A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében
egyáltalán nem rendelkezett földdel. A megye legnagyobb földbirtokosa az egyház volt, a veszprémi püspökség, a veszprémi káptalan, a zirci apátság együttesen 150 000 kat. hold földbirtokkal rendelkezett. 23 Veszprém megyében a földosztás során 240 000 kh földet osztottak fel. Földhöz jutott 15 884 család, melyek közül 7,862 családnak a felszabadulás előtt nem volt földingatlana. A földjuttatásban részesültek a kapott föld nagysága szerint a következők szerint oszlanak meg : Gazdaság nagyság Földjuttatásban részesültek csoport száma százalékban 0—1 kh-ig 21,1% 1-3 kh-ig 43,4% 3-5 kh-ig 17,4% 5—8 kh-ig 13,5% 8—10 kh-ig 6,2% 10—15 kh-ig 6,8% 15 kh fölött 0,6% 100 % 25 A földosztással jelentősen megnőtt a kisbirtokosok száma. Megszűnt a hatalmas nagybirtok, összeomlott az úri nagybirtokos Magyarország gazdasági alapja és valósággá vált a párt jelszava: „a föld azé, aki megműveli". A kizsákmányolás megszüntetésének a földreform végrehajtása csak első lépés volt. Nagyon nehéz körülmények között kezdtek az újgazdák a földek megműveléséhez, hosszú ideig ki voltak szolgáltatva a kulákuzsorának. Addig, amíg a Tiszántúlon forradalmi gyorsasággal már áprilisban be is fejeződött a földosztás, a Dunántúlon vontatottan haladt. A mi megyénkben is nagyon hosszú időt vett igénybe és sok igazságtalanság is történt. Veszprémben Jutás pusztán a püspöki birtokon osztottak először földet április 17-én, ünnepélyes keretek között, a járások közül pedig az enyingi járás kezdte el áprilisban a földosztást. A vontatottságot bizonyítja, hogy a megyei földbirtokhivatal 1946. szeptember 20-i jelentése szerint: „a földreform során 8 községben lett a telekkönyvezés végleg befejezve: Kádárta, Papkeszi, Szentgál, Vörösberény, Sóly, Ősi, Bakonynána, Nagyvázsony". 26 Megyénkben a földosztásnál elég sok igazságtalanság történt: Vicsepusztán az újgazdák a legrosszabb földet kapták, az intéző viszont 480 holdat megtartott magának és terrorizálta az újgazdákat. Bársonyoson a földosztásnál 7 holdat kapott az, akinek már volt földje, a teljesen nincstelenek 3 holdat. 27 Mezőlakon a nincstelenek a község legtávolabbi részén kaptak földet, míg a földtulajdonosok a közelben. Az uradalomban levő, szétosztásra került gazdasági felszerelést a jobbmódúak kapták, míg a szegénysorsúak csak kis részben részesültek belőle. 28 A földreformtörvény kijátszásának, a nincstelenek kisemmizésének egyik jellemző példája Mindszenty József földigénylése. A felszabadulás után Mindszenty mindent elkövetett, hogy mentse az egyházi birtokot. Különböző érdemekre hivatkozva Farkasgyepű határában kiigényelt 107 katasztrális hold földet és meg is kapta. A püspökség emberei megfélemlítették a parasztokat. Azt mondták, hogy nem szabad igényelni a püspöki birtokból, mert úgyis visszavennék, másrészt nem érdemes igényelniök, mert ez gyümölcsös és ebből 332 lényegesen kisebb darabot lehet kérni. Mindszenty úgy tájékoztatta a megyei Földhivatalt, hogy nincs igénylő a községben és egyszerű szántóföldről van szó. így Farkasgyepűn 18 család maradt teljesen nincstelen, mert kevés volt a kiosztásra kerülő föld és még 1948-ban is alkalmi munkából, főleg favágásból éltek. Ezen az igazságtalanságon csak 1948-ban változtattak. 29 A földosztásnál előforduló lassúság és a hibák összefüggnek a Vármegyei Földbirtokrendező Tanács és a megyei Földhivatal nem kielégítő munkájával, amiért több tagját le is kellett váltani. De összefügg a Földigénylő Bizottságok összetételével is. Ahol a Földigénylő Bizottságokban megfelelő számban voltak képviselve az agrárproletárok — mint például Kertán — ott gyorsan és jól oldották meg, de ahol — és ilyen sok volt — falusi iparosok, alkalmazottak voltak többségben, ott a spekuláció érvényesült. Több községben a Földigénylő Bizottságban kommunisták egyáltalán nem voltak, mert amikor megalakult a bizottság, még nem volt a községben pártszervezet, később pedig nem változtattak az összetételen. Pl. Takácsiban még 1946-ban is csak parasztpárti tagjai voltak a bizottságnak, pedig már volt a községben KP. Ahol nem voltak pártszervezetek a környék üzemeinek kommunistái segítettek és a Budapestről leküldött elvtársak. Az MKP Veszprém járási konferenciáján 1946. március 9-én Slamovics Zoltán elvtárs nemesvámosi körzeti titkár hangsúlyozta, hogy mennyire fontos tudatosítani a parasztság között, hogy az MKP kezdte el a földosztást és harcol a föld megvédéséért. A konferencia egyhangúlag elfogadta azt a javaslatát, hogy a pártszervezetek nagyobb gondot fordítsanak a Földigénylő Bizottságok munkájára és ahol szükséges, válasszák újra ezeket. A kommunistáknak részt kell venni a bizottság munkájában és biztosítani kell a föld igazságos elosztását és megvédését. 30 Kislődön 1946 novemberében a földigénylők és újgazdák gyűlésen követelték a Földigénylő Bizottság lemondását, mert „jelenlegi összetételében nem képviseli az érdeküket, nem tud eleget tenni feladatának". A bizottság összetétele a következő volt : elnök kovács segéd, helyettese — műszerész, a többi tag — 2 írnok, egy bognár és egy suszter. 31 Tehát még mutatóban sem volt benne agrárproletár vagy szegény paraszt. Nem képviselte ez a bizottság a telepesek érdekét sem. Az új bizottságba telepeseket is választottak. Mivel a telepesek közül sok volt a kommunista így a választásoknál a telepesek bekerülésével együtt a KP képviselője is bekerült a Bizottságba. 32 HARC A MAGYAR KOMMUNISTA PART I. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE HATÁROZATÁNAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT Az MKP 1945. május 20-án tartotta Budapesten első országos értekezletét. Megszabta azokat a feladatokat, amelyek megoldása biztosította az ország újjáépítését, a munkásosztály vezetőszerepének erősödését, a nemzeti összefogást. Az értekezleten hangsúlyozták, a feladatok végrehajtásához nagyon fontos, hogy falun is kiépüljenek a KP szervezetei. Ezeket a szervezeteket rendszeresen kell segíteni, irányítani, ezért létre kell hozni a megyei és járási pártbizottságokat, melyek irányítói az adott területnek. „Minden vármegyében a pártszervezetek munkájának összefogását és a pártmunka irányítását 5 tagú megyei pártbizottság végzi. A megyei pártbizottságot a megyei pártértekezlet választja. Amennyiben a megyei pártértekezlet egybehívása akadályokba ütközik, úgy a megyei pártbizottságot ideiglenesen a Központi Vezetőség nevezi ki." 33 Az értekezlet után a Központi Vezetőség Német István elvtársat nevezte ki az MKP Veszprém megyei titkárának. Német elvtárs a felszabadulás után néhány nappal a pápai járásban szervezte a pártot, segítette a földosztást, így titkári kinevezése előtt a megye egy részét már ismerte, de mint pestinek, nagyon új volt ez a terület. Német elvtárs vezetésével június 6-tól működött az MB, de még szorosan összefonódva a városi vezetőséggel, keresztezve egymás munkáját. Az MBnak csak négy tagja volt és nem reszortok, hanem területek / Földterület nagysága Az összes gazÖsszes terüledaságok számátekhez viszohoz viszonyítva nyítva 1 kh-on aluli 33,6 1,2 1—5 kh-ig 32,6 6,6 5-10 14,0 8,4 10-20 12,2 14,0 20—50 5,7 13,2 50-100 0,9 4,7 100-1000 0,8 19,1 1000 kh-on felüli 0,2 32,8 100% 100 % 24
