A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Nyéki Károly: A Bakonytól a Jenyiszejig. Adatok Ludvig Kálmán életrajzához

kel milyen kapcsolatban volt igazán, azonban Batthyány elvei hatással voltak rá, aki az anarchizmust saját szája íze szerint így fogalmazta meg: „Az anarchizmus pedig annak követelése, hogy az ember uralkodása az ember felett megszűnjék, hogy mindenki saját egyéni szükségleteinek és belátásának megfelelően rendezze be életét; és a szabad egyének szolidaritásából, önkéntes megegyezéséből, társulásából előálló összhang és egyensúly váltsa fel a jog, törvény és erőszak uralmát."

28 Ludvig érzelmi világában ekkor már megtörtént a nagy szakadás, a piarista diákkori defekt után meggyőződéses szabadgondolkodó. Mint ilyen, szövetségest talált nemcsak az anarchista Batthyányban, hanem a Világ köré csoportosult radikálisokban, később a Galilei-körben is. Még korábban, a veszprémi szerkesztőségi időkben. „... A Szabadgondolkodók Egyesülete, a Társadalomtudományi Társaság és a Galilei Kör működése, sajtóorgánumok, mint a Huszadik Század, Szabad Gondolat, Úttörő, Új Korszak, ezek szerkesztői, különösen a két utóbbié: Fényes Samu és Zigány Zoltán, kimutatható hatást gyakoroltak a Modern Dunántúlt megindító vagy akörül csoportosult fiatalokra."

29 A fővárosban már személyesen is találkozott a radikális mozgalom vezetőivel és a lapok szerkesztőivel. írásaival azonban nem találkozunk. Sem a Szabadgondolatban, sem a Világban nem jelenik meg publikációja. A Modern Dunántúl folytatásaként újjáéled rövid időre az Új Igék,

30 valamelyik fővárosi vagy vidéki lapban készülő regényének néhány fejezete is megjelenik.

31 A világháború kitörése után, 1915-ben bevonul katonai szolgálatra a veszprémi 31. gyalogezredhez. 1915 decemberében az orosz harctéren szolgál mint tartalékos zászlós, a III. zászlóaljnál segédtiszt. Parancsnoka Csemke Károly.

32 1916. július 10-én már nem segédtiszt. A harctéri események egyre véresebbek. 1916. június 4-én az orosz seregek nagyszabású hadműveletet kezdenek, ami Brusszilow-offenzíva néven ismeretes a hadtörténelemben. Ezekről az eseményekről szükséges közelebbről is megemlékezni, mert meghatározó szerepük volt nemcsak Ludvig életében, hanem a későbbi, fogságbeli eseményekben is. Az osztrák—magyar és német seregek már előzően is érzékeny veszteségeket szenvedtek, gondoljunk csak Przemysl helyőrségének feladására. Ez az új hadművelet, bármennyire is igyekezett a hadvezetőség lebecsülni és titkolni ezt, döntő jelentőségű volt, nemcsak stratégiai szempontból! A hivatalos jelentés szerint: „Július közepén az ellenség négy heti szünet után Volhyniában újra megkezdte offenzíváját. Ennek egész eredménye a mai napig abban foglalható össze, hogy a mi részünkön egy 80 kilométer mély arczvonalrészt 15 kilométernél nem nagyobb mélységben visszavetették."

33 Pedig ekkor százezres katonatömegek estek fogságba, olyan példátlanul nagy számban, melyhez hasonló nem volt a világháborúban. Brusszilov, eltérően a központi hatalmak, vagy az antant támadó módszerétől, nem egyetlen keskeny helyen tervezett áttörést, hanem mind a négy seregének külön támadó feladatot adott, mégpedig — Kaledin serege Luckot, Szacharov Lemberget, Cserbacsev Buczaczot és Lecsicki Oknán át Stanislaut kapta az áttörés irányául.

34 1916 július utolsó napjaiban döntő jelentőségű ütközet zajlott le a Stochod környékén. A nem megfelelően megerősített védelem nem felelt meg az állásharc követelményeinek. Csupán egyetlen vonal védelmét tervezték, s mögötte nem tartottak tartalékokat, a 2—3 egymásmögötti árokból álló vonalat az oroszok áttörték, és szinte az egész 31. ezredet fogságba ejtették. A III. zászlóalj sem kerülhette el sorsát, ekkor fogták el Ludvig zászlóst is július 29-én a Stochod partján Kaszonka mellett.

35 A fogságba esést követő néhány hétről nincsenek pontos adatok, feltehetően a Kijev melletti, darnicai gyűjtőtáborba került, majd innen szállították Szibéria felé. Egyik fogolytranszporttal szeptemberben a távol-keleti Habarovszkba kerül. November 24-én a habarovszki tábort áttelepítik Krasznaja-Rjécskára.

36 Krasznaja-Rjécska kis halászfalu az Amur mellékfolyójának, az Usszurinak partján, a hadifogolytábort mint „bün186 tetőtábort" emlegetik, már az érkező plennik is így tartják nyilván. Három fő épületrészből áll, a VI. és VII. pavilonból, az V.-ből (Bauberzik), vagy másként a törzstiszti, úgynevezett stráfpavilonból. A tábort magas drótkerítés veszi körül, melyet fegyveres orosz katonák őriznek. Szökés a legritkább esetben sikerül.

37 Ebben az időben különösen a tiszti állomány viszonylagos jólétet élvezett. Elhelyezési, élelmezési gondok itt, ebben a táborban még nem merültek fel. A tisztek 50 rubelt kaptak havonta az orosz kormánytól és más csatornákon különböző segélyeket. Ludvig érkezésekor már működött a tiszti színház, lapok jelentek meg kézzel írva és sokszorosítva,

38 élénk zenei élet alakult ki, műsoros irodalmi estek, felolvasások, koncertek, kiállítások szolgáltak a kultúrára szomjas fogolylelkek megnyugtatására. Még az addig alig ismeretes cionista mozga lom is lábrakapott dr. Hans Kohn újságíró és néhány társa jóvoltából. (Hogy később, a krasznojarszki foglyok életében is jelentős gazdasági szerepet töltsön be.) Amikor Habarovszkból a fogolytranszport megérkezett, a krasznaja-rjécskai táborból elvitték a németeket. „Egy csípős napon, csakugyan megmozdulnak a szakállas, germán őrmesterek a földszintről s a büszke tisztek az emeletről."

39 A VI. pavilonban szerkesztett Szibériai Újság szerkesztőségét felköltöztetik az emeletre. Az üres helyiséget az új foglyoknak adják, akik nagyrészt ún. „brusszilovisták". Ide kerül Ludvig is. A megérkezést, illetve találkozást egyik fogolytársa igen színesen írja le : „.. .Egyik kései borús nap egy új ember foglalt el egy üres ágyat nem messze tőlem a másik sorban, a hatalmas téglából épített henger kályhapécska! iránt. Szökésbe játszott a haja. Szemei savószínűek. Valamivel magosabb 165 cm-nél — úgy 170-ig... és cingár, lábait összefenő. Ludwig Kálmán, a „Világ" munkatársa... szóval vérbeli zsurnálista... Már a második napon az éjjeli szekrényére hajolt és^ írt, írt... Regényt, persze ! Szenvtelennek mutatta magát. Ágyszomszédaival sem „bratyizott". Senkire se nézett... Az egész nagy termet semmibe vette. Zalka Máté szavával kifejezve: „Smafu"!

40 Ludvig azonban hamarosan beilleszkedik a tábor életébe. Ismerősökre, barátokra tesz szert, de zárkózottsága megmarad, inkább őt keresik meg és vonják be elsősorban a lapok szerkesztési munkálataiba. A VI. pavilonban Dr. Elek Béla „főszerkesztő"

41 vezetésével lapot szerkesztenek, aminek a hangzatos Szibériai Újság címet adják. Ez a lap a krasznaja-rjécskai lapok közül a legjelentősebb. Ludvigot — bár tudják róla, hogy újságíró volt — nem kérik fel arra, hogy a Szibériai Újságnak dolgozzék. Éppen ezért önállóan fog hozzá az új lapalapításhoz. Erről így ír a szemtanú : „... Mások, s így Zalka is tudták már róla, hogy új lapot fog alapítani... s el fogja homályosítani a Szibériai Újságot szerkesztőstől, gárdástól, hol csak »védjegyes« irodalmi alkotások fognak napvilágot látni... — Mit Szibériai Újság? Még az is? Egy hét múlva már megjelent az első szám — én ugyan csak később jutottam hozzá, »elzárták« előlem. Kevesekből álló »művész és írógárda« állott mögötte Ludviggal az élen. Persze, Farkas Gábor

42 büszkén lendült oda, sőt, hogy jobban legyen, Ludwigot is felszippantották az emeletre lakni. Gábor mint szálláscsináló jeleskedett tüntetőleg. Ott sütötték, főzték a cikkeket, novellákat, kritikákat. Még formai különbséget is tettek, nehogy hasonlítson csak valamit is — a Szibériai Újsághoz... Nevezték pedig Priamurszkájának

43 vagy minek. Ez az újság már a »kritikát«, kritizálást is felvette a programjába, tán hogy bosszantsa a Szibériai Újság embereit."

44 Hogy Ludvig melyik lapot szerkesztette, az még nincs megnyugtatóan tisztázva. Priamurszkája című lap ez ideig nem ismeretes.

45 Létezett még a táborban a Priamurje, ami hasonló című, de azt Fábián Béláék a Fogoly Vasárnappal együtt a VII. pavilonban szerkesztették.

46 Az egyik fogolynapló szerint a VI. pavilonban jelent meg a Sibirskaja című lap, de ebben orosz napilapok cikkeinek magyar fordítása szerepelt.

47 Tudunk arról, hogy Ludvig még fogságba esése előtt a regényírással is megpróbálkozott. A hadifogolytáborban ismét