A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Cserny Margit: Adatok Veszprém megye 1848–49-es történetéhez

Adatok az 1848-as forradalom és szabadságharc történetéhez Veszprém megyében I. A FORRADALMI HELYZET ÉRLELŐDÉSE Az a forradalmi hullám, amely 1848 tavaszán végigviharzott Európán, Magyarországon is elementáris erővel tört fel. E tényben megmutatkozik egyrészt az, hogy a magyarországi haladó erők képesek voltak a sok tekintetben fejlettebb nyugat-európai népekkel egyidőben bekapcsolódni a polgári, emberi jogokért folyó harcba; másrészt nálunk is megtaláljuk azokat a gazdasági, társadalmi, politikai ellentéteket, amelyek megérlelték a forradalmi helyzetet. Bár Veszprém megye az ország egészéhez viszonyítva nem a legmostohább részek közé tartozott, gazdasági helyzete eleven példája a tarthatatlan feudális viszonyoknak. Világosan kitűnik ez a birtokmegoszlásra és népességre vonatkozó adatokból. Az 1842-es összeírás szerint a megye használható földje 787 159 hold. ebből szántóföld 286 930 hold rét 48 612 hold szőlő 31 510 hold kert 7 138 hold erdő 309 215 hold legelő 103 754 hold

2 Fényes Elek 1840-i statisztikája szerint Veszprém megyében a jobbágytelkek száma 3179; a földdel bíró jobbágyok száma 6540. Átlagosan számítva egy-egy jobbágy gazdaságra fél teleknél alig több jut. Országosan a földművelő lakosság 40 %-a bírt ekkor jobbágytelekkel és 60% volt zsellér. Megyénkben még ennél is rosszabb az arány: a zsellérgazdaságok száma (házas és hazátlan lakó) 22 372; vagyis kb. 66%. Ez az arány különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk pl. Zala megye akkori helyzetével, ahol 7862 telekre 16 959 jobbágygazdaság jutott, mellettük a zsellérek száma 20 513. Zalában több volt a jobbágyokkal gazdálkodó közép- és kisbirtokos nemes, Veszprémben túlsúlyban voltak a nagybirtokok, egyre terjeszkedő majorsági gazdálkodással. A jobbágyok és zsellérek számát csak családi gazdaságonkint adja meg a statisztika; a kézművesek száma egyénenként 5148, a kereskedőké 296. Szavazó nemes 6805, a nemesség összesen 27 220 lélek, ami a megye 206 026 főnyi népességéhez elég számos. Hasonlításul: ugyanakkor Vas megye jóval nagyobb lélekszámából: 298 772 -csak 25 656 nemest számláltak.

3 A legjelentősebb latifundiumok birtokosai az Eszterházy és a Zichy grófok és a veszprémi püspökség. A papi birtokok a megye egyharmadát foglalták el. Leghatalmasabb volt ebből a veszprémi püspökségé. A pannonhalmi bencésrend, a zirci, a tihanyi, bakonybéli apátság is a nagybirtokosok sorába tartozott. Ezeken kívül még számos rendnek, apácaklastromnak volt a megyében kisebb-nagyobb birtoka. Pl. a somlóvásárhelyi uradalom a kegyes alapítvány tulajdona volt, a tüskevári és a vaszari birtok a győri püspöké. A világi nagybirtokosok kezén levő uradalmak közül meg kell említeni a következőket: pápai, ugodi, devecseri uradalom — gr. Eszterházy család enyingi uradalom hg. Batthyány Fülöp dégi uradalom Festetics Antal kamarás nánai uradalom gr. Nádasdy Tamás palotai uradalom gr. Zichy István és Miklós nagyvázsonyi uradalom gr. Zichy—Ferraris Bódog nagyszőlősi uradalom gr. Zichy István

4 cseszneki uradalom rédei uradalom mezőlaki uradalom gr. Eszterházy J. örökösei gr. Eszterházy Pál és testvérei gr. Eszterházy Miklós Az Eszterházy birtokok áthúzódtak a Balaton mellékére, az akkor Zalához tartozó járások területére. Különösen a család hercegi ágának voltak itt jelentős birtokai. A régi szántói és tapolcai járás jórésze a veszprémi püspökség és a Festetics birtokokhoz tartozott. A felsorolt uradalmak közös jellemzője a belterjességre törekvés; de az sem véletlen, hogy éppen ezekkel kapcsolatosan találjuk a legtöbb jobbágypanaszt, beadványt. A gazdálkodás belterjesebbé válását mutatják azok a bevételi jegyzékek, amelyek az egyes uradalmakban repce, kender, dohány, len eladását tüntetik fel, és ezek a tételek egyre növekvő mennyiségekkel jelentkeznek a zömében még gyakoribb gabona, kukorica, gyapjú és bor mellett. A napóleoni háborúk néhány éves konjunktúrája utáni visszaesés, a devalváció érzékenyen érintette az éppen csak megindult gazdaságfejlesztést, a kisebb nemesi gazdaságokat meg szinte tönkretette, adósságok tengerébe fullasztotta. A gazdasági, családi levelezésekből kitűnik, hogy az értékesítési nehézségek még a legnagyobb, legjobban, korszerűbben felszerelt uradalmakat is erősen hátráltatták. A nagybirtokosok ekkor már tudatosan törekedtek gazdaságuk korszerű fejlesztésére. Ezt a törekvést nagyban segítette a keszthelyi Georgicon, a Festetics György által alapított gazdasági főiskola, amely képzett gazdatiszteket adott a mezőgazdaságnak.

6 Az uradalmak szívesen alkalmazták a Keszthelyen végzett gazdatiszteket. A dégi, ugodi, nánai, marcaltői, mezőlaki uradalmakról tudjuk, hogy keszthelyi gazdászaik voltak, akik később is kapcsolatot tartottak iskolájukkal. így Bősze József, Hertelendy Imre volt „praktikánsok" a Georgicon hallgatóival együtt vonultak be önkénteseknek a szabadságharc idején, és végig együtt is harcoltak. A megye nagy gazdaságai főképpen az állattenyésztésben értek el országosan elismert eredményeket. Híres volt Festetics Antal svájci tehenészete Dégen, valamint az enyingi és mezőkomáromi gulya. Telivér ménesek voltak Dákán, Dégen, Rédén, Zircen, Lovászpatonán, továbbá Eszterházy Károly Pápa melletti majorjában, Károlyföldén. A juhtenyésztés fejlesztésére a dégi, dákai, enyingi, pápai uradalmak spanyol- és szászországi törzsállatokat hozattak. Nemesített vetőmagvakat alkalmaztak Palotán, Dégen és több Eszterházy birtokon. A mezőgazdaságnak ez a fejlesztése azonban csak keveseknek hozott anyagi gyarapodást. Gazdaságuk fejlesztésével arányosan nőtt a nagybirtokosok törekvése majorsági földjeik növelésére. A természetes szaporodással járó telekaprózódás eddig is hozzájárult a jobbágyok helyzetének romlásához, amelyet most még fokozott a majorsági birtokok gyarapítása. A földesurak megragadtak minden — törvényes látszatú vagy akár nyíltan törvényellenes — módot arra, hogy a jobbágyföldekből minél többet megkaparinthassanak. A földesurak túlkapásai ellen jobbágyaik az úriszékhez fordultak panaszaikkal. A megyei levéltárban számos ilyen beadvány található. Leggyakoribb panaszok: irtványföldek 125