A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Berta István: Egy mesterember életútja. Budai József pápai ácsmester emlékkönyve

rekedt, szedetlenül. A falusi lakosság nem volt hajlandó az uraságuknak kiszedni, tehát a város megállapodott a bérlők és gazdákkal, hogy a városiak bizonyos részért felszedik. Igen ám, más ígérni, más azt meg is tartani. Amikor a helybeli mezei és inteligensebb ipari munkások az egyes birtokon ezen célból megjelentek, a legtöbb uraság már eltagadta a megállapított részesedést. Ezen eljárás annyira elkedvetlenítette az ipari és egyéb helybeli munkásokat, hogy többé hiába hívták vagy küldöttek őket. A legtöbb termés kiint veszett a földeken. A jelen nagyon sivár volt azonban annál nagyobb reményekkel biztatott bennünket a jövő. Az iparosok érdekcsoportja többszöri tárgyalás után megállapodást létesített az uradalom nevében Vüszt Ferencz igazgatóval, a néhai Tizes malom vízereje és telepéhez tartozó terület és épületek átadására, az alakítandó ipari közös munkatelep céljaira. A várossal elvi megállapodás jött létre az uradalmi tókertek ismét egyenes irányban a vasút felé a gyümölcsöst is beleértve az iparosok és ipari munkások részére építendő új városrész céljaira. Ugyanilyen célból a tisztviselők a tanítóképezde háta mögötti üres telkeket s a földm/íves/ csoport a Celi vám körüli részeket. Egyébként a város is nagyszabású építkezési sorrendet dolgozott ki. A meglevő iskolákat fejleszteni. A régen sürgetett közkórházat, gyermek menhelyet és egyéb kultúr intézmények létesítését. A város alácsatornázását, vízvezeték kibővítését, és a Pápa—Devecser vasút vonalnak az állammali kiépítését a város hozzájárulásával. Több gyár építést, és a műtrágya gyárnak üzembe helyezését. Mindezen dolgok már annyira előre haladott állapotban voltak hogy, 1919 febr/uár/ havában a város pártküldöttséget menesztett ezen ügyek lehető, mielőbbi elnintézésére a minisztériumba. A küldöttség tagjai lettek. Kristófi mérnök és én az építés és vasút, úgy szintén ipari felszerelés és építési anyagok tárgyában. Lakos Béla tanár és Viczai János a telek, Kórház és egyéb rendészeti ügyek tárgyában. A költségeinket a város fedezte, de oly mesés nagy összeggel, hogy az öt napi ottartózkodást Budapesten Kristófi Gyula és Lakos Béla mint jobb konyha és lakáshoz szokott egyének, csak 3 napig bírták. Az akkori feljegyzéseim közül talált töredéke alapján a következőknél voltunk mint miniszterek vagy államtitkároknál. Tóth Elemér kinél legelőbb érdeklődtünk az egész küldetésünkre kiható és hasznos felvilágosítást és utasítást adott. Szautner a vásárok ügyében, Fridrich István a kisbéri tűzifa Somogyi Pál vall/ás/ügyi/ polgári leányiskola kibővítése. Régniez Béla pénzember földink pénzügy és vasút, gyár. Degré az áruzsora. Börcsök, parcella, dr Mali F iparügy Buday Béla vasút, Búza Barna parcella és erdő ügy, Garbai S. tégla és építkezés, Hadügyben barak és famegmunkáló gépek a fog/oly/táborokból Méhely államtitkár utasítással látott el bennünket, a kért és feltételesen megígért dolgok kisajátítása illetve eljárási ügyben. Végül a propaganda bizottság székhelyét kerestük fel. Viczay János ács segéd barátommal egy heti távollét után a legjobb reményekkel haza érkeztünk. 1919 aug/usztus/ 8-án történt elfogatásom után, az akkori ellenünk eljáró hatalmasok minden értékes tudományos könyveimet és feljegyzéseimet elhurcolta, amíg benn sínylődtem rettenetes fogságomban, így nem tudom az egyes események történésének pontos idejét feljegyezni. Pestre küldetésünk 19- vagy 20-án történt vasárnap éjjel febr/uár/ hónapban, utánna vasárnap éjjel megérkeztünk. Mindenhol a legjobb ígéretekkel bocsájtottak el bennünket. Meg kell még említenem, hogy amikor Pestre érkeztünk, nem tudtam lakást kapni. Viczay János ajánlatára felkerestem neki egy ismerősét, Szimacsek Helen özv. asszony földinket. Szívesen fogadott, ellátott bennünket mindennel, mi a szerény megélhetéshez kellett. Amikor eljöttünk és hálás szívvel kértem, hogy mit fizetek, majdnem hogy megharagudott, mert mind mondotta, nagy öröme tellik abban, ha a megszorult földijein segíthet. És nem tudtam hogy ezen tisztes özvegy, kinek nagyon szép és jólnevelt három lányát is alkalmam volt megismerni; Nyilvános házat tart fenn a munkás utcában. És ezen asszonynak a mai napig sem tudtam hálámat semmi féle alakban leróni. Fontosabb történések (események). 1918. Nemzeti tanács alakulása nov/ember/. 1918. Beléptem Ballá R. Bukszbaum és Zsilavi Sándor rábeszélésére a nemzetőrségbe dec/ember/ 4. kiléptem dec/ember/ 14 én. 1919. I. 4. Tüntetés a vallásoktatás eltörlése ellen a kollégium udvarán kávéház ablakából néztem végig a felvonulást, bizony csak öreg asszonyok és emberek mentek a tüntetők zászlai alatt. Szónok Gyurácz F. püspök és Szűcs Dezső később városunk képviselője, január 4-én. 1919. febr 9. 4 ór/akor/ párttestületi közgyűlés pucscsal. Az ipartestület kebelében megegyeztek a szoc/iáldemokrata érzelmű ip/arosok/ a ker/esztély/szoc/ialista/ iparosokkal egy közös listára vonatkozóan, mely szerint az iparosság súrlódásának megszüntetése végett egy megállapított listára szavaznak. Amikor a megegyezés megtörtént becsület szavával kötötték le magukat a felek. (Ker/esztény/szoc/ialista/ részről Csapó Géza és társai.) Amikor feloszlott az értekezlet felvonultak, a Polg/ári/Kör helységében és új listát készítettek. Másnap mire beadtuk a hiv/atalos/ listát Stern Ernő nyomdájába, már tudtuk az ellenlista is, hogy ott van. Azonban minden körülmények közt akartuk, hogy megtudjuk állapítani, mennyire komoly az ellenpárt ígérete, és egyes vezetőinek becsületszava. Amikor febr/uár/ 9-én gyülekeztünk a közgyűlésre, már akkor ők sorfalat álltak az ajtókban, és osztogatták szavazó lapjaikat. Ennek ellenére is csak régi vezetőség lemondása után, a szavazás előtt adtuk kiosztás miatt ki a hiv/atalos/ szavazó lapokat. Természetes, hogy elbuktunk és csak egyetlen szótöbbséggel. Azonban megnyertük annak tudását, hogy velük együtt dolgozni nem lehet, mert mindent felhasználnak a mások megrontására, és a becsületszó akkor náluk nem számít. Mi szocialista érzelmű iparosok tovább fejlesztettük az iparosok szabad szervezetté, és az ipartestület dolgaival többé nem törődtünk. Ennek alapító tagja és titkára voltam elfogatásomig. Dattier Szilárd festő pedig elnöke volt. 1919 február 8-án a város és Nemzeti tanács a tanítóképző környékét a tisztviselők, tókerteket a várkerten át a vasútig az iparos és segédek a celi úti vám környékét a földm/íves/ kisgazdák és munkások háztelkeinek adására elhatározta. Élő marha csempészés megakadályozására Sopronon át Ausztriába febr/uár/ 8. Munk/ás/fogy/asztási/szöv megalakulása 50 kor. részvényekkel febr/uár/8. Az első pap nélküli temetés febr 4. Füszné d/ohány/gyári m(unkás)nők elnöke. Népgyűlés a vallás okt/atás/ eltörléséért, jelen volt Serak helybeli káplán, mint a val/lás/okt/atás/ védelmezője. Dacára, hogy a munk/ás/ körökben minden egyháziakkal ellenszenveztek, őt mégis nagyon megbecsülték rokonszenves magatartásáért febr/uár/ 1. 1919 febr. 18 Mezőgazdasági Járási értekezlet nagy takarék nagytermében eredménytelenül, oszlott szét egyes birtokosok csökönyös munkásellenessége miatt. Febr/uár/ 18. A novemberben alakult nemzeti tanács a mai nap feloszlott, hogy helyet adjon a néptanácsnak. Febr/uár/ 24. A néptanács megalakult a mai nap. Tagjai a Szoc/iál/dem/okrata/ párt által ajánlott emberek. Tanácselnök Dr. Ballá Róbert. Febr/uár/ 24 visszaélés az ingyen fával, többeket megfogtak rajta, és magam is Feljelentettem Bartos fakereskedőt. Polák Rudolf a város által kérelmezett, szegényeknek ajánlott uradalmi várkerti fából az akkor dívó tűzifa árnak 1/4 ért. Polák tovább adta Bartos fakereskedőnek, aki tekintettel hogy sehol máshol tűzifát nem lehetett... (71—79 old.) (Itt ér véget B. J. emlékkönyve.) 212