A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Kisvarga Lajos: Tagosítási per Sármelléken 1839–1866

Egy-egy parasztcsalád átlagosan 6763,98 négyszögöl területtel rendelkezik, beleértve a belső telket, szántóföldet és rétet is. Ha figyelembe vesszük a parasztság differenciáltságát, akkor nyilvánvaló, hogy sok volt jobbágyparaszt még az átlagosnak kimutatott területtel sem rendelkezik, nem is beszélve a 29 zsellércsaládról, akiknek vagyona belső telekben 44 324 négyszögölet tesz ki, vagyis 40 291 holdat, és így az egy családra jutó terület 1528,41 négyszögölben állapítható meg. Természetes, hogy nem marad más hátra, mint az a kényszerűség, melynek igájában áruba bocsájtja a volt zsellér munkaerejét régi földesurának az utóbbi által megszabott bérért vagy természetbeni juttatásokért. De további differenciálódás mutatható ki a zsellérek soraiban is. 14 olyan zsellércsalád él a faluban, akiknek vagyona 300—600 négyszögöl között van, tehát akkora helyen, hogy éppen csak a háza fér el rajta, 4 olyan, akiknek vagyona 1000—1500 négyszögöl között van, 10 család 2000—3000 négyszögöllel rendelkezik, egy pedig 3812 négyszögöllel. A rétegeződés természetesen még élesebben mutatkozik meg a volt jobbágyok soraiban. A 83 volt jobbágycsalád közül csak 3 egésztelkes, egy 4/5 telkes, 23 féltelkes, 24 negyedtelkes, egy 1/5 telkes, 14 háromnyolcad-telkes és 11 nyolcadtelkes. Az egésztelkesek telki állománya, a szőlőn, erdő- és legelőjogokon kívül, áll kb. 12 000—13 000 p -ölnyi területből, a féltelkeseké 7000—8000 négyszögölnyiből, a negyedtelkeseké 3000—4000 négyszögölnyiből stb A plébánia birtokát 7857 négyszögöl telek, 22 769 négyszögöl szántó és 4158 négyszögöl rét képezi a legelő- és faizási jogon, valamint a szőlőn kívül. Az iskolamester belső telke 264 négyszögöl, szántóterülete 11 064 négyszögöl, rétje pedig 4290 négyszögöl. A legelő ítéletileg megállapított területe 289 200 о -öl az erdő ítéletileg megállapított területe 113 250 a -öl а temető ítéletileg megállapított területe 2 900 D -öl a faiskola ítéletileg megállapított területe 600 • -öl 1 A község történetét, gazdasági helyzetét részletesen ismerteti: Kisvarga Lajos: Sármellék gazdasági fejlődése 1731—1850 c. tanulmánya (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3/1965 kötetében 43—68 p.) — A birtokrendezési eljárás peres iratai a nagykanizsai törvényszék irattárának 1945-ben történt elpusztulásakor megsemmisültek. így a tagosítás lefolyását csak a Roboz-család — az egyik földesúr — levéltárának anyaga alapján rekonstruálhatjuk. 2 OL. P. 275. URB—

XL 104—105.1. 3 Uo. — 103.1. 4 Uo. — 106.1. In Ungarn spitzte sich das Problem einer Bereinigung der Besitzverhältnisse an Grund und Boden zwischen Grundherrschaft und Leibeigenen in den vierziger Jahren des XIX. Jh. immer mehr zu. Die Ursache hierfür war, daß in der Feldmark der Dörfer die herrschaftlichen Felder und jene der schollengebundenen Leibeigenen vielfach in Gemenglage — machmal ungeometrisch gegliedert — zu liegen kamen, was sich ebenfalls sehr hemmend auf den Übergang zu einer produktiveren kapitalistischen Nutzung auswirkte. Zugleich machte sich aber auch immer drängender die Notwendigkeit geltend, den bis dahin gemeinschaftlich genutzten Kulturboden (Weiden und Forste) besitzrechtlich zu scheiden. Noch verwickelter wurden diese Probleme durch schier endlose Rechtsstreitigkeiten um den Besitz von Rodungsflächen und verlassenen Feldstücken. Die Folge waren sich jahrzehntelang hinziehende Rechtsstreitigkeiten zwischen Grundherrschaft und Leibeigenen. Dies machte obrigkeitliche Interventionen unerläßlich sowie die Bereinigung gewisser Grundsatzfragen auf dem Wege gesetzgeberischer Regelungen oder im Verordnungswege. a homokosgödör ítéletileg megállapított területe 1 150 D-öl a szőlőhegy ítéletileg megállapított területe 198 534 a-öl az utak és utcák ítéletileg megállapított területe 69 890 • -öl a csapások ítéletileg megállapított területe 24 300 • -öl a gödrök ítéletileg megállapított területe 14 624 • -öl a vízleeresztő árkok ítéletileg megállapított területe 18 340 D-öl A földesurak birtokai: beltelek: 181,755 D-öl szántó: 2 042,972 n-öl rétek: 196,802 D-öl Zala-berek: 1 556, 526 D-öl Balatonbozót: 1734, 500 D-öl Természetesen a földesurak birtokai sem egyenlő nagyságúak. A legvagyonosabb sármelléki földesúr gróf Festetics Tasziló utána pedig a Bogyayak következnek. (Festetics) (Bogyay J.) (Bogyay L.) (Bogyay P.) Belső telek: 17, 637 h 95, 587 h — 9,793 h Szántó: 1 020, 299 h 194,942 h 134, 025 h 135, 757 h Rét: 172,464 h 20,362 h 5,550 h 4,322 h Zalaberek: 614, 613 h 309, 437 h 158,534 h 87,426 h В. bozót: 678, 796 h 362, 031 h 165, 534 h 103, 110 h Az egész község területe 7 311 828 négyszögöl = 4 569, 428 hold. Ebből a parasztság tulajdonát képezi 1 427 524 négyszögöl belső telek, szántóföld, rét, legelő erdő szőlőhegy faiskola, homokosgödör és temető formájában, ideértve a plébániai és iskolamesteri birtokokat is. 127 154 négyszögölnyi terület rendelkezésére áll mind a parasztoknak, mind a földesuraknak utak, utcák, csapások, gödrök és vízleeresztő árkok formájában. A fennmaradó 5 757 150 négyszögölnyi terület pedig a földesurak tulajdonát képezi. Kiáltó az ellentét. Néhány földesúr 4—5-ször nagyobb területtel rendelkezik egy falu határán belül is, mint 112 parasztcsalád együttesen. Kisvarga Lajos 6

Uo. — 116.1. «Uo. —114.1. 'Uo. —111.1. 8

Uo. — 118—119.1. 8 OL. P. 275. IV—12 D. ,0

Uo. 11 OL. P. 275. URB—

XI. 95—96—97.1. 12 OL. P. 275. URB—

VI. 13 Uo. 14 Uo. 15 Uo. Eine raschere Abwicklung solcher Rechtsstreite hinderten der Ausbruch des ungarischen Freiheitskampfes 1848/49 sowie die darauf folgende österreichische Willkürherrschaft. Diese sogenannten Flurbereinigungsprozesse nahmen auf dem Gebiet des Landes erst um die Jahre 1866/67 ihr Ende. In seiner Studie untersucht Verfasser die diesbezüglichen Probleme aus der Sicht der Verhältnisse in der Ortschaft Sármellék im Komitat Zala. Hier wurden die mit der Flurbereinigung zusammenhängenden Fragen bereits Ende der dreißiger Jahre des vorigen Jahrhunderts aktuell, konnten aber erst 1866 ihrer Lösung zugeführt werden. Der Prozeß berührte natürlich in erster Reihe die Interessen der betroffenen Grundherrschaften und ihrer Leibeigenen. Gewisse Gegensätze zeichneten sich aber auch zwischen der auf dem Gebiet der Ortschaft Sármellék am ausgedehntesten begüterten Familie Festetics und dem weniger begütertem Landund Kleinadel ab. In manchen Fällen widersetzten sich die Grundherrschaften sogar den damals gültigem kaiserlichen Edikten, wenn sie die darin enthaltenen Regelungen für ihre Interessen nachteilig betrachteten. Es scheint sogar, als ob JEGYZETEK Flurbereinigungsprozeß in der Feldmark der ungarischen Ortschaft Sármellék 151