A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Nyéki Károly: A Bakonytól a Jenyiszejig. Adatok Ludvig Kálmán életrajzához

4. Ludvig kritikája Herczeg Ferenc háborús regényéről a Jeniszej c. kéziratos hadifogoly újságban. 4. Ludvig's Kritik über den Kriegsroman aus der Feder von Ferenc Herczeg. Die kritischen Betrachtungen erschienen in der handschriftlichen Kriegsgefangenenzeitung „Jenissei". 4. La critique du roman de guerre de Ferenc Herczeg, parue dans le journal manuscrit intitulé Jeniszej des prisonniers de guerre. 4. Критическая статья Людвига на роман из военной жизни Ференца Герцега в рукописном журнале военнопленных «Енисей». regényt kezdett írni. Erről így ír a szemtanú: „Már elkészült a regénye is. »Ács Ákos« szerepelt benne, mint főhős... afféle »intellektus« szocialista agitátor. Egy úri asszony, aki vendéglőt tart... de »harmadikul« az Ákos barátja... Erre a regényre mondották irodalmi szakértők, hogy Gárdonyi — »Az a hatalmas harmadik«-áról mintázta Ludvig. Maga Zalka is így vélekedett... (Hogy ezek mindent tudnak, és ilyen biztosan tudnak!...) A Gárdonyi könyvét ismertem... végre a Ludvig írását is olvashattam... És, és... eszembe se jutott, hogy összehasonlítást tegyek... Mintha Zalka is kacérkodna Ludwigékkal, de azok csak lóhátról beszélnek a »kisemberekkel«. Ja! kiforrott nagyságok."

48 A regényről különben más források is tudnak, így Markovits Rodion: „.. .Ludvig Kálmán valami nagyszabású regényen dolgozik és a regénynek már készen is van három kötete. Úgy mondták, hogy mindennap nyolctól tizenkettőig és délután kettőtől hatig készül a regény, keveset beszélt és azt mondták, nagyon sokat tud."

49 A fogság keserves hónapjai nagyon lassan telnek. A krasznaja-rjécskai tábor élete, a művészeti tevékenységet nem számítva, teljesen eseménytelen. A Kaiserliche und Königliche Armee vadítóan idegen szelleme itt még gyűlöletesebbé válik. A törzstisztek a Bauberzirk védelméből napiparancsokkal terrorizálják a pavilonok lakóit. A legénység éhezik és nyomorog, azonban Härtl főhadnagy úr szabadon garázdálkodik a jóléti javakkal. Steiner őrnagy, aki nem is őrnagy, a valóságban, csak százados, tehetetlen barakkparancsnok: „.. .mégis csak neki jutott a »szerencse«, hogy őfelsége I.ső Ferenc Jóskát, mint osztrák császárt és magyar királyt elgyászoltassa... s kötelezhesse a Monárchia-beli tiszteket és legénységieket a hatheti gyászra... Viszont ő, Steiner eskettette fel IV. Károlyra a VI-os pavillon tisztjeit és legénységét. .. (Vígjátékba való eset: foglyokkal gyászoltatni egy vén trotlit, akinek lelkén... sok minden szárad... Esküt tétetni egy másik bábura, aki fronti »kihallgatásán« nem teljesítette Koricsánszky János 22-ős honvéd százados kérését, hogy nézzenek el a kauciótól s engedjék meg, hogy esküdhessék meg a feleségével... hogy törvényes legyen három gyermeke... — Nem, ilyen nemes gesztusra képtelen egy habsburg, akikért annyi, de annyi ezer vérezett! A felesketés szintén a mosogatórongy-szagú étteremben ment végbe. Ide sereglettünk magyar tisztek és legénység szabványos esküre. Nem mondhatni, hogy a megindultság sok arcon vonaglott volna."

50 Az oroszországi forradalmi események híre csak jóval később jutott el a táborba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörése után Habarovszkban is megalakul a Vörös Gárda, bolsevik agitátorok jelennek meg a hadifogolytáborokban is. Az Amur mentén és a Csendes-óceán partja közelében 1917 végén több mint 14 000 hadifogoly élt. A legénység nagyrészét magyarok alkották. A vlagyivosztoki és a habarovszki bolsevik pártbizottság felvilágosító és szervező munkát végzett közöttük. 1918 tavaszán a hadifogoly-ügyek intézésével Kim-Sztankevicset, a Távol-Keleti Szovjet koreai származású külügyi népbiztosnőjét bízták meg. Áprilisban ide, messze keletre is eljutottak az Omszkban kiadott Forradalom c. lap számai.

51 A krasznaja-rjécskai tábor azonban még csendes, nem reagál megfelelőképpen az eseményekre. Mindenkinek álma a hazautazás, a szabadulás. Az emberek idegesek, mozgolódnak, egyelőre cél és eredmény nélkül. Az Izgató című lapot szemtelen hangvétele miatt a parancsnokság betiltja rövid időre, az élelmiszerkészletek fogynak. A Ludvig köré csoportosulok is élénken kezdik figyelni az eseményeket, ^ A szemtanú erről így ír: „Érdekes egyéniség volt Ludwig. Ő soha se szerepelt a tábor fórumán s mégis tőle indult ki minden mozdulás s hozzá vezetett minden »szál«... Futárjai minden teremben elejtettek »véletlenül« egy-egy szót : »hogy Ludwig így«... »hogy Ludwig úgy!« Ne féljetek, ez kikezd a lágerparancsoksággal... Härtlnek, a jóléti bizottság elnökének a körmére koppant, ha az tovább folytatja facsaros üzelmeit a »Liebesgabék«-kal... Ez letöri a lavkai protekciót... Ez... ez... ez... a Ludwig! Nahát! Lázba jött tőle a láger."

52 __ A regényírás után „egy újabb célkitűzésről szólott a fáma: Állítólagosán saját szavai szerint... neki azért kell mint vérbeli írónak írni, hogy ne jöjjön ki a gyakorlatból... és mindenről, mert aki még újságíró is azon felül, minden pillanatban kész tollal kell szembe állani az események forgatagában". A második, fogságban töltött karácsony után a hazatérés reménye újjáéled. A breszt-litovszki békekötések után több hadifogoly-transzportot indítottak nyugat felé. 1918. április 3-án parancs érkezett, hogy a kraszjana-rjécskai tábort is evakuálják. Az utazási beosztás elfogási sorrend és rang szerint történik.

53 A foglyok lázasan készülődnek mintegy két hétig. Április 14-én, vasárnap elindul az első fogolyszállítmány a krasznaja-rjécskai állomáson keresztül Habarovszk felé Sivó alezredes vezetésével.

54 Ludvig is a csoporttal utazik. Május 10-én Szamaránál a szerelvénynek vissza kellett fordulnia, mert az események gátolták a továbbutazást. A vonatparancsnokok táviratai a pétervári kicserélő bizottsághoz és a Vöröskereszthez sem értek semmit. Május 25-én az egész szállítmányt kiszállítják Novo-Nyikolajevszknél, a hadifoglyok bevonulnak az ottani táborba. Zalka Máté így ír naplójában: „Harmincnyolc napi utazás után meglehetősen hasonlítva a szózat soraihoz: megfogyva bár — de törve is — 187