A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Talpassy Tibor–Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre a pákövei törpebérlő. – A pálkövei Bajcsy Zsilinszky-bérlet története

Jenő és Tóth Kálmán építészettörténeti kiadványában található. A ház környékbeli mesteremberek segítségével kb. két hónap alatt, még 1937 őszén elkészült. Zsilinszkynek azonban nem tetszett a tornác két oszlopa, ezért ő maga fogott hozzá az oszlopok megfaragásához és adta nekik a mai, kecsesebb formát. A takaros kis parasztházra nádtető került és belül magyaros bútorok: asztal, székek, szekrény feleltek meg az épület jellegének. Zsilinszky 1937-től 1944-ig télen-nyáron sokat időzött Pálkövén. Számára ez a hely nemcsak a pihenést, hanem a munkát is jelentette. A pihenéssel kapcsolatban külön kell írnunk Bajcsy-Zsilinszky vitorlásáról, mert a felépített házon kívül ennek örült a legjobban. Már a 20-as évektől kezdve vitorlázott a Balatonon és pl. a siófoki révkapitányság által kiállított igazolvány szerint 1927-ben egy beiboot vitorlás, azaz egy dingi állt a pálkövei kikötőben, amely Pest vármegye tulajdonát képezte. De az oly régen vágyott saját vitorlásra csak 1941ben tett szert. Természetesen ennek is anyagi okai voltak. A megrendelt 20 m

2-es tura-jolle vitorlás 1941 szeptemberében elkészült. A hajó 4200 pengőbe került, amely összegnek a felét készpénzben, a másik felét havi 210 pengős részletekben kellett fizetnie. Bajcsy-Zsilinszky féltő gonddal és szeretettel ápoltatta a „Nádirigó"-t, amelynek matrózává élettársát és egyben titkárnőjét, Bende Máriát „nevezte ki". Balszerencséjére már az első évben súlyos baleset érte a hajót: egy rettenetes északi szél bójastól átvitte a túlsó partra aminek következtében alaposan megrongálódott. Ettől eltekintve a hajó sok örömöt, testi-lelki felüdülést szerzett BajcsyZsilinszky Endrének. Tavasszal már alig várta a hajó vízrebocsátását a balatonfüredi kikötőben. így készülődött erre az aktusra 1943 tavaszán is. Még április 20-án a Balatoni Hajózási Rt. igazgatójához intézett levelében részletesen pontokba foglalta a javítási munkálatokat és kívánságokat. De november 4-én kénytelen volt megírni Hankóczy Jenő igazgatónak: „Elmúlt a nyár, de még az ősz is s még csak ahhoz sem jutottam hozzá, hogy hajómat el vigyem a füredi kikötőből". Megkéri az igazgatót, hogy a „Nádirigó"-t helyeztesse el náluk. „Bocsáss meg, kérlek — írja —• hogy ilyen baráti szívességgel terhellek, de gondolhatod, ha nem vitorláztam az idén, akkor mérhetetlenül el kellett, hogy foglalva legyek. És pedig nem a magam dolgaival, hanem szegény országunk bajaival." Megható és igaz sorok. És Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Balaton-part szerelmese, a pálkövei „törpebérlő" — ahogy magát nevezte — már nem vitorlázott többé. Sőt, 1944 tavaszán már Pálkövére sem juthatott le. * A Bajcsy-Zsilinszky ház további sorsáról szólva, a krónikásnak be kell számolnia arról is, hogy a ház fedele 1961ben a közelében elrobogó vonat szikrájától lángot vetett és jórészt leégett. Az épületet belül is károsodás érte. A bútorok egy részét sikerült megmenteni, azok részben Illyés Gyuláék, részben Szabó Lőrincék tihanyi házaiba kerültek. A Veszprém Megyei Tanács és a Hazafias Népfront helyreállíttatta az épületet és a nádtető helyett a tűzbiztos cseréptetővel fedette be. Végül is a ház 1965-ben került a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság gondozásába és a kormányzat támogatásával, a megyei, valamint a helyi tanácsi szervek segítségével, a veszprémi Bakonyi Múzeum és a Legújabbkori Történeti Múzeum együttes munkája révén, 1966-ban BajcsyZsilinszky Endre születésének 80. évfordulója alkalmából egykori lakóházában a nagy magyar hazafi életét bemutató emlékmúzeumot rendeztek be. Vigh Károly 15. A pálkövei ház (ma emlékmúzeum) felmérési rajzai. 15. Die Vermessungsskizzen des Wohnhauses in Pálköve (heute Gedächtnismuseum). 15. Métrages de la maison de Pálköve (aujourd'hui musée commémoratif). 15. План палкёвейского дома (ныне музей). 16* 243