A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Müller Ferenc: A magyar tanácsköztársaság sümegi eseményei

anyag átvételére. A június 15-i szám pedig már a földmunkások szakszervezete sümegi csoportjának ruhakiosztási ügyben tartott gyűléséről értesít. A földmunkások szakszervezete május 16-i taggyűlésén határozatot hozott a munkabérekről és a munkaidőről.

32 A Tanácsköztársaság idején szigorú szesztilalmat rendeltek el. A kocsmákat bezárták. A szesztilalom nem kímélte Csányi Flórit és zenekarát sem. A banda a szesztilalommal munkanélkülivé vált. Nem volt hol muzsikáljanak. A sümegiek szerették Csányi Flórit. Ha a kávéházban nem is szólhatott a cigánymuzsika, szólt a szabadban. Szólt a Kisfaludy szülőháza előtti téren és a püspöktől elkommunizált parkban. A szépen ápolt park, amely gyönyörű díszcserjékkel volt beültetve, a proletárok parkja lett. Itt sétáltak, itt pihentek a gyepen heverészve. Csányi Flóriék pedig muzsikáltak. A térzenét a sétálgató közönség szépen honorálta.

33 A szegény tanulók részére jótékonysági akciót szerveztek. Az akció szép eredménnyel zárult. Dr. Lukonich Gábor főorvos és Éles Károly elemi iskolai igazgató számolt el a gyűjtött adományokról.

34 Lukonich Gáborra szívesen emlékeznek a sümegiek. A tisztelet jeléül utcát neveztek el róla. Szerette, segítette az elesetteket, a szegényeket. Pénzt tőlük sohasem fogadott el. Ellenben nem egy páciensének nyomott a markába egy-két koronát vizsgálatkor. így akkor is eljártak hozzá, ha nem voltak betegek. A koronát ekkor is megkapták. A tanácshatalom alatt új orvosi díjszabást rendeltek el, amely csak Sümegre volt érvényes.

35 Június közepén felvetődött egy hatósági étkezde létesítésének gondolata. Az étkezdét a szegény proletároknak szánták. Még abban a hónapban 28-án meg is nyílott sokak örömére.

36 A Kormányzótanács próbaképpen Zala megyében megszervezte az árucsere akciót. Erre az ötletet az adta, hogy a falusi lakosság fehér pénzt, a Tanácsköztársaság pénzét nem fogadta el, mert nem tartotta értékállónak. Ezért a városi lakók körében akadozott az élelmiszer ellátás. Falun pedig hiány volt a legfontosabb ipari termékekből, így petróleumból, gyufából, sóból, dohányból, szappanból, cipőből, edényből stb. A csereakció nyolc községre terjedt ki, többek között Sümegre is. Az Országos Központi Hitelszövetkezet azt az értesítést kapta, hogy a proletár csereakció nagy sikerrel végződött. E cserélt áruk között volt nagymennyiségű baromfi, tojás, tejtermék, borsó, bab és lencse.

37 A Deáki pusztán a püspökségnek nagy disznó tenyészete volt. A direktórium hívta fel a lakosság figyelmét, hogy aki igényel — természetesen megfelelő árért — juttat neki. Az igényeket a jelentkezés sorrendjében elégítették ki. A direktórium erkölcsiségére jellemző volt, hogy maguknak nem igényeltek.

38 A sümegi direktórium intézkedett a lisztfejadagok megállapításáról is. A fölös készleteket be kellett jelenteni. A boltokból a lakosság jegyre vásárolhatott. Bejelentési kötelezettséget rendeltek el a borkészletekre is.

39 A szesztilalom kapcsán olyan rémhírek terjedtek el Sümegen, hogy a tanácshatalom az összes szőlőket ki fogja irtatni. így kívánják megszüntetni az alkoholfogyasztást. A borosgazdák közül sokan felültek a rémhírnek. Elhitték, mert bort csak orvosi receptre a patikában lehetett kapni. Tivoli János a Sümeg és Vidéke május 8-i számában megcáfolta a hírt. Mint írta, a szőlőtermelést nem megszüntetni, inkább fokozni kívánja a tanácshatalom. A szesztilalom ellenére sem búslakodott a fiatalság. Soha nem látott aktivitással teremtettek alapot a szórakozásra. A kulturális élet fellendült, pezsgett. A község közéletében a lakosság nagy része résztvett és látogatta a különböző rendezvényeket. Felbomlottak a községben addig meglevő kasztok. A proletár mindenhová bemehetett. A Közoktatási Népbiztosság által szervezett ismeretterjesztő bizottság előadásokat indított. Megszervezték a felnőttek oktatását.

40 A sümegi színészek előadásáról a Sümeg és Vidéke június 1-i száma elismerően nyilatkozott. Horváth István utcamester fia filmszínész volt. Vezette az ifjúságot. Szívvel lélekkel foglalkozott velük. Szereplésre tanította őket.

41 Mégis, talán legdivatosabbak voltak a kabaré műsorok. Két hónap alatt három kabaré műsort adtak a községben, A rendező szervek : a sümegi szocialista ifjúság, Kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete, Sümegi Sport Club. Ady ünnepséget is szerveztek. Előkészületeiről a Sümeg és Vidéke június 1-i száma tudósít. Az iskolai oktatásban is változások következtek be. A hitoktatást április 19-én megszüntették az iskolában a Megyei Direktóriumtól kapott 986 sz. rendeletre. A biblia szemléltető képeket és feszületeket Beöthy István dr. esperes-plébánosnak adta át a gondnokság négy jegyzőkönyv kíséretében, amelyeket jóváhagyás végett a Közoktatási Népbiztoshoz terjesztettek fel. Az iskola bizottság eltörölte az igazgatói állást, a gondnokságot, az iskolaszéket, a tanfelügyelőséget. Ehelyett a községi művelődési osztály kebelében alakult iskolai intézőbizottságot hozták létre. Az intézőbizottság foglalkozott az iskolán kívüli oktatás ügyével is. A régi gondnokság május 24-én tartott utolsó gyűlésén kimondta feloszlását.

42 4. ELLENFORRADALMI MEGMOZDULÁSOK A tanácshatalom alatt Sümegen és a járásban jelentősebb ellenforradalmi megmozdulások nem voltak. A zsírosgazdák azonban itt sem nyugodtak bele sorsukba. Pünkösd vasárnapján a templomi prédikációval úgy fellázították a hivők egy részét, hogy azok délután felvonultak és meg akarták támadni a vörösőrséget. Csak amikor azok nem ijedtek meg és szembe szálltak velük, akkor oszlottak széjjel.

43 Horváth Vince, volt vörösőr, sümegi nyugdíjas így emlékezik vissza erre az eseményre. „Az ukki őrsön teljesítettem szolgálatot, amikor az egyik sümegi vörösőr társam felesége azzal a hírrel jött, hogy Sümegen kitört az ellenforradalom. Parancsnokunk azonnal készültségbe hozta az őrsöt. Parancsot kaptunk, hogy a négy sümegi vörösőr élessel, kézigránáttal felszerelve induljon Sümegre, megtudni a helyzetet. Hát elmentünk. Szinte bújva mentünk a faluvégen. Estére érkeztünk Sümegre. Nem tudtuk mi van a sötét házak mögött. Nem féltünk az esetleges harctól, de mi mégiscsak négyen voltunk. Aztán megtudtuk, hogy bizony ezen a napon, a délelőtt felbjutatott tömeg dorongokkal, kapákkal a rezidenciában levő vörösőrségre támadott. Kántor, az őrség parancsnoka riadóztatta a katonákat. A ferences templom előtt a szentháromság szobra két oldalán élesre töltve várta a tömeget. Az őrsparancsnok álljt parancsolt. Nem engedte, hogy a felbujtatott tömeg közel jöjjön. Az erdészet kapujánál meg is álltak. A parancsnok aztán eléjük ment. A lázadó tömeget csendre intette, akik azt követelték, hogy a vörösőrség tegye le a fegyvert. A parancsnok kijelentette, hogy a fegyvert nem teszik le, s ha a tömeg nem megy haza, az őrség fegyverét fogja használni. Erre fel lassan hazaszállingóztak. A hírre még este megérkezett a vörösök páncélos vonata Egerszegről. Másnap hajnalban meg is kezdődött a kihallgatás. Még az nap visszamentünk Ukkra jelenteni a tapasztaltakat. Anynyit tudok, hogy egy párat a foglyok közül Zalaegerszegre vittek. Köztük Darnay őrnagyot is, de három nap múlva visszaengedték." Itt kell szólni a sümegi vörösőrségről. Ötvenen voltak.

44 Konkoly Jenő alezredes, megyei nemzetőr csoportparancsnok, aki az átszervezéskor a Zala megyei vörösőrség vezetője lett, március 18-án Sümegre érkezett a nemzetőrség megszemlélésére. Wilcsek Gyula százados volt a járási nemzetőr parancsnok. A szemle után Konkoly alezredes kijelentette: a sümegi nemzetőrség fegyelem és megbízhatóság tekintetében első a megyében. A nemzetőrséget dicséretben részesítette.

45 A márciusi események után a nemzetőrséget vörösőrséggé szervezték át. A vörösőrség tagjai egyszerű emberek voltak. Frontról hazatérők, napszámosok, cselédek, kereskedő segédek, kőbányászok voltak a tagjai. A járási direktórium intézkedései alapján mozgatták őket éppen oda, ahol fegyveresen kellett rendet teremteni az ellenforradalmárok között. Május 10-én Csabrendeken és Sümegcsehin tört ki ellenforradalmi lázadás. A Munkás című lap 1919. május 17-i száma így számol be az eseményekről : „Az egész kísérletnek dr. Radovics László káplán volt az értelmi szerzője, aki sorra főzte a csabrendeki dzsentriket, kijelölte közöttük a szereplőket, kiosztotta a feladatokat, s Q 218