A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Molnár László: A herendi porcelángyár művészeti törekvései 1825 és 1850 között

A gyár készítményeinek ilyen rendszerű áttekintése is meggyőzően bizonyítja, hogy nem egészen tíz esztendő alatt a termelésben és a stílus kialakításban jelentős változások történtek. A különböző típusú asztali edények különösen a meisseni és a bécsi porcelánművészet hatását tükrözik, gyakran bécsi közvetítéssel. Egyre inkább háttérbe szorulnak a csehországi gyárak edényformái és díszítményei, mint elő9. Pecsenyés tál Herend, 1847, HPGY. 9. Bratenschüssel (Herend) aus dem Jahre 1847, (HPGY). 9. Plat de service, Herend, 1847, HPGY. 9. Блюдо, Херенд, 1847-й год, HPGY. 8. Litofán arckép: Kopácsy István hercegprímás Herend, 1842, IM. 8. Lithophan-Portrait des ungarischen Fürstprimas István Kopácsy (Herend) aus dem Jahre 1842, (IM). 8. Lithophanie: le portrait d'István Kopácsy, primat de Hongrie, Herend, 1842, IM. 8. Портрет, исполненный способом литофании: примас Иштван Копачи, Херенд, 1842-й год, IM. képek. A stílus orientációban kifejezésre jut a hazai porcelánt vásárló főúri és nemesi közönség igénye is, amely a XVIII. sz. utolsó harmadában főleg a meisseni, sèvresi, kisebb mennyiségben az angliai gyárak készítményeit vásárolta. A csehországi gyárak, empire formáikkal és díszítéseikkel a XIX. sz. közepén már nem versenyezhettek a gazdagon díszített, újjáteremtett rokokóval, amely az aulikus főurak igényét szolgálta. Következetesebb megvalósítását figyelhetjük meg ennek a törekvésnek, amikor a gyár díszítményeit elemezzük. A több mint hatvan utalás a jegyzékben a különféle dekorokra, ismételten bizonyítja azt, hogy az első évtized alatt megfelelő gyakorlattal rendelkező festőgárda működött a herendi műhelyekben, amelynek eredményeként gazdag választék került a közönség elé. A kiváltsággal rendelkező gyárat címe, s az akkori tárlatokon elért sikerei kötelezték. A gyárost minden bizonnyal a befektetett tőke — melynek jelentős részlét kölcsönkérte — nagyobb hozamának kilátásai is a termelés fokozására késztették. A felsorolt mintáknak egy része figyelmet érdemlő elsősorban azért, mert ezeknél a jelöléseknél utalásokat találhatunk az edények típusára is, ezáltal hitelesebb eligazítást nyújtanak azok eredetére. Az „öt rózsával nyomott" dekor korai meisseni, amelyet a XIX. sz. második évtizedében a biedermeier díszítés egyik típusaként meisseni eredetű fonatos szélű edényen alkalmaztak. Az egyik változatát ábrázoló tányérnak különös hatást kölcsönöz a purpur színű rózsák és zöld levelek sötétszürke színnel való kontúrozása. A bécsi típusú „rózsás" díszítmények általánosan kialakult kompozíciója a középen elhelyezett nagyobb rózsa, körülötte apró rózsabimbókkal vagy virágokkal. Ez egyszerűbb díszítmény leggyakrabban simafelületű tárgyakon fordul elő purpur és zöld zárócsíkokkal. Arany csíkkal ilyenek a korban még nem ismeretesek. Rokon változatának tekintjük a „bécsi forma apró virágokkal" jelölésű edényeket, amelyek a szabadságharc idejében már alig készültek. Ebből alakították a he10. Leveses tányér Herend, 1840-es évekből, HPGY. 10. Suppenteller (Herend) aus der Zeit um 1840, (HPGY). 10. Assiette creuse, Herend, années 1840, HPGY. 10. Глубокая тарелка, Херенд, 1840-й год, HPGY.