A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)

4. A ,,Jenő"-vonal helyzete 1944. dec. 3-án 00,00 órakor. 4. Verlauf der „Jenő" (Eugen)-Linie am 3. 12. 1944 um 00.00 Uhr. 4. La position de la ligne „Jenő", le 3 décembre 1944 à 00.00 heure. 4. Положение линии «Енё» в 0 часов 3 декабря 1944 года. tok védettek: a német 271. népi gránátos hadosztály, a ma­gyar 23. gyaloghadosztály és az 1. huszár hadosztály két ezrede.) Ezzel a védelmi vonallal szemben vonult fel a szovjet 4. gár­da hadsereg. A Duna és a Sárvíz-csatorna között a 31. lövész hadtest három hadosztálya, a Sárvíz és a Balaton között a 21. gárda lövész hadtest. A két szovjet hadtest kétlépcsős harc­rendben építette ki támadási tervét, tekintettel az ellenfél esetleges mélységben elhelyezett védelmi övezeteire. Az első lépcsőben két hadosztály támadott. Balszárnyon Zamárdi és Felsőnyék szélességben a 62. lövész hadosztály, jobbszár­nyon, Felsőnyék—Pálfa szélességben pedig a 69. lövész had­osztály. Második lépcsőben a hadtest támadásánál teljes szélességben a 41. lövész hadosztály csapatai nyomultak elő­re. A szovjet lövész hadosztályok 3—3 lövész ezredből és 1 rohamezredből álltak. Egy hadosztály élőerői átlag ötezer emberből tevődtek össze. A szovjet hadosztályok fegyverzete átlagosan: 100—110 golyószóró, 35—40 géppuska, 35—40 82 mm-es aknavető, 10 120 mm-es aknavető, 15 db 45 mm-es löveg, 5—6 db 76 mm-es ún. ezred-löveg, 15—20 db 76 mm-es ún. hadosztály-ágyú, 10 db 122 mm-es löveg. A szovjet lövész magasabb-egységek gyalogságot közvet­lenül támogató harckocsikkal egyáltalán nem rendelkeztek. Kizárólag könnyű rohamlövegezredekkel tudták őket meg­erősíteni. A hadtestek közelebbi feladatát 7—10 km-ben állapították meg, ami a védelem fővédőövének elfoglalását jelentette. A napi feladat 18 km volt, az ellenség harcászati mélységének áttörése. A 21. gárda lövész hadtest mögött vonult fel a 7. gárda gépesített hadtest, melynek állományába 107 db harc­kocsi és rohamlöveg tartozott. A gépesített hadtest harcba­vetését a támadás másnapján, az ellenség harcászati mélységé­nek áttörése után szándékoztak végrehajtani. Feladata, hogy a támadást Mór általános irányba fejlessze ki. Ezenkívül a hadtest erőinek egy részével csapást kellet mérni Várpalotára (A tervek szerint december 5-ig egy gépesített ezrednek el kellett érnie Vörösberény térségét.) 1944. december 3-án, vasárnap délben 14 órakor, megindult a szovjet tüzérség és aknavetők előkészítő tüze. Az előkészítést 60percre tervezték.. Ebből 15 perces tűzcsapást a peremvonalban felderített cé­lokra, a tüzérségi ütegekre, és az ellenség közeli tartalékaira mértek. A roham tüzérségi támogatást kísérő tűzösszponto­sítással tervezték 2 km mélységig. A továbbiakban a tűz megnyitása a zászlóaljparancsnok kérésére történt. (A lőszer­hiány miatt az első napra 0,5, a második napra 0,3 lőszer­javadalmazást irányoztak elő.) A tüzérségi tűz fedezete alatt, megindult a 21. gárda lövész hadtest két hadosztályának tá­madása, elsősorban a Sió D-i partján levő német és ma­gyar hídfőállások ellen. A támadás légi biztosítását a 17. légihadsereg látta el. A tüzérségi előkészítés kezdetétől az áttörésért folytatott harc 286

Next

/
Thumbnails
Contents