A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

199. Amelyik úton jár a legény a lányhoz, azt az utat barátai május l-re virradó éjjel felhintik törekkel. A legények meg is tréfálják egymást, mert a kecskeólhoz vezetik például a törek utat. — Járai Emil, rk. tisztviselő, 1923, Kerékteleki, Veszprém m. 200. Mint az előző. — Klein Károly, rk. fm. 1923, Lókút, Veszprém m. 201. Májusfának nyárfát használnak, amit a kapu mellé állítanak. A fa csak május 1-én marad kint. — Ádász Ferenc, Orosháza. 202. Májusfának nyárfát használnak. A májusfa szép, sudár jegenye, amit szalagokkal díszítenek fel. A májusfa olyan ahogy kivágják. A fát a kapufélfához erősítik. A fát állító legény reggelig őrzi, mert ellopják. A májusfa 1—2 napig marad kint. Berkes Béla rk. fm. 1923, Tiszapolgár Szabolcs m. 203. Akinek gúnyból állítanak májusfát, annak május l-re virradó éjjel „csutkakóróból" készült, 4—5 m magas fát tűznek a kapujára. Azt is megszólják,akinek fűzfát állítanak, mert azt mondják, „annak a lánynak visznek fűzfát, aki be szokott pisálni." — Berkes Béla rk. fm. 1923, Tiszapolgár, Szabolcs megye. 204. Májusfát nem csupán május l-re állítanak, hanem pünkösdre is. Az utóbbit jobban feldíszítik, ezen több a szalag, vesznek rá fejkendőt, meg likőrt is. A fát (jegenye) az ajtó elé állítják fel. A május l-re állított fa 4—5 napig van kint, a másik addig, amíg el nem szárad. — Haviár Mihály, rk. fm. 1923, Erdőkürt, Nógrád megye. 205. Akire haragszanak, annak májusfa helyett „szárazfát" állítanak. Erre rossz edényeket, szakadt szoknyát stb. akasztanak. — Szatmári Ferenc, rk. fm. 1923, Piricse. 206. Akire haragszanak, annak a májusfájáról csúzlival le szokták lőni az üveget. — Vargha András, rk. fm. 1923, Szurdokpüspöki. 207. „Májusfának gyertyánt vagy tölgyet használnak." Bezörögnek a lányhoz, benyújtják a fa csúcsát az ablakon. A lány díszíti fel a fát, szalagokat, kendőket, meg egy liter bort is köt rá. Aki fel tud mászni a fára, azé a bor. A fát késő este a ház elé szokták állítani. A fa felállítása után a házbeliek behívják a legényt és megvendégelik. Köztiszteletben álló személynek, bírónak, jegyzőnek nem állítanak fát. A kocsma elé is csak akkor kerül fa, ha kocsmárosnak lánya van, vagy a kocsmárosné özvegyasszony.—Csépé Sándor, rk. fm. 1923. Hasznos, Heves megye, 208. Május 1-én „köszönteni" szokás. Cigányok „rézzenével" vagy hegedűvel járják a falut és elmennek a „gyelesebb házakhoz", meg a vendéglőbe. Szabó János, Abádszalók. 209. Májusfa állítása nagy divat a pécskai magyaroknál. „Májfát" vagy topolyafát használnak erre a célra. Mivel mindkét fa szerepelhet a májusfa állításnál, a topolyafát is hívják „májfának". (Májusfa vagy májfa = Prunus padus L., topolyafa = Populus sp. vö. : Jávorka S., Magyar Flóra. Bp. 1925., Csapody V.—Prieszter Sz., Magyar növénynevek szótára. Bp. 1966.) Elsejére virradó éjjel állítják a fát a kapu egyik oszlopához, aztán hajnalig őrzik, hogy a többi legény el ne lophassa. A fát pántlikákkal díszítik fel, de valami szeszes üveget is akasztanak rá. Rendesen 8—9 legény áll össze és egymásnak segítve állítják a fát. — Sata Mihály, rk. villanyszerelő, 1923, Pécska. 210. Májusfának „lucsifát" használnak. Ennek csak a hegyén hagyják meg az ágakat, a törzséről levagdalják. A legények állítják a májusfát a lányoknak, meg a köztiszteletben álló személyeknek. Színes szalagokkal, meg kendőkkel díszítik fel a fát, de bort vagy pálinkát is szoktak ráakasztani. A májusfa egész májusban kint marad. — Dörömböző János, Sásd, Somogy megye. 211. Májusfának „jobbadán nyárfát használnak, mert az egyenes". A fát a kapuhoz szokták állítani és 2—3 napig hagyják kint. — Vigh Ferenc, Pásztó, Pest megye. 212. Május l-re virradó éjjel 2—3 legény kocsival kimegy a Tisza partra és behoznak egy fűzfát májusfának. Nyárfa is alkalmas erre a célra. A lányra és legényre egyaránt dicsőség, hogy minél nagyobb a fa. A fát a lakás bejáratának közelében állítják fel. A fa állítása titokban történik, de, ha a házbeliek észreveszik, behívják a legényt. A kinek „választott szeretője" van, az be is kopog, ha már áll a fa. 3—4 nap múlva a házbeliek távolítják el a sok piros és kevesebb fehér szalaggal díszített fát. — Esik Zoltán, ev. tanár, Tiszamogyorós. 213. Májusfának tölgyfát használnak. A májusfa csak május 1-én áll, a kapuvashoz támasztva. — Páhi László, rk. fm. 1923, Olaszliszka. VIRÁGVASÁRNAP 214. Szentelt barkát nem szabad bevinni a lakásba, mert „rengeteg légy lesz!" Ezért aztán beszúrják a „fedésbe" vagy „garádisba". — Dobi Géza, rk. fm. 1923, Atkár, Heves m. 215. Ha „erős idő van", a „szentelt pimpóból" égetnek a kályhában és elmúlik a zivatar. (Szentelt pimpó = szentelt barka!) — Salló Dávid, rk. fm. 1923, Csikszentmárton. 216. Ha a „pimpót" szenteletlen viszik be az „életre", megdöglenek a kiscsibék. — Salló Dávid, rk. fm. 1923, Csikszentmárton. 217. Mennydörgéskor „szentelt barkát" égetnek el. — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala megye. 218. „Szentelt pimpó" = szentelt barka. Halmágyi István, rk. fm. 1923, Csikszentgyörgy. 219. „Szenteltpimpó" = szentelt barka. Réti Ignác, rk. fm. 1923, Lemhény. 220. Ha nagyon dörög, tűzbe vetnek a szentelt barkából. — Szabó Károly, rk. fm. 1923, Pölöske. 221. Virágvasárnap szentelt „cicamacát" nyári viharok ellen tűzbe vetik. — Gelencsér Lajos, rk. fm. 1914, Rezi. 222. A szentelt „cicamacát" (barkát) nem viszik be a házba, hanem az eresz alá tűzik. „Édesanyám igen elverte a kezemet, mert bevittem !" Baj lesz a kis zsibákkal ha beviszik." Gelencsér Lajos rk. fm. 1914 Rezi. 223. A „szentelt cicamacát" az „ereszetbe" tűzik és nyári zivatarokon ebből égetnek el. — Nagy László, rk. fm. 1923, Galambok, Zala megye. 224. A „szentelt cicamacát" a szőlő egyik sarkába leszúrják. — Szabó István, rk. fm. 1923, Zalakaros. 225. Virágvasárnap „pimpót" szenteltetnek. Ezt mindenki maga szedi és viszi el a templomba. Szentelés előtt nem szabad bevinni a lakásba, mert „ha tyúk van ültetve, nem kelti ki a tojást!" — Szőcs János rk. cipész, 1923, Torja, Háromszék megye. 226. Annak, akinek a torka fáj, „szentelt pimpóból" főznek teát. — Szőcs János, rk. cipész, 1923, Torja, Háromszék megye. 227. Virágvasárnap „cicamacát" vagy „barkát" szenteltetnek. Ezt mindenki maga viszi a templomba. A szentelt cicamacát orvoslási célra szokták használni, fájós fülbe szokták dugni például. — Vaskuti József, rk. tisztviselő, 1922, Palin, Zala megye. 228. „Cicamacát" vagy „cicabarkát" szentelés előtt nem viszik be a lakásba, mert akkor a „tik nem kőtt". — Németh Sándor, rk. gazd. alkalmazott, 1915, Keszthely-Újmajor. 229. Torokfájás ellen a szentelt barka teájával öblögetnek. Más bajoknál meg is füstölik vele a beteget. — Németh Sándor, rk. gazd. alkalmazott, 1915, Keszthely-Újmajor. 230. Virágvasárnap mindenki elmegy a templomba, még a csecsemőket is elviszik. Aki a templomban van, kap egy szál „szentelt pimpót". Ezt nagy becsben tartják. — Péter Tibor rk. erdőőr, 1923. Bárót, Háromszék megye. 231. Virágvasárnap mindenki kap egy szál szentelt barkát a templomban. Ezt nem szabad a lakásba bevinni, hanem „az istállóajtó fölé feltűzik a cserépbe. így megmentik az istállót és a lakást a legyektől". — Berkes Béla, rk. földmíves, 1923, Tiszapolgár, Szabolcs megye. 232. Szenteletlen barkát nem jó bevinni a lakásba, mert„megdöglenek a tyúkok". Ezért aztán a kiskertben szokták leszúrni a szentelésre összegyűjtött barkát, ami azt is eredményezi, hogy szép lesz, mire a templomba viszik. Szentelés után vázában tartják, vagy a képek mellé tűzik a szentelt barkát. Nyáron, mikor a jégtől félnek, tűzbe vetnek belőle. — Madarász István, rk. fm. 1923, Szentgyörgyvölgy. 233. Virágvasárnap, misére menet, a „rétszélben" szedik a „cicamacát". A „szentelt barka a szekrény tetején áll". — Mazzag Ernő, rk. fm. 1923, Andráshida. 254