A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)

torlaszt létesítettek. Utóvédjeik órákon át tartották a községet. A heves utcai harcokban a németek súlyos emberveszteséget szenvedtek. A pap pajtájában 30 német katonára gyújtották rá az épületet a szovjet lángszórósok. Kálmán István házánál 12 német katona és egy őrmester esett el. A harcok végén mintegy 70, zömében német katona holtteste maradt a községben. A 31. gárda gépesített dandár, amely már az előző nap óta lőtte a Jásdon levő német utóvédet, a hajnali órákban megkezdte a támadást a község ellen. A harcok során a községben 7 ház elpusztult és 8 polgári személy meghalt. A dandár Bakonynána felé nyomult. A Tésen összpontosult szovjet csapatok, a 46. harckocsi dandár és a 18. gépesített dandár kétirányú támadást hajtott végre. Egyrészük, 10 db harckocsival Felsőpere felé tört előre, üldözve a hátráló német utóvédeket. Egy német lövészpáncélost az olaszfalusi úton a szovjet katonák szétlőttek. Csetény, Jásd, Felsőpere erőteljes védelme a 12. SS páncélos hadosztály gyors visszavonulását fedezte. A hadosztály március 22-én délelőtt gyors ütemben vonult vissza a Dudar—Esztergár, és a Jásd—Olaszfalu közti úton Zirc felé. A közbeeső községeket ellenállás nélkül kiürítették, s így azok szinte harc nélkül kerültek a szovjet hadsereg kezére. Dudaron 1 ház égett le, 5 házat ért tüzérségi találat. Bakonynánán 2 ház gyulladt ki és néhány találatot kapott. A viszszavonuló német csapatokat a szovjet légierő állandóan támadta. Az ebben a térségben levő utakat mindenfelé a német hadsereg elpusztította hadfelszerelései borították. A Várpalota—Szápári úton lőszerkocsi (1800 km), harckocsi és autóroncs (15 200 km). Az Inota-puszta—Jásd közti úton 2 db lőszermozdony (1200 km). A 811. sz. Bodajk—Zirc közti úton a roncsok tömege. Egy kiégett harckocsi (11 800 km), két kiégett tank és egy gépkocsi (21 200 km), autóroncsok (22 300, 26 900 km), terepjárók roncsai (27 400, 28 400 km), kiégett harckocsi (30 000 km) stb.

96 A szovjet légierő a német csapatok visszavonulási központját, Zircet támadta. Március 21-én este zajlott le az első súlyos támadás. Március 22-én Dudar irányából a visszavonulók végtelen oszlopai vonultak a községen keresztül. Német és magyar katonaság, de nagyszámban polgári személyek is. A Háromhegynél vonultak, mikor szembe velük német tankok jöttek. Ekkor érte őket a több hullámban jövő szovjet légitámadás. A támadás főiránya: Deák u., Kossuth u., Bokányi u., Táncsics u., Bajcsy-Zsilinszky u., Reguly u., Bakonybéli út. A bombazápor és géppuskatűz kb. 154 emberéletet követelt. Német katona: 73, magyar katona: 13, román munkaszolgálatos: 8, civil férfi: 34, nő: 18, gyermek: 8. (Ezenkívül még igen sok volt a sebesült, akiket az apátsági épületbe költözött járási kórházban ápoltak. Mivel villany, s így röntgen sem volt, nagyon sokan utólagosan haltak meg. Főleg sepsisben.) Az esti órákra a német csapatok mindenütt visszavonultak a Győr—Veszprém országút, illetőleg vasútvonal mögé. Mivel a Zirc—Bakonybél—Nagygyimót közti út volt egyik legfontosabb visszavonulási útjuk, az út védelmére Zirc, Lókút, Pénzesgyőr és Bakonybél térségében erős utóvédeket hagytak vissza. Mivel a 12. SS páncélos hadosztály még igen jelentős erőket képviselt, azt igyekeztek lehetőleg épségben visszavonni a Rába mögött levő „Zsuzsanna-állásba", illetve az osztrák—magyar határon levő harmadik védőövbe. (A 12. SS páncélos hadosztály erőviszonyai március 22-én este a következők voltak: 7 zászlóalj, napilétszám: 10 019, harcolólétszám: 4171 ember. Fegyverzete: 23 db nehéz páncéltörő ágyú, 23 db páncélvadász, ebből 3 db „Jagdpanzer Panther", a többi P-IV-es alvázon. Harckocsik: 12 db P-IV és 6 db P-V. Tüzérsége: 6 könnyű- és 1 nehéz üteg, 4 „Nebel-werfer" üteg és egy 100 mm-es ágyús üteg.) A hadosztály megkímélése céljából a hátrahagyott utóvédeket a hadosztályokhoz került, alárendeltségében levő csapattöredékekből állították össze. Pl. a Zircen hagyott utóvéd a legkülönbözőbb alakulatokból állt. (60. tartalék zászlóalj 4. géppuskás százada, a 136. tartalék hegyivadász ezred zászlóalja, a 32. tartalék gyalog zászlóalj 2 százada, a 16. tartalék motorkerékpáros alakulat 3. százada stb.) Március 22-én estére a szovjet csapatok mindenütt megközelítették a Győr—-Veszprém közti vasútvonalat. Gyorscsapataik Zirc előtt álltak. A 30. gépesített dandár Nagyesztergár térségében, a 31. gépesített dandár pedig Olaszfaluban. A községbe benyomuló szovjet harckocsik a nyugati irányba néző részen, a Major utca kertjeiben foglaltak el tüzelőállásokat. A Major u. 5 számú ház kertjébe és udvarába öt harckocsi, Major u. 8. sz. házba három harckocsi állt be. A községben harc nem volt. A németek még a délutáni órákban fejvesztetten kiürítették a falut. Elvonulásuk olyan gyors volt, hogy pl. a községtől D-re, az Eperjes nevű magaslaton levő lokátor-állomásukat otthagyták. A szovjet csapatok bevonulásakor a községben csak néhány elmaradozott német katona volt, akiket a szovjet csapatok megsemmisítettek. A tüzelőállásba vonult szovjet harckocsik egész éjjel ágyúzták a tőlük Ny-ra levő magaslatokon (Kakashegy) levő német utóvédállásokat. A német tüzérség lőtte a községet, aminek következtében 30 lakóház és 30 melléképület leégett. A súlyos harci cselekmények következtében 36 polgári személy meghalt. Miközben március 22-én hajnalban a 9. gárda gépesített hadtest és a 39. lövész hadtest csapatai Zirc térsége felé nyomultak előre, a Tés körül csoportosuló 46. harckocsi dandár és a 18. gépesített dandár csapatai rajtaütésszerű támadást hajtottak végre. Hajnali 3 óra 40 perckor a Várpalota és Tés közötti áttekinthetetlen erdős-hegyes terepen, 8 db harckocsival megerősített nagyszámú gyalogsággal lerohanták Haj máskért és Ösküt. Az utóbbi községben heves harc alakult ki, melynek során 15 német katona elesett. A községben leégett 20 lakóház és meghalt 17 fő polgári személy.

97 A váratlan támadás során a szovjet csapatok a németek Várpalotától Ny-ra levő védelmi vonalai mögé kerültek. Hamarosan mintegy 40—50 db szovjet harckocsiból álló erő összpontosult Hajmáskér térségében. Az 1. SS páncélos hadosztály csapatai kétségbeesett harcot folytattak, hogy megakadályozzák a szovjet csapatok Ny-i és DNy-i irányú előretörését. Hevenyészett védelmi vonalakban kísérelték meg a védelmet Gyulafirátót—Kádárta és Sóly térségében. Különösen Sóly körül zajlottak le súlyos harcok. A Hajmáskér— Sóly közti rövid úton 7 db harckocsi,

98 Sóly községben 10 német harckocsi pusztult el. (A „Fenyves-erdőben" 2 db, a vele szemben levő magaslaton 5 db, a temetőnél 3 db harckocsi.) A szovjet csapatok az esti órákban harc nélkül benyomultak Gyulafirátót községbe és Kádártára. Az 1. SS páncélos hadosztály visszavonult az Eplény—Veszprém Külső pályaudvar között levő vasútvonal mögé. A szovjet páncélosékek 3 km-re álltak Veszprémtől. (Az 1. SS páncélos hadosztály erőviszonyai március 22-én este: 7 zászlóalj napilétszám: 9670 fő, harcolólétszám: 3409 fő. Fegyverzet: 8 db nehéz páncéltörő ágyú, 4 db páncélvadász, 14 db P-IV, 14 db P-V, 9 db P-VII harckocsi. Tüzérsége: 3 könnyű, 3 nehéz üteg, 2 „Nebelwerfer" üteg és egy 100 mm-es ágyús üteg.) Az 1. SS páncélos hadosztálytól jobbra a IV. SS páncélos hadtest alárendeltségében levő csapatok igyekeztek védelmi vonalakat kialakítani a Várpalota DNy-i térségből támadó szovjet 5. gárda harckocsi hadtest elé. A hadtest előtt a német 9. SS páncélos hadosztály állott. A hadosztály védelmi vonalai Öskü—Pétfürdő É, Ősi D, Jenő térségében húzódtak. A reggeli órákban a német páncélos hadosztály a légierő támogatásával Berhida DK-i térségéből támadást kísérelt meg végrehajtani Ősi irányába. A reggel 7 óra 30 perckor megkezdett támadás kudarcba fulladt. Részben, mert az Ősi községet védő 330. lövész ezred a támadást visszaverte, másrészt, mert Várpalota DNy-i térségéből hatalmas erővel indult meg az 5. gárda harckocsi hadtest támadása. A Pétfürdőn keresztül előrenyomuló szovjet 20. és 22. gárda harckocsi dandárok és a 6. gárda gépesített dandár szétszaggatták a 9. SS páncélos hadosztály védelmi vonalait Berhidától É-ra. Az É-ról közeledő szovjet támadás óriási zűrzavart idézett elő a Berhidán levő német csapatok között. A német katonaság pánikhangulata átterjedt a község lakosságára is. A berhidai róm. kath. plébánia Háztörténete a következőképpen írja le ezeket a drámai órákat : 309