A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)
8. Rendelet Veszprém kiürítéséről, 1944. dec. 11. 8. Befehl zur Räumung der Stadt Veszprém (11. 12. 1944). 8. Ordre de l'évacuation de Veszprém, le 11 décembre 1944 . 8. Постановление об эвакуации Веспрема 11 декабря 1944 года. ideig képtelen volt áttörni a szovjet védelmet. Támadásukat az elakadás fenyegette. A déli órákban a túlerejű német támadás felülkerekedett a szovjet védelmen. A 252. lövész hadosztály csapatai megkezdték a visszavonulást keleti irányban. Hasonlóképpen visszavonult az „1. gárda megerődített körlet" is a védelmi vonalaira támadó két SS páncélos hadosztály csapásai alatt. Ebben a sávban szovjet részről két páncéltörő tüzér ezred, egy aknavető ezred és egy ágyús tüzér ezred helyezkedett el. A tüzérség arcvonal-kilométerenként 10—11 löveg és aknavetővel rendelkezett. Az „1. gárda megerődített körletnek" harckocsija és rohamlövege nem volt. A 4. gárda hadsereg parancsnoka, Zaharov hadseregtábornok, látva a súlyos helyzetet, harcba vetette a hadsereg tartalékát képező 7. gárda gépesített hadtestet. A Velencei tó É-i térségében állomásozó hadtest gépesített és páncélos dandárai lendületesen nyomultak előre Székesfehérvár DNy-i térségében Szabadbattyán, Sárszentmihály és Urhida községeken keresztül. A német páncélos hadosztályok rohamos előretörése miatt a hadtest képtelen volt időben elérni a megadott körletet és ott védelemre berendezkedni. A hadtest Antónia-puszta körzetében kedvezőtlen körülmények között bocsátkozott harcba, és bár súlyos veszteségeket okozott a támadó ellenségnek, kénytelen volt visszavonulni. A nap végére a 252. lövész hadosztály visszavonult Sárszentmihály és Tác szélességben a Sárvíz csatorna mögé. Ott kísérelt meg — sikertelenül — új védelmi vonalat létrehozni. A 7. gárda gépesített hadtest egy része Polgárdi felé vonult vissza, más része bekerítésben harcolt az „1. gárda megerődített körlet" néhány alegységével. Az „1. gárda megerősített körlet" csapatainak zöme Lepsény felé vonult vissza és még az éjszakai órákban a Sió-csatorna mögé hátrált. Január 19-én a német csapatok támadása tovább fokozódott. A hajnali órákban a „Pape-harccsoport" és a magyar 25. gyaloghadosztály 25. gyalogezrede benyomult Siófokra és Simontornyáig megszállták a Sió-csatorna északi partvonalát. Ugyanezekben az órákban a IV. SS páncélos hadtest hadosztályai áttörték a Sárvíz csatorna mentén hevenyészve létrehozott szovjet védelmet (18. harckocsi, és 133. lövész hadtest) és másnap, 20-án reggelre elérték a Dunát, Iváncsa és Kisaporsag térségében. Az 1945. január 18-án megindult német támadás január 26-ig szakadatlanul tartott, és a hadműveletek kifutottak Veszprém megye területéről. VESZPRÉM MEGYE FRONT MÖGÖTTI TERÜLETEI 1944. DECEMBER—1945 FEBRUÁR KÖZÖTT: 1944 december első napjaitól kezdve Veszprém megye hadműveleti területté vált. A megye polgári közigazgatása a Balatonalmádiban (majd Farkasgyepün) levő 3. Magyar Hadsereg parancsnoksága mellé kirendelt M. kir. Hadműveleti Kormánybiztos teljhatalma alá került. Az élet minden területén a hadsereg érdekei kerültek előtérbe. December 6-án, a M. kir. Hadműveleti Kormánybiztos 104/1944. sz. körrendeletében elrendelte a hadműveleti területté vált Veszprém kiürítését. A város területén csak azok maradhattak, akiknek polgári foglalkozásukban való meghagyása feltétlenül szükséges volt. (Közellátás, egészségügy stb.) Az ilyen módon visszatartott személyek a viszszatartó hivatal, üzem stb. katonai szempontból rangban legidősebb személyénél tartoztak jelentkezni, aki őket névjegyzékbe foglalta és az előírt esküt letétette velük. így, mint honvédelmi munkára igénybevett személyek teljesítették további szolgálataikat. A kiürítés végrehajtására december 8—11-e között a környező községekből 494 előfogatot rendeltek be a városba. (Közhivatalok: 256, katonai alakulatok: 143, Nyilaskeresztes Párt: 38, magánegyének; 57 előfogat. 54 ) A kiürítésekkel járó zűrzavar következtében Veszprém közegészségügyileg rendkívül veszélyeztetett helyzetbe került. December 22-én a 3. Magyar Hadsereg Főszállásmestere elrendelte, hogy a városi hatóságok a legszigorúbb formában oldják meg a pályaudvarok, az utcák, a terek, a nyilvános WC-k higiéniai problémáit, illetve intézkedjenek a visszavonuló csapatok által elhagyott állati tetemek azonnali elföldelésére. Ezeknek a tragikus decemberi napoknak hangulatát idézi a vöröstói róm. kath. plébánia Háztörténetének 1944. december 4-i feljegyzése : „A falvak égnek a túlsó parton. A helyzet rémes! Kidobolták, hogy aki menekülni akar, jelentkezzék. Senki sem jelentkezett. Egész nap pokoli robajjal szállnak a Stukák és vadászgépek a fejünk felett. Mindenki tanácstalan, mi volna jobb, menni, vagy maradni. Rengeteg a menekült család. Minden tömve van (lakások, istállók, pajták). Az ország népe malomkövek között őrlődik. Az egymásnak ellentmondó hírek megőrjítik a népet!" Mivel a megye területe állandó katonai átvonulások színhelye, különösen nagy gondot fordítottak az útviszonyokra. December elején a Fővezérség Hadiforgalom Főnökének rendelete alapján a 8. számú állami közúton csak gépjárművek közlekedhettek. December 17-én Veszprémben felállították a „632. sz. munkavezető törzset", melynek rendelkezésére bocsájtottak egy útkarbantartó századot. A tömegmunkára azonban, a honvédelmi törvény vonatkozó szakasza alapján, a közelben lakó polgári lakosságot kellett az illetékes katonai parancsnokság útján igénybevenni. 55 A megnövekedett hadiforgalom miatt „Minden községben az útkarbantartásért elsősorban a háztulajdonost, a házban lakókat kell felelőssé tenni, a ház előtt elterülő útszakaszért. A többi útszakaszért egész a község határáig községenként útkarbantartó osztagokat kell megszervezni erélyes parancsokkal". 295
