A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Molnár László: A herendi porcelángyár művészeti törekvései 1825 és 1850 között

11. Leveses tál Herend, 1847, HPGY. 11. Suppenschüssel (Herend) aus dem Jahre 1847, (HPGY). 11. Soupière, Herend, 1847, HPGY. 11. Глубокая тарелка, Херенд, 1847-й год, HPGY. rendi festők az ún. „Jósika" rózsát, amelyet erősen stilizált petrezselyem levelekkel komponálva később neveztek el „Vieux Rose Herend"-nek. A petrezselyem minta ugyancsak bécsi, a szőlőlevél meisseni eredetű. Herendi változata sötétzöld és olajzöld, szemben a bécsivel, ahol világos fűzöld és olajzöld színeket használtak.

18 A bécsi rózsás díszítményű edények a jegyzékben általában szerényebb árakkal szerepelnek, mint a meisseni vagy kínai eredetűek. A díszítmények között olyanok fordulnak elő, amelyeket a korabeli főúri családok — megrendelők — nevével is jelöltek, mint Batthyány, Bezerédi, Eszterházy, Festetics, Lónyay és Zay. Valamennyi az akkori minták közül kiemelkedő, a megrendelő különleges igényéből következően egyénibb típusú. A családnévvel történő jelölések egy része a XIX. sz. második felében is előfordul, mint az Eszterházy, Festetics vagy Batthyány. A többieket nem ismerjük, azokra csak következtetni tudunk. Hozzájárul ehhez a gyakorlat is, hogy az egyes dekorok idők folyamán módosultak, gazdagodtak, vagy éppen egyszerűsödtek. Figyelmet érdemlő, hogy jegyzékünk három változatát is megkülönbözteti az Eszterházy dekoroknak. A „vonásos" keleti eredetű és folyamatosan készítik a XX. században is. A .,kékvirágos" és az „ó ízletű" díszítmények nem voltak hosszabb életűek. A kékvirágos az egyszerűbb elszórt „mille fleur" apróvirágos, amilyen szín jelölés nélkül többször is előfordul, vagy különböző színekben. A „ó ízletű" megjelölést ebben az esetben azonosnak tartjuk a Zay névvel előfordulóval is, a már említett bécsi rózsás kompozícióval. A „kékszélű Lónyai" részben fond díszítmény, amely széles középkék sávból, alatta és körülötte elszórt apró arany virágokból komponált. Közelinek tekinthetjük ehhez a „Batthyányi" mintát, amelyet a jegyzékben „nyomott" meisseni típusú edényre apró arany „mille felur" virágokból és levelekből komponáltak kék és arany záró12. Csokoládés kanna Herend, 19. század közepéről, IM. 12. Schokoladen-Kanne (Herend) aus der Zeit Mitte des XIX. Jahrhunderts, (IM). 12. Chocolatière, Herend, du milieu du XIXe s. ,IM. 12. Кувшин для шоколада, Херенд, середина XIX века, IM. csíkkal. А XVIII. sz. közepétől a meisseni porcelánon megjelenő pikkelyes dísz, gazdag virágcsokorból és elszórt virágokból kialakított jellegzetes minta kedveltje volt a rokokónak. Legkorábbi előfordulása a pikkelyes dísznek a XVI. századi itáliai majolika edényeken található. A következő század végén, módosításokkal a franciaországi fajansz gyárak; Strassburg és Marseille veszi át, többnyire purpur és kék színben. Újabb finomítással a XVIII. sz. közepétől kezdődően elsősorban Meissenben és Berlinben, de Sèvresben és Bécsben is, de mindenütt, ahol meg tudják festeni, előfordul. Herenden gyorsan kialakultak az Európában általánosan elterjedt virág és csokor kompozíciók, valamint a pikkelyes díszítmények is, amelyekből ismeretes „zöld" és „veres" színű is a kék színű mellett. 13. Teás csésze aljával Herend, 19. század közepéről, IM. 13. Teeschale mit Untersatz (Herend) aus der Zeit von der Mitte des XIXJahrhunderts, (IM). 13. Tasse à thé, avec soucoupe, Herend, du milieu du XIXe s., IM. 13. Чайная чашка с блюдцем, Херенд, середина XIX века, IM.