A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

A Kommunista Párttal egyidőben szervezték a többi pártokat és tömegszervezeteket is. Ezek létszáma, ereje eltérést mutat a megye területének különböző részein. A Szociáldemokrata Pártnak, több helyen volt a megyében erős szervezete, pl. Pétfürdőn, a Fűzfői Nitrokémiánál, az Ajkai Bauxitnál. Itt a munkások közül is sokan léptek be az SZDP-be, ezenkívül az adminisztratív dolgozók és a műszaki értelmiség egyrésze. Városokban, községekben főként iparosok, kereskedők, kocsmárosok, ügyvédek, jegyzők, postások, vasutasok, tisztviselők léptek be a pártba. Parasztember viszonylag kevés volt köztük. A belépők közül sokan nyíltan hangoztatták, hogy az SZDP-t még a Horthy-rendszer is megtűrte, tehát bármi történjék, nekik nem lehet bajuk. A Független Kisgazda Párt összetétele nagyon vegyes volt. Tagjai között minden réteg megtalálható. Újgazdák, kis- és középparasztok, jómódú birtokosok, a volt kizsákmányolók, a régi államgépezet emberei, volt csendőrök, katonatisztek, tisztviselők. Az akkori FKP megyénkben is a reakciós erők fellegvára volt. „Az FKP pápai szervezetében a felszabadulás után közvetlenül Sulyok Dezső volt a teljhatalmú vezető. Bár a középparasztság jó része is a párt szervezetében tömörült, ők csak olyan „közkatonák" voltak. A többséget a városi kispolgárok, nagyobb tekintélyű iparosok, kereskedők tették ki. Ezek azért ragaszkodtak a Kisgazda Párthoz, mert ezen keresztül biztosították maguk részére az anyagi előnyöket. Sulyok Dezső mint polgármester mindent elkövetett, hogy ezt a réteget segítse."

18 Pártjuk taglétszámának erősítése érdekében mindent elkövettek. Tésen téglát és cserepet ígértek azoknak, akik belépnek az FKP-ba. Ugyanakkor arról beszéltek, hogy jönnek az angolok és a kommunistákat felakasztják. Dákán az FKP titkára feltörte a KP helységét és az ott található iratokat megsemmisítette. A zászlót és a párt tábláját leszakította.

19 A Nemzeti Paraszt Párt tagságának többsége dolgozó paraszt volt, de elég sok értelmiségi is ebbe a pártba lépett be. Megyei titkára Szentiványi Kálmán lett. Ez a párt a különböző bizottságokban segített elfogadtatni a KP helyes álláspontját, mert felismerték, hogy a dolgozók érdeke ezt követeli meg. Általánosan ez volt a jellemző, de azért előfordult, hogy néhány községben a Kisgazda Párt maga mellé állította e párt tagjait egyes kérdések eldöntésénél. A szakszervezetek létrehozását nagyon fontosnak tartotta a KP, éppen ezért segítették a szervezését. Az 1945. július 3-i jelentés arról számol be, hogy 14 szakszervezet megalakult, 6 pedig alakulóban van. Ezek taglétszáma a szakmunkásoknak csak egyharmadát ölelte fel. Nehéz volt megértetni a dolgozókkal a szervezkedés jelentőségét. A megyei lapban rendszeresen közöltek cikkeket a szakszervezetek alakulásáról, tevékenységéről, hogy ezzel is segítsék a szervezést. Ebben a jelentésben írnak arról is, hogy 7 helyen alakult Üzemi Bizottság, köztük a Veszprémi Lőszerműveknél, a Herendi Porcelángyárban. Az ÜB-nek nagy szerepe volt a termelés beindításában, a dolgozók ellátásának javításában.

20 MAGYAR DEMOKRATIKUS IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG (MADISZ) Nagy harc folyt a pártok és szervezetek részéről az emberek megnyeréséért, de különösen nagy volt a harc az ifjúság megnyeréséért. Annak érdekében, hogy az ifjúságot ne szakítsák szét, a KP nem alkotott külön ifjúsági szervezetet, hanem a MADISZ-t segítette. A többi pártok viszont nem akarták ezt az egységet és harcot indítottak, hogy létrehozva saját ifjúsági szervezeteiket, maguk mellé állítsák az ifjúságot. Ebből a küzdelemből az egyház sem maradt ki, és sok helyen titokban működtette szervezeteit, vagy a demokratikus ifjúsági szövetséget igyekezett befolyása alá vonni. A MADISZ szervezése komoly harci feladat volt. Pápán a KP megalakulásával egyidőben a megyében elsőként jött létre a MADISZ. Néhány hónap alatt több községben alakult meg, de még 1946 elején is sok községben hiányzott. Takács János elvtárs az MKP megyei ifjúsági megbízottja 1946. január 15-i jelentésében főproblémaként azt veti fel, hogy nincs a MADISZ-nak megyei vezetősége, amely irányítaná a szervezési munkát. Jól dolgozó szervezetek voltak Pápán, Devecserben és Várpalotán. 1946 novemberében alakult meg a MADISZ Jásdon, Márkon és Nagyesztergáron. Jól működő szervezet volt már akkor Bakonytamásin és Hidegkúton is. Veszprémben 1945 áprilisában alakult meg. 1945 nyarán azonban az egyháznak sikerült Veszprémben teljesen a befolyása alá vonni ezt a szervezetet. A piarista diákokat a tanárok rendszeresen beszámoltatták arról, hogy mi történik a szervezetben és ellátták instrukciókkal. Ennek hatására a MADISZ helységében nyilas indulót és horthysta dalokat énekeltek. Olyan kijelentéseket tettek, hogy „a zsidókat ki kell irtani, a nemzetiségieket egy szál ingben át kell zavarni a határon, vagy ki kell őket is végezni. Nagy Magyarországot ez a fiatalság fogja vissza szerezni a III. világháborúban." Ezek a diákok állandóan a rendszer ellen izgattak. Szidták a kommunistákat és mindenért a KP-t tették felelőssé. Végül a ren dőrségnek is foglalkoznia kellett az üggyel és az egész MADISZ-t át kellett szervezni Veszprémben 1945 második felében.

21 MAGYAR NŐK DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGE (MNDSZ) A nők megnyerése az egyik legnehezebb feladat volt. A reakciós, vallásos befolyás közöttük érvényesült a legjobban, távoltartották magukat a politikai mozgalmaktól. Az MNDSZ szervezetei elsősorban a bányatelepeken, városokban jöttek létre. Többségében kommunista asszonyok alkották a nőszervezetet, az első időkben nem szívesen vettek fel pártonkívüli asszonyokat. „A helyi MNDSZ egyelőre még egy-két tag kivételével csaknem kizárólag kommunista tagokból áll" — írja 1946 januári jelentésében az MKP devecseri járási titkára. 1946-ban indult meg nagyobb mértékben falun is az MNDSZ szervezése. Munkájuk elsősorban a gyerekek segítésére irányult. Bölcsődéket, napközi otthonokat hoztak létre, ruhát, cipőt gyűjtöttek a menhelyben levő gyerekeknek. Sok helyen a KP-val közösen szerveztek műsoros estéket, és ezek bevételeit szociális célokra fordították. A „SAS" akciók (Siess, Adj, Segíts) jól sikerültek. Látszatra az MNDSZ többségében szociális kérdésekkel foglalkozott, mégis kezdettől fogva más volt mint a régi rendszer jótékonykodó nőegyletei. Nagyon sokat tettek a nők politikai felvilágosítása érdekében, hozzásegítették őket ahhoz, hogy a saját gondjaik mellett lássák községük, munkahelyük, sőt az ország problémáit is. A gyerekek segítése volt az a terület, ahol a politikától idegenkedő asszonyokat is meg lehetett nyerni és fokozatosan bevonni más munkába is. Sikeres karácsonyi akciókat bonyolítottak le már 1945-ben Pápán, Veszprémben, Zircen, Várpalotán, Enyingen, Ajkán, Devecserben pl. „Karácsony napján ötven szegény gyermek kapott ünnepi ebédet, 83 szegény család pedig élelmiszercsomagot (az élelmet úgy gyűjtötték öszsze). 38 család kapott 5—5000 pengőt, 22 család 10—10 000 pengő pénzsegélyt. 30 szegénysorsú katona kapott sülttésztából, fehérkenyérből és cigarettából álló csomagot."

22 Devecserben ekkor még rövid ideje működött az MNDSZ, december 9-én alakult. A FÖLDREFORM A hatalomért folyó harcban a tömegek megnyerésénél döntő volt a munkás-paraszt szövetség megteremtése. A földreform gazdasági vonatkozásában is rendkívül jelentős, de végrehajtása fontos politikai kérdés volt. A parasztság megnyeréséhez nagy segítséget adott a földreform végrehajtása. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 15-én rendkívüli minisztertanácsi ülésen fogadta el a 600/1945 sz. rendeletet. A rendelet végrehajtása során Magyarországon kb. 650 000 család kapott földet. A felszabadulás előtt megyénk mezőgazdaságát is a félfeudális nagybirtokviszonyok jellemezték, 1935-ben pl. az egyház és mintegy kétszáz földbirtokos kezén volt a megye földterületének egyharmada, ugyanakkor 20 000 paraszt család 331