a javaslatot, 1946. január 31-én a Szabad Nép is írt erről a tiltakozásról.

50 AZ 1945 NOVEMBERI VÁLASZTÁSOK 1945. november 4-én került sor az országgyűlési választásokra. A KP választási programjában a demokrácia megszilárdítását, az újjáépítést, az infláció megszüntetését, a közellátás biztosítását, a mezőgazdaság talpraállítását és a demokratikus külpolitika megvalósítását tűzte ki célul. A megye kommunistái gyűléseken, egyéni agitáción keresztül ismertették pártunk programját. Csupán a devecseri járásban 60 gyűlést tartottak a választás előtt. Október 7-én a megyében 50 helyen, október 14-én pedig 36 helyen volt gyűlés. Lepsényben és Várpalotán nagygyűlés volt, melyen Molnár Erik elvtárs beszélt, a KP listavezetője. A beküldött jelentések mind arról számoltak be, hogy lelkes hangulat volt a gyűléseken, ez bizony megtévesztőén hatott. A népnevelőket agitátorképző pártiskolán képezték ki Devecserben, ahová szeptembertől kezdve a többi járások is 20—20 népnevelőt küldtek. Nem volt olyan község a megyében, ahol a választás előtt legalább egy gyűlést ne tartott volna a KP. Nagy gondot fordítottak arra, hogy amivel lehet, segítsék a dolgozókat. Devecserben 300 családnak 2—2 mázsa szenet osztottak ki. Ugyan itt szétosztottak 10 mázsa sót is, melyet spekulánsoktól foglaltak le.

57 Az első nagy összecsapást a haladás és reakció erői között az 1945-ös választások jelentették. A Kisgazda Párt országosan megszerezte a szavazatoknak 57 százalékát, tehát az abszolút többséget. A KP 17 százalékot, az SZDP 17,4 százalékot, a Nemzeti Paraszt Párt 7 százalékot kapott országosan. Megyénkben lényegesen rosszabb volt a helyzet. A Kisgazda Párt 85 122 szavazattal 65,54 százalékot, az SZDP 16 945 szavazattal 13,06 százalékot, a KP 16 598 szavazattal 12,77 százalékot, a Nemzeti Paraszt Párt 9 767 szavazattal 7,52 százalékot ért el. A legjobb eredményt a veszprémi járásban 18,2 százalékkal és a devecseri járásban 15,7 százalékkal érte el a KP.

58 Az eredmények a KP számára is meglepetést jelentettek, mert a gyűlések lelkes hangulatából, a párttagság létszámának állandó erősödéséből következtetve többre számítottak. A választás részletes eredményét az l-es sz. táblázat szemlélteti. A választás megmutatta azt is, hogy nagyobb gondot kell fordítani a parasztság, a nők és a középrétegek megnyerésére. Türelmes munkával biztosítani kell a két munkáspárt szoros együttműködését, nem szabad lebecsülni a reakció erejét, hanem közösen kell harcolni ellene. A választások után mint az ország többi részén megyénkben is egyre erősebb támadásokat intézett a demokrácia vívmányai ellen és az MKP ellen a reakció. 1945. december 7-én Somlóvásárhelyen két bujkáló volt SS katona megtámadta Fuller Ferenc elvtársat, aki csak fizikai erejének köszönhette, hogy életben maradt. Az egyik SS meghalt, a másikat sebesülten a lakosság egyrésze bújtatta, majd megszöktette. I. SZ. TÁBLÁZAT ÖSSZESÍTETT KIMUTATÁS az 1945. XI. 4-i nemzetgyűlési képviselő választásról Nemzeti Paraszt Párt Polgári Demokrata Párt Magyar Kommunista Párt Független Kisgazda Párt Szociáldemokrata Párt Járás szavazatok °/o szavazatok % szavazatok % szavazatok % szavazatok % Devecseri 1530 7 263 1,3 3 486 15,7 14 907 67,1 1968 8,9 Enyingi 2178 11,8 208 1Д 2 272 12,2 11,738 63,3 2 154 11,6 Pápai 2090 9,4 192 0,9 2137 9,5 16 231 72,5 1743 7,7 Zirci 1388 6,7 262 1,2 1801 8,3 15 547 71,6 2 752 12,5 Veszprémi 1910 7,8 303 1,2 4 542 18,2 14 645 59,3 3 361 13,5 Összesen 9096 8,3 1228 1Д 14 238 13,2 73,068 66,5 11918 10,9 Veszprém város 237 2,6 128 1,4 818 9,2 3,567 62,7 2 139 24,1 Pápa város 434 3,8 92 0,8 1542 13,5 6,487 57,0 2 828 24,8 Összesen 671 . 3,3 220 1,0 2 360 11,6 12 054 59,7 4 967 24,4 Választókerület 9767 7,52 1448 1,11 16 598 12,77 85 122 65,54 16 945 13,06 335