A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)

tőt pedig a pápadereskei faluvégen lőttek ki. Ettől a kisjelentőségű eseménytől eltekintve, több harci esemény ebben a körzetben nem volt. Az 1. SS páncélos hadosztály csapatai harc nélkül vonultak vissza. A 19. és 30. gépesített dandárok csapatai harc nélkül vonultak be Nyaradra és Nemesszalókra. Délelőtt 9 órakor már Marcalgergelyiben voltak a szovjet csapatok. Elsőnek 3 harckocsi robogott be a községbe, s miután meggyőződtek arról, hogy a német utóvédek elhagyták a községet, részben Szergény, részben Külsővat felé nyomultak előre. A Szergény felé vonuló 31. gépesített dandár és a 14. motorkerékpáros dandár csapatai azonban a Marcalnál elakadtak, mert a folyó hídja egy harckocsi alatt leszakadt. Külsővat községnél a német utóvédek a déli órákig állásaikban maradtak. Ekkor hirtelen felkerekedtek és állásaikat otthagyva, a Marcal nyugati partjára menekültek. Egy szovjet páncélos felderítőkocsi futott be elsőnek a faluba. A páncéloson levő szovjet katonák a németek után érdeklődtek. Majd rakétákat lőttek fel, s hamarosan 30—40 szovjet harckocsi vonult a községbe, gyalogsággal megrakva. A csapatok megállás nélkül vonultak tovább — elhagyva a megye területét A 114. lövész hadosztálytól délre, Kup térségéből a 46. harckocsi, és a 30. gépesített dandárok nyomultak előre nyugat felé. A szovjet csapatok akadálytalanul nyomultak előre a németektől kiürített területen. Déli 11 órakor vonultak keresztül Nemesszalókon és Adorjánházán. Csöglét is déli 12 órakor érték el. Itt néhány órára megállt a szovjet csapatok előnyomulása, mert az 1. népi hegyi hadosztály alegységei ellenlökéssel kísérleteztek Celldömölk irányából. A szovjet tüzérség tüze azonban néhány órai harc után szétszórta a német csapatokat. A németek kudarca után a szovjet csapatok átkeltek a Marcalon és (elhagyva a megye területét), benyomultak Celldömölkre. A 8. sz. műút térségében előnyomuló főerők, elsősorban az 5. gárda harckocsi hadtest parancsot kapott, hogy március 27-re, az esti órákig érje el a Rábát, keljen át azon és foglaljon hídfőállásokat a folyó nyugati partján. A hídfőállásokat tartsák a 9. gárda hadsereg magasabb-egységeinek beérkezéséig. Az 5. gárda harckocsi hadtest csapatai, a 20., 21., 22. harckocsi dandárok és a 6. gépesített dandár csapatai március 26-án hajnali 4 órakor indultak meg Devecser térségéből. A gépesített csapatok mögött az összfegyvernemi csapatok nyomultak előre. Első lépcsőben a 98. lövész hadosztályl kétlépcsős harcrendbe. (Első lépcsőben a 324. lövész ezred, másodikban a 290., 323. lövész ezredek.) Második lépcsőben a 99. lövész hadosztály nyomult előre. Devecsertőldélreal03. lövész hadosztály csapatai támadtak. Az I. népi hegyi hadosztály csapatai mindenütt vissza, vonultak a Marcal mögé. A szovjet csapatok akadálytalanunyomultak előre. Borszörcsökre virradatkor érkezett két motorkerékpáros szovjet katona Székpuszta felől. Mivel nyoma sem volt ellenséges katonáknak, egy-két óra múlva nagyobb alakulatok vonultak át a községen. Orosziban ugyanez volt a helyzet. Ide három lovas felderítő érkezett. Pernesz Elek bíró fogadta őket, aki éppen az utat javította. A szovjet lovaskatonák németek után érdeklődtek, majd utasították a bírót, hogy doboltássa ki, akinél idegen katona bujkál, az jelentse. Apácatornába reggel 8 órakor érkezett két szovjet lovas felderítő. Alig negyedórával később gépkocsikon özönlöttek a szovjet csapatok nyugat felé. Iszkázra délelőtt 10 órakor érkeztek ugyancsak lovas felderítők. A 8. sz. műút térségében az utolsó község Karakószörcsök volt. A kora reggeli órákban még néhány német katona járt a faluban. Délelőtt 10 óra után a keleti dombszegélyen megjelentek az első szovjet lovasok. A községben levő magyar méneskari huszárok a falu végén jelentkeztek az orosz lovasegység parancsnokánál. Badics Jenő volt orosz fogoly tolmácsolt. Mikor a szovjet tiszt látta, hogy csak méneskari katonákkal áll szemben, azonnal indította tovább katonáit. A lovasok nyomában hamarosan menetoszlopban vonuló gyalogság, lovaskocsik és gépkocsik tömege özönlött. Déltájban a szovjet tüzérség tüzelőállásokat foglalt a kertekben és a vasútállomásnál, majd tüzelni kezdtek a Marcal irányába. A visszavonuló 1. népi hegyi hadosztály csapatai ugyanis a Marcal-csatorna hosszában főellenállási vonalat építettek ki. A délutáni órákban a németek ellenlökést hajtottak végre Jánosházától K-re a Malomcsatornánál. Átmenetileg megállították a szovjet csapatok rohamos előnyomulását. A harcban 7 szovjet tankot kilőttek. Az éjszakai órákban a szovjet csapatoknak Jánosházától D-re sikerült hídfőt létrehozni a Marcalon. Az éjszakai órákban a német 4. légiflotta kötelékei 50 bevetést hajtottak végre. A Marcal vonalán támadó szovjet csapatokat támadták elsősorban Jánosháza térségében. Ugyanakkor légitámadásokat hajtottak végre a szovjet hadseregek hadműveleti mélységében is. Többek közt Veszprémet is támadták. Mindez hiábavalónak bizonyult. A szovjet csapatok március 27-re virradó hajnalon számos helyen átkeltek a Marcalon, elsősorban Jánosháza mindkét oldalán. Az 1. népi hegyi hadosztály új — ki tudja már hányadik —, ellenállási övezetet épített ki Bögöte és Kissomlyó vonalán. A 26. hadsereg Pusztamiske—Halimba szélességben támadott március 26-án. Erőinek zömét Halimbán összpontosította és koncentrált támadást indított Szőc, Nyirád irányába. A német adatok szerint a szovjet csapatok 2—3 gyalogos zászlóaljjal indultak támadásra, melyet kb. 50 db harckocsi (többségében T-34/85, továbbá „Joszif Sztálin II." típusok) és 15 rohamlöveg támogatott. A támadást erős tüzérségi tűz előzte meg. A Szőcnél védő német 1. páncélos hadosztály maradványai, a „Bradel-harccsoport" (113/1. zászlóalj és a két utász század) és az 1. Harccsoport a kora délutáni órákban megkezdte a visszavonulást Szőcről Nyirád felé. A viszszavonuló németek Nyirádon védekezni próbáltak: harckocsiaknákat raktak le és a 113/1. zászlóalj még meglevő két darab önjáró nehéz páncéltörő lövegével 2—3 lövést adtak le a közeledő szovjet harckocsikra. A falu déli szélén álló öt P-V „Panther" is tüzet nyitott, de mindezek a fölényesen támadó szovjet harckocsikat megállítani nem tudták. Délután 16 óra után a szovjet csapatok elfoglalták Nyirádot. A faluban végbement harcicselekmények következtében két lakóház összeomlott és egy pajta leégett. Több ház megrongálódott. A rövid harcnak a polgári lakosság közül 4 halálos áldozata és egy sebesültje volt. A szovjet páncélos támadás Nyirádtól Zalahaláp felé tört előre, maga előtt kergetve az 1. páncélos hadosztály maradványait, akik így átsodródtak a IV. SS páncélos hadtest sávjába. Nyirád elfoglalása után a szovjet 104. lövész hadtest csapatai Sümeg irányába fordultak. Ugyanakkor Nemeshanyban és Káptalanfán kb. 40 szovjet harckocsiból álló erő vonult fel készenléti állásokba.

139 A német III. páncélos hadtest (hadtest harcálláspont: Rábamolnári) csapatai Ukk és Sümeg között kíséreltek meg védelmi állásokat kiépíteni A hadtest jobbszárnyán a 3. páncélos hadosztály csapatai voltak védelemben. A Sümeg felé vezető utakat a 3. páncélgránátos ezred két zászlóalja szállta meg. A 27. hadsereg jobbszárnyán támadó 35. lövész hadtest és 110. harckocsi dandár csapatai Nyirád—Nagyvázsony sávban folytatták támadásukat március 26-án. Reggel 7 órakor a szovjet csapatok benyomultak Vöröstó községbe. A 9. SS páncélos hadosztály egyik alegysége rövid harc után visszavonult. A harc során 9 német, 1 magyar, és két szovjet katona esett el. A községben leégett két ház és meghalt két polgári személy. A szovjet csapatok előnyomulása azonban a Nagyvázsonytól DNY-ra lévő Talódi-erdő térségében elakadt. A visszavonuló 9. SS Hohenstaufen páncélos hadosztály csapatai harcolva hátráltak és rendkívül makacs ellenállást fejtettek ki. Hasonlóan elakadt a szovjet csapatok támadása a IV. SS páncélos hadtest balszárnyán, Nyirádtól D-re, az Agártető (513 m) térségében. Az itt harcolva hátráló 1. páncélos „Bradelharccsoport" és 1. páncélos harccsoport (4, ,Panther" harckocsival, 2 önjáró páncéltörő ágyúval, 5—6 aknavetővel) az esti órákban makacsul védekezett a Dobos-puszta és Tüskés-puszta feletti kis erdőben, és az Agártető erdőségeiben. A 27. hadsereg balszárnyán támadó 37. lövész hadtest és a 181. harckocsi dandár csapatai március 26-án ugyancsak áttörték az I. lovashadtest főellenállási vonalát. A német 21 321