A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

7 174. A májusfát május l-re virradó éjjel állítják fel. A teteje fenyőfa, az alja valami egyenestörzsű fa. Lényeg, hogy minél magasabb legyen a májusfa ! A koronáját szalagokkal díszítik fel. A földtől kb. 3 méternyire tábla kerül a májusfa törzsére, melyen felirat van. A felirat elmondja, hogy a fát ki kinek állította. A májusfa törzse „ződdel van befonva", vagyis zöld lomblánccal van csavarmenetesen betekerve. Május utolsó vasárnapjáig marad kint a fa, akkor „kitáncolják". Egyébként, ha az idő engedi, vasárnap tánc van a fa alatt. — Molnár Jenő, ref. tanító, 1919, Sömjénmihályfa, Vas m. 175. Május l-re virradó éjjel állítják a „májusfát". A lányok annál büszkébbek, minél magasabb a fájuk. Májusfának fenyőt használnak, melyen csak a csúcson hagyják meg az ágakat. A fa törzsén lehántják a kérget. A koronát szála gokkal, üvegekkel díszítik fel. A fát a kiskapuban állítják fel. Május utolsó napján van a „májusfadöntés". Ha a legények nem akarják, hogy megvendégeljék őket, egyik befogja a ház kilincsét, míg a többi dolgozik, a fa kivágása után meg elszaladnak ilyenkor. Ellenkező esetben megvendégelik őket. — Gömbös Gyula, ref. fm. 1923, Kerkanémetfalu, Zala m. 176. Gömbös Gyula az öregektől úgy hallotta, hogy régebben másként volt a májusfa állítás, mint manapság. Egy fát hoztak kocsin a „hercegi erdőből", a kocsin ült a legöregebb legény és leány. (Valószínű a farsangi „faházasság" emléke keveredik a májusfával!) — Gömbös Gyula, ref. fm. 1923, Kerkanémetfalu, Zala m. 177. „Májusfának tölgyfát használnak." Színes papírszalagokkal díszítik fel és, ha van az udvarban gyümölcsfa, arra kötözik fel a „májusfát". Ha nincs, akkor a kapuoszlop mellé állítják. — Füleky Benedek, rk. fm. 1923, Gyöngyössolymos. 178. Gyöngyöstarjánban „akik állították a fát, azok is veszik le". Gyöngyössolymoson nem így van, a fát a háziak távolítják el. — Füleky Benedek, Gyöngyössolymos. 179. Albertiirsán csak egy évi udvarlás után állít májusfát a legény a lánynak, amit az utcaajtó és a konyhaajtó közé, a konyhaajtó elé kb. 5 lépés távolságban állít fel. A fára szalag, kendő, narancs kerül. Értékesebb ajándékot, pl. ékszert kis zacskóban akasztanak fel a fára. A fáról, ami jó lombos fenyő, a lány szedi le a holmit. A fa nincs kint egy hétnél tovább. — Germányi Pál, rk. fm. 1923, Albertiirsa. 180. A „májusfa" csak május 1-én van kint. Fenyő és „bringafa" használatos erre a célra. Szalagokkal és cukorral díszítik fel. — Balázs Imre, ref. fm. 1923, Ungtarnóc. 181. Május l-re virradó éjszaka visznek a legények „májusfát" a lányos házakhoz. Tölgy- vagy bükkfa ez. A fát a kapu mellé állítják. Kendőkkel díszítik fel. Komoly udvarló még egy üveg pálinkát is akaszt rá. Akinek a fát állítják, áldomást fizet. — Jaskó Károly, rk. fm. 1923, Ecseg, Nógrád megye. 182. Május l-re virradó éjszakának hajnalán viszik a legények a májusfát a lányos házakhoz. Májusfának rózsafát használnak, de ha nincs, a „kecskerágító" is megfelel. A legény addig őrzi a fát, amíg a lány fel nem kel és észre nem veszi. A fán szalagok, cukor, kendő, sőt újabban ékszer is lehet. A májusfát a kiskapu sarokvas felőli kapufélfájához állítják fel. A fa csak május 1-én van kint. — Monostori Gyula, rk. tanító, 1919, Edelény. 183. Május 1 előtti napokban a legény kinézi, hogy melyik nyárfa lesz alkalmas májusfának. Május l-re virradó este a legény barátai segítségével kivágja és hazaviszi a fát. Zsebkendővel, fejre való kendővel, cukorral, naranccsal díszítik fel a fát. A fa nem elég hosszú, pótlásul lopnak még egy „vendégoldalt" is. Boros- vagy pálinkásüveget is szoktak a fára akasztani. Ha a lánynak másik udvarlója is van, az iparkodik ellopni a vetélytárs fáját. Ez szégyen a legényre és a lányra egyaránt. A fa pünkösdig szokott kint maradni. Pünkösdkor elmegy a fát állító legény barátaival és kidönti a fát. Ez a „májusfadüntés". A lány szülei akkor este meghívják a legényt és barátait vacsorára. A fát a lány ablaka alatt, vagy a kiskapu egyik oszlopa mellett állítják fel. — Tóth István, rk. fm. 1923, Nagyút, Heves m. 184. Május 1-én éjjel minden legény elviszi az erdő legszebb, legsudarabb „májfáját" a „babájának". (Tölgy vagy bükk.) A fát 8—10 legény egymásnak segédkezve állítja fel a lány ablaka alá, vagy a kapufélfához. Fejkendőt, szalagokat, a háborús világban csak papírholmikat akasztanak rá. A fa pünkösdig marad kint, amikor a legény új májusfát állít. — Kiss István, rk. tanító, 1919, Barna. 185. Dévaványán nem ismerik a májusfát. Május l-re virradó éjszaka bál van. A bálból hazakíséri a legény a lányt, majd a lány kapuját zöld orgonaágakkal tűzdeli tele. Ezen az éjszakán szokták a legények elvinni a „májusi csokrot", ami különféle színű orgonavirág. Ezt a legény a lány ajtajához teszi le. A lányos házaknál május 1-én este mulatság szokott lenni, amire természetesen a csokrot vivő legény is hivatalos. — Kohut György, ev. tanár, 1919, Dévaványa. 186. Május 1 előtti napokban a kanadai nyárfákat külön őriztetni kell, hogy el ne lopják őket májusfának. — Sziklavári Rezső, rk. gazdasági tisztviselő, 1919, Nyírencsencs. 187. Május l-re virradó éjszaka két fehér nyárfát állítanak a kapufélfákhoz. Ezeket kendőkkel, szalagokkal, üvegekkel díszítik fel. A fák május végéig maradnak kint. A fák felállítása után a legény rendesen „cigányzenével" szerenádot ad a lánynak. Ezután a legényt be szokták hívni és reggelig mulatnak. A fa állítása általános, a külvárosokban még megvan, de a belvárosokban már ismeretlen. — Gruzniczky Béla, rk. bányatisztviselő, 1919, Nagybánya. 188. Tiszadadán nincs meg a májusfa állítás szokása, csupán a gyerekek kötözgetnek apró, zöld ágakat a kapukra. A legények „májusi ajándékot" visznek a lányoknak. — Orosz László, ref. fm. 1923, Tiszadada. 189. Májusfának „topolyafát" használnak. A „májusfát" május l-re virradó éjjel állítják fel a kapukhoz. A fára szalagot, kendőt, borosüveget akasztanak. A fa egy hétig marad kint. A fa felállítása után néha szerenádot adnak a lányoknak. Ilyenkor szokták átadni a „májusi csokrot" is. — Rozsnyai Gyula, Kálkápolna. 190. Májusfának nyírfát használnak. A kapuba állítják fel, szalagokkal, kendőkkel díszítve. Borosüveg is szokott a fára kerülni. — Ipacs András, ref. fm. 1923, Tiszaszőlős. 191. A májusfát május l-re virradó éjjel állítják fel, rendszerint hajnalban. Rezgőnyárfa vagy „májusfa" ez. ( A „májusfa" legkorábban virágzik, apró, sűrű, fehérfürtös virágja van.) A májusfát annak a szobának az ablaka alatt állítják fel, ahol a lány alszik. Ha ezt nem tudják megállapítani, akkor a konyhaajtó elé állítják a fát. Piros, fehér zöld szalagokkal díszítik fel, amire ruha, cipő, kendő, cukor is szokott kerülni. A fa csak egy napig van kint. A fát állító legény reggelig őrzi a fát, hogy az ajándékokat le ne lopják róla. — Fekésházi András, Kisvárda. 192. Ha haragszik valaki egy lányra, akkor májusfa helyett egy száraz fával, aminek csúcsára szalmacsomót, döglött tyúkot stb. akaszt, betámasztja a lány ajtaját. — Fekésházi And rás, Kisvárda. 193. Május l-re virradó éjjel állítják a májusfát. Májusfának „árvafüzet" vagy „májfát" használnak. A fa díszítése attól függ, „kinek, hogy tetszik a lány!" Zsebkendőt, „delinkendőt", harisnyát, cukrot akasztanak a fára. A fát háztetőre, a ház gerincére szokták felállítani. A fa felállítása után őrzi az állítója, mert nagy divat az ellopása. Ez nagy szégyen a lányra és a fát állító legényre egyaránt. „így jár majd, ha férjhez megy is, mert az ura elalszik mellette!" A fa^ 1-én és 2-án van csak kint. — Torvaj Károly, rk. fm. 1923, Értarcsa. 194. Ha haragszanak a lányra, egy kiszáradt fára szénavagy szalmacsomót kötnek, rossz fazekat akasztanak rá és felszegezik a ház gerincére, mint a májusfát. — Sável András, rk. fm. 1923, Túlterebes, Szatmár m. 195. Májusfának nyárfát használnak. — Juhász Pál, rk. fm. 1923, Nagyiratos. 196. Májusfának bükkfát használnak, amit a kapuhoz állítanak. — Gál Szabó Béla, Erbőbénye, Zemplén m. 197. Május l-re virradó éjszaka állítanak májusfát a lányoknak és a köztiszteletben álló személyeknek is. Májusfának csak „májfát" használnak. — Nagy Péter, Pereg, Pest m. 198. Akire haragszanak, annak udvarába „ganyét" dobnak május l-re virradó éjjel. Esetleg szalmával hintik fel az udvart. — Nagy Péter, Pereg, Pest m. 253