A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Korompay György: Veszprém város településtörténeti kialakulása

get tizedének átengedése fejében — a veszprémi püspökségnek adományozta. A királyi ispánság önállóságának ilyen módon való megszüntetése nem elszigetelt jelenség. Elsőnek az esztergomi érsek érte el célját, az ispáni vár megszerzését. Utána — Veszprémen kívül — sorra püspöki erődítménnyé minősült a nyitrai, szerémi és a gyulafehérvári ispáni vár. Ehhez a veszprémi püspök még a teljes bírói jogkör királyi elismertetését is megszerezte (1324-ben).

KÎ A jobbágyterhek viselésére kötelezett lakosság széles területre kiterjedő széttagolt csoportokban élt. Mégis az egész település városias képet nyújtott (ha nem is nyugati értelemben), amihez négy temploma, az iparosoknak viszonylag nagy száma és két piaca is hozzájárult. Feltételezhető ugyanis, hogy a vásár eredeti szenttamási helye utóbb a Vár tövében kiegészül a mai Benedek tér és Patak tér tájékán kialakult piactérrel (3. kép), ahonnan azután a Piac utcának is nevezett későbbi Hosszú utcán (a mai Jókai utcán) át terjeszkedett dél felé, amíg a Piac dombot el nem foglalta. A XIV. század folyamán itt és a Mindszentek bástyája alatt építési telkek kialakításáról értesülünk, ami arra mutat, hogy a váralja-települések Vár körüli gyűrűje ezekkel is szorosabbá vált. A belső és külső vár — ezzel együtt a püspöki székhely és a megyei várhatóság —- területének kettéválasztottságáról első ízben egy 1318. évi oklevélből következtethetünk.

14 Ez hűen tükrözi az egyház feudális felsőbbségének és a várnagyi hivatalhoz kapcsolódó várőrségnek a területi elkülönítését. A külső várban lakott — a várőrségen kívül — még az udvarnép, és itt álltak az istállók, a műhelyek és a raktárak. A belső várban a püspöki palotáról mint emeletes házról emlékezik meg egy 1453. évi írás. A püspök megnövekedett hatalmáról ta4. A Vár déli része. 4. Südteil der Burg. 4. Partie sud du château. 4. Южная часть крепости. núskodik az is, hogy a XV. század közepén pénzverési joga is volt, azzal a kötelezettséggel, hogy a Vár fenntartásáról gondoskodik.

15 A földesúri alapon mért erejét tekintve — a középkor vége felé — mégis a káptalan állt első helyen, főként azoknak a falvaknak 60 körüli száma szerint, amelyekben a káptalan birtokos volt. A kanonokok külön házakat építettek maguknak, előbb a Várban (erről az első oklevél 1315-ből származik), majd a váralján (első adat 1329). A kanonokok száma a XV. század folyamán 22-ről 36-ra emelkedett, ami szintén a káptalan megerősödését fejezi ki. Ennek megfelelően a török előtt — Eger mellett — Veszprém volt az ország leggazdagabb püspöksége. Mátyás korának veszprémi emlékei főként a kiváló Vetési Albert püspök, a király titkos kancellárja nevéhez fűződnek. Számos egyházi donációja közül kiemeljük a város harmadik ispotályát. Röviddel utána Isvalies Péter, volt calabriai érsek püspöksége idejére tehető a belső vár kapujának védelmére szánt két nagy félkörű bástya építése. A mohácsi vésztől az 1530-as évek végéig a János és Ferdinánd király közötti viszály során Veszprém középkori városépítészeti kultúrája végzetes sorsra jutott. A kanonokok romossá vált épületein kívül mindössze 38 szalmatetős vályogház maradt a városban. 1552-ben Ali budai basa foglalja el a várost. Ettől kezdve 1683-ig ötször volt török kézen és összegezve 24 évig sínylődött török uralom alatt. Végvári helyzetében pusztulás, romlás, népességének elszegényedése és megtizedelődése a sorsa. Bornemissza Pál püspök-ispánja Sümegre teszi át székhelyét. Ettől kezdve várkapitányok az urak Veszprémben, akiket a bécsi Haditanács nevez ki. Az ostromló török seregek főként 1593-ban okoztak mérhetetlen kárt. Ekkor hat sikertelen ostrom árán sikerült a Szinán pasa vezette 50 000 főnyi sereggel, 30 ágyú és két faltörő kos bevetésével a Várba bejutniuk. Jelentős részben elpusztulnak azok az erődítések, amelyeket 1572-ben Giulio Turco olasz hadmérnök tervei szerint építettek. Turco felmérései és tervrajzának a felhasználásával képet alkothatunk magunknak a várfalak egykori helyzetéről. A piacot magában foglaló terület is a Vár erődítési rendszeréhez tartozott, minthogy palánk kerítette, amelyet a főút vonalában (nyilván a mai Gizella tér tájékán) és feltehetően a piactér K-i és Ny-i oldalán sorompó szakított meg. A palánk a piac és a Nagykapu védelmét szolgálta és helyet biztosított a lovasságnak. A védelmet kiváltképpen hajdúk látták el. A várőrség véghelyi kiváltságok címen élvezett szabad vallásgyakorlatot, melynek során az itteni református egyház annyira megerősödött, hogy a XVII. század elején a dunántúli református egyházkerületnek Veszprém lett a püspöki székhelye. 260